Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 24.05.2007
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: Erdei-Dolóczki István képviselõ - Van élet a referendum után
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=302&menu=
Az eredmény egyértelmû: a Basescu elnököt támogatók tábora sokkal népesebb, mint azoké, akik ellene szavaztak. Az elnök ezt pozitív jelzésként éli meg, az ellenzék pedig vélhetõen megkeresi a kiutat ebbõl a róka fogta csuka helyzetbõl. A referendum után is van élet. A népszavazás jelzés kellene hogy legyen az elnök számára, hogy változtasson a magaviseletén. Nem hiszem, hogy Romániát nagyon megrázta volna ez az esemény. Nem volt nagy a részvételi arány, ami azt is jelenti, hogy az embereket nem érdekli túlságosan a politika.
Hogyan értékeli az eredményt az RMDSZ szempontjából?
Szerintem az RMDSZ szavazóit az zavarta meg, hogy a Szövetség szinte az utolsó pillanatig azt mondta, nem értünk egyet az elnök felfüggesztésével. Nem akartuk, hogy cirkuszból cirkuszba menjen az ország, nyugodt, csendes kormányzást szerettünk volna, hiszen csak ilyen körülmények között lehet hatékonyan dolgozni. Ez nem jött be. Az RMDSZ késõn váltott retorikát. Amikor azt közvetítette, hogy el kell menni szavazni, már nem volt hiteles, mert túl hirtelen történt a váltás. Legalábbis én ezt tapasztaltam.
A sajtó arról cikkezik, hogy az RMDSZ elvesztette a népszavazást, mert az emberek másképpen szavaztak, mint ahogy a Szövetség kérte. A kampány volt rossz, vagy a magyar választók távolodtak el az érdekvédelmi szervezettõl?
Nem hiszem, hogy eltávolodtak volna. Az RMDSZ késõn kezdte el a kampányt. Nem érzem azt, hogy a Szövetség elveszítette volna a szavazótáborát, talán késõn üzente, hogy szavazzanak igennel az államfõ leváltására. Másfelõl az is érzékelhetõ, hogy nem érezték magukénak ezt a problémát a magyarlakta megyékben.
Elképzelhetõ, hogy azokban a megyékben, ahol többségben vannak, a magyaroknak fontosabb, hogy Gyurcsány vagy Orbán Magyarország miniszterelnöke, mint az, hogy ki Románia államelnöke?
Ez annál inkább elképzelhetõ, mivel mindkét országban zûrös a helyzet. Kívülállónak nehéz eligazodni a romániai politikai életben. Nem értik, mi történik. Van egy ember, aki azt állítja, õ az egyedüli megváltó, vannak jók, és az összes többiek roszszak. Ez a besorolás megzavarja az embereket. Ugyanakkor ez veszélyes is lehet, mert azt jelenti, hogy egyik tábor sem hajlandó a kompromisszumra.
Elemzõk szerint Basescu semmit nem tanul ebbõl a történetbõl, tovább folytatódik a cirkusz, mi több, úgy véli majd, hogy megerõsödött, hogy több hatalmat szerzett magának. Ugyanakkor a román pártokon belül kezdõdik az egymásra mutogatás. A törvényhozásban mi fog történni? Megmarad a Basescu-ellenes összefogás, vagy szakadozni kezd, és valóban legyõzi a parlamentet az államfõ?
Szerintem megmarad, és ezzel is magyarázható, hogy az RMDSZ nem az államfõ felfüggesztését, leváltását szorgalmazta, hanem azt, hogy a kormány töltse ki a mandátumát. Basescu nem fog tanulni, bekeményít, folytatódnak a provokációk, talán még bosszúállásra is számíthatunk. Szerintem a parlamentben megmarad az államfõellenes hangulat, hiszen a törvényhozást nem lehet úgy lekezelni, amint az elnök teszi, tette nap mint nap. Az õ szempontjából sikerrel is teszi, hiszen elhitette a választópolgárokkal, hogy a parlament a legfõbb rossz az országban, és az egyetlen üdvözítõ út a nagyszerû elnök.
Az alkotmányt viszont nem tudja megváltoztatni, hatalma nem nõ, ugyanannyi marad, mind amennyi a referendum elõtt volt. Ami a legitimitást illeti, egyetlen törvény sem mondja ki, hogy az államfõ mitõl legitimebb, vagy mitõl kevésbé legitim. A legitimitás ilyenfajta felvetése csak a populista retorikában érvényesül, hiszen ezt azt jelentené, hogy egy nagyváros polgármestere legitimebb, mint egy kistelepülésé, mert utóbbira kevesebben szavaztak. Ugyanakkor mindkettõ polgármester.
Mondta, hogy bosszúállásra is lehet számítani. Még a referendum elõtt fõleg RMDSZ-es politikusokat hívattak be a Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA), az elnök az exit poll eredmények után említette Verestóy Attila nevét. Önt is behívatták, az ügyben két szatmári elöljáró is érintett. Mit hoztak fel Önök ellen, miért kérették be, milyen dokumentumot mutattak Önöknek?
A DNA-t minõsíti, hogy amikor aláírtam a jegyzõkönyvet, amellyel tudomásul veszem a bûnvádi eljárás elindítását ellenem, ebbõl nem adtak nekem egy példányt. Azt mondták, ez csak egy példányban készül, nem adhatnak másolatot. Aláírom a papírt, rólam van szó, ezért megmagyarázhatatlan, miért nem kaphatok én is egy példányt. A vád teljesen elképesztõ. Arról szól, hogy a múlt év végén, 2006 október-, november-, decemberében pénzek jöttek Szatmár megyébe, és én politikai helyzetemnél fogva rávettem a megyei tanács elnökét, hogy azokat úgy ossza el, hogy kizárjon bizonyos községeket, más településeket pedig anyagi elõnyhöz juttasson. Mindezt politikai és etnikai alapon tettem. Más szóval: én arra buzdítottam a megyei tanácsot, hogy a magyarlakta községeknek adjanak pénzt, míg a nem magyarlakta községektõl elzártam a pénzforrást. Nem hiszen, hogy ez a vád valamelyik törvényszék elõtt megállná a helyét. Csak arra gondolhatok, ezek a bûnvádi eljárások arra jók, hogy elmondhassák, tízen vagy tizenegyen az RMDSZ megválasztott képviselõi közül bûnvádi eljárás alatt állnak. Beszélek az emberekkel és látom, nem tudják, mirõl van szó, nem hiszik el, hogy csak ennyi történik, én pedig nem tudom megmutatni a jegyzõkönyvet, hogy mit tartalmaz a vád.
Nem tudni, miért éppen Szatmár megyére irányult a figyelem, ezzel kapcsolatban hívták be Verestóy Attila szenátort, Cseke Attilát, Riedl Rudolf alprefektust, valamint Szabó István önkormányzati elnököt.
Hogyan tovább? Milyen stratégiát folytat a törvényhozásban az RMDSZ?
Teszi tovább a dolgát, amint eddig is tette. Próbál kiállni azokért a célokért, melyeket a saját és a kormány programjában megfogalmazott, hiszen nincs más lehetõsége. Nem szabad elfelejteni, hogy éppen a Demokrata Párt és annak de facto vezetõje gátolta meg, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. Az, hogy két éven keresztül a szakbizottság, amelynek jelentést kellett írnia a jogszabályról, talán a 20. paragrafusig jutott el. Most már hetek, talán hónapok óta létszámhiány miatt nem tud összeülni a bizottság. Ebben jeleskednek demokrata kollégáink. Noha az elnök támogatta, a kormány magáénak mondta és benyújtotta a tervezetet, a demokraták még bizottsági szinten sem hajlandók elfogadni ezt a törvényt.
Ludovic Orban alelnök azt nyilatkozta, hogy a liberálisoknak ellenzékbe kellene vonulniuk. Mi történik, ha a PNL nem akar tovább kormányon maradni? A demokraták alakítsanak kabinetet?
Abban a pillanatban felkérnek egy új miniszterelnök-jelöltet, hogy alakítson kormányt, és nem kérdés, hogy ez melyik alakulatnak lesz a jelöltje. Ez a kabinet is kisebbségi lesz, hiszen a PD-nek és a PLD-nek együttvéve sincs többsége a törvényhozásban. Hacsak nem játsszák el, hogy a parlament kétszer nem fogadja el az új kormányt, és akkor kiírják az elõrehozott választásokat. Persze csak akkor, ha ebben az évben véghez tudják vinni. Jövõre ugyanis nincs erre esély, mivel az alkotmány elõírja, hogy hat hónappal a mandátum lejárta elõtt nem lehet elõrehozott választásokat tartani.
Mit lép az RMDSZ, ha a liberálisok valóban lemondanak a kormányzásról?
Az lenne a frappáns válasz, hogy egy ideig az RMDSZ vezesse az országot, ám úgy hiszem, ebben az esetben a Szövetség is lemond a kormányzásról.
Ebben a hatalmas káoszban, ami volt és lesz, mi történik azokkal a jogszabályokkal, amelyek elmaradhatatlanok ahhoz, hogy bejöjjenek az európai pénzek az országba?
Az a legfájdalmasabb, hogy ezzel senki nem foglalkozik. Ezek nélkül a jogszabályok nélkül a sikeres betagolódás az Európai Unióba károkat szenved. Elõbb-utóbb meg kell legyenek ezek a törvények, addig jó román szokás szerint sürgõsségi kormányrendeletekkel oldják meg a kérdést. A sürgõsségi kormányrendelet mindig kevésbé átgondolt, mint a törvényhozásban megvitatott jogszabály. A kabinet megoldja, de ez nem a nyugodt kormányzás felé mutat. Azzal a jelszóval, hogy a betagolódást nem lehet akadályozni, senkinek nem lesz ellenvetése a kormányrendeletekkel kapcsolatban.
Érdekes, hogy minden párt ellenzékben ellenzi a kormányrendeleteket, ám amikor hatalomra kerül, akkor megfeledkezik ez irányú ellenvetéseirõl. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.
În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize.
|
