Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 18.09.2008
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: Göncz Kinga, Magyarország külügyminisztere - Szeben után Szegeden?
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=342&menu=
A külügyminiszter meghívására jöttem, elsõsorban vele tárgyaltam. Ezenkívül fontos megbeszéléseim voltak Tariceanu miniszterelnökkel, a parlament elnökével, magyar képviselõkkel és Markó Béla szövetségi elnökkel. Az RMDSZ képviselõivel beszélgettünk arról, hogyan alakul a helyzet az országban a választások elõtt, milyen együttmûködési irányokban kellene tovább mennünk, mi várható a következõ közös kormányüléstõl. Legfõképpen arról esett szó, milyen lehetõségeket jelent a már európai kereteken belül tovább vihetõ szomszédsági kapcsolat.
Mit lehet sikertörténetnek nevezni a román–magyar kapcsolatokban?
Immár hagyományuk van a közös kormányüléseknek, ami azt jelenti, hogy kialakult az a munkamód, amely az összes tárcára jellemzõ. Nagyon komoly elõkészítés elõzi meg, számos téma merül fel az infrastruktúrától az oktatási együttmûködésig, a mûemlékek felújításától a kulturális kérdésekig. A közös kormányülés azt is jelenti, hogy bizalomteli kapcsolat alakul ki, ami nagy értéket jelent az Európai Unióban, amikor különbözõ témákban egyeztetnünk kell. Számos területen történt elõrelépés az elmúlt években: a csángók magyar oktatása, a Sapientia Egyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása, a kisebbségi nyelvek chartájának elfogadása, továbbá fontos lépések történtek a vagyoni restitúció területén. Ilyen konkrétumokat is fel tudunk sorolni. Olyan tervek vannak, amelyek további együttmûködésnek nyitnak utat az infrastruktúra terén.
Melyek azok a problémák, amelyeknek a megoldása rövid távon nem orvosolható?
Talán két ilyen kérdés van. Az egyik a kisebbségi törvény, amelyet többség hiányában nem sikerült elfogadtatni a parlamentben. A másik konkrétum a Gozsdu Alapítványra vonatkozó ratifikáció.
Október 21-én a negyedik együttes ülését tartja a két kormány. Most Magyarország a soros házigazda, és azt olvastam, nem Budapesten, hanem az egyik vidéki városban találkoznak a két kabinet tagjai. Miért nem a fõvárosban?
Ez még nem dõlt el, felmerült, hogy Budapest helyett Szegeden tartsuk az együttes ülést. A legutóbbi Nagyszebenben volt, és mindenki nagyon örült annak, hogy nem a fõvárosban voltunk. Akkor Nagyszeben Európa kulturális fõvárosa volt, gyönyörû a város, nagyon szép napot töltöttünk ott. A kormányülésen túl lehetõségünk volt sétálni, kiállítást nézni. Nagyon vonzó, hogy a Magyarországon rendezett közös kormányülés is Budapesten kívül legyen. Azon fog múlni, mennyi idõt tud rászánni az ülésre mind a román, mind a magyar kormány, hiszen ha Szegedre megyünk, ez többórás autózást jelent. Döntés tehát még nem született.
Melyek lesznek az együttes ülés fõ témái?
Most készítjük elõ az ülést. Egyrészt az elõzõ közös kormányülés hatásait értékeljük majd, másrészt kiemelt téma lesz az energetikai együttmûködés. Tudjuk jól, hogy az energia kérdése minden ország számára nagyon fontos: gáz-, villany-, kõolajhálózatok összekötése. Továbbá biztosan tárgyalunk majd az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos több kérdésrõl is: utak összekötésérõl, másodrendû utak fejlesztésérõl.
Mi valósult meg abból, amiben tavaly megegyeztek?
Ez egy nagyon hosszú lista, az oktatási együttmûködésektõl az emlékmûvek felújításáig. Most vesszük számba, hogy hol tartanak a végrehajtásban az akkor egyeztetett ügyek.
Mirõl tárgyaltak Markó Béla szövetségi elnökkel?
Elmondtam a szövetségi elnöknek, hogy mi hangzott el a miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon, elmondtam, mit beszéltünk a magyarságot érintõ kérdésekrõl. Nagy örömmel mondtam el Markó Bélának, hogy mind a miniszterelnök, mind a külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ-es kormánytagok a leghatékonyabbak, népszerûek, jó teljesítményt nyújtanak. Továbbá beszéltünk a választásoktól, hogy melyek a fõ hangsúlyok, és persze beszéltünk a készülõ együttes kormányülésrõl.
Ön találkozott Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnökkel is. Miért vélte fontosnak találkozni a legnagyobb ellenzéki párt vezetõjével?
Azt gondolom, hogy Románia és Magyarország együttmûködésének függetlennek kell lennie attól, hogy éppen milyen koalíció van kormányon egyik vagy másik országban. A szomszédsági kapcsolatok, az Európai Unión belüli együttmûködés attól függetlenül fontosak, hogy milyen vezetése van egy országnak. Nem beszélve arról, hogy Magyarországon ma egypárti, kisebbségi szocialista kormányzás van, tehát egy ilyenfajta közvetlen kapcsolat is fennáll a párttal.
Pártközi kapcsolatokról is szó volt?
Igen, arról is beszéltünk, hogyan mûködnek e kapcsolatok az Európai Unión belül. Minden pártcsaládon belül folyamatos a párbeszéd és az együttmûködés.
A román politikussal folytatott megbeszélései során az autonómia is szóba került?
Markó Bélával beszéltünk errõl, de viszonylag röviden, mert most a választásokra helyezõdött a hangsúly. Én sokadszor elmondtam azt az álláspontunkat, hogy az autonómiakérdésben számunkra az a mérvadó, hogy az RMDSZ hogyan vélekedik errõl, illetve a román alkotmány és a parlament keretei között milyen formájában lehet elfogadtatni. Ami szerintem fontos, az a szubszidiaritás elvének az érvényesítése, az, hogy a helyi közösségek maguk dönthessenek az õket érintõ kérdésekrõl. Most kiemelkedõen fontosak a fejlesztési források, a fejlesztési politika, és innen a következõ kérdés a régiók. Beszéltünk arról, hogy milyen tervei vannak az RMDSZ-nek a régiókkal kapcsolatban, hogyan tud ehhez támogatottságot szerezni, és mit jelent ez a közeli és távolabbi jövõ szempontjából.
Beszéljünk kicsit a világpolitikáról. Mennyire igaz az, amit az elemzõk állítanak, hogy Oroszország gyakorlatilag zsarolja Európát, fõleg Kelet-Közép-Európát az olajjal és földgázzal?
Ez a függés kölcsönös. Miközben Európa és fõleg Kelet-Közép-Európa számára kulcsfontosságú az orosz földgáz és olaj, Oroszország számára viszont a legfontosabb bevételi forrás az energia, ennek legfontosabb vásárlója pedig Európa. Ez nem egyoldalú kiszolgáltatottság, hanem kétoldalú függés, ami az Európai Uniót és Oroszországot is arra predesztinálja, hogy párbeszéd legyen közöttük, jól szabályozott megállapodásokat kössenek.
Az Unió figyelmeztette, de nem szankcionálta Oroszországot.
Az Európai Unió világosan megmondta, mi az, amit elfogadhat, és mi az, ami nem fogadható el számára, ami meghaladja a normákat. Fontos volt viszont hangsúlyozni, hogy nem szankciókról van szó, hanem a párbeszéd fenntartásában vagyunk érdekeltek.
A kaukázusi konfliktusban Bukarest Tbiliszi mellé állt. Hol helyezkedik el Budapest?
A kezdettõl mi is egyértelmûen elmondtuk, hogy Grúzia területi integritása, szuverenitása kulcsfontosságú a rendezésben. Azt mondtuk, hogy a Sarkozy francia elnök által beterjesztett béketervet végre kell hajtani. Ennek megtörtént az utánkövetése, hogy az orosz csapatokat mindenképpen vissza kell vonni az eredeti vonalak mögé, s ebben nem lehet engedni. Az Európai Unió egyébként közel áll ahhoz a döntéshez, hogy megfigyelõket küldjön, akik a térség stabilitásához is hozzájárulnak majd.
Tavaly az új magyar külpolitikáról beszélgettünk, amely akkoriban volt készülõben. Hogyan áll ez most a szomszédságpolitikát és a határon túli magyarságot tekintve?
A külkapcsolati stratégiának volt egy széles körû egyeztetése. Egy ilyen egyeztetési körben a határon túli szervezetek képviselõvel is hosszan beszéltünk a stratégia különbözõ vonatkozásairól. Az legitimálja ezt a stratégiát, hogy nagyon széles körben beszéltünk róla, ami azt is jelenti, hogy bekerült a köztudatba, aminek alapján lehet következõ lépéseket tenni. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.
În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize.
|
