Căutare

Zsúfolt programja volt az elmúlt hét végén Markó Bélának, aki kettõs minõségében tárgyalt Nagyváradon az RMDSZ helyi vezetõivel, a szövetség választott tisztségviselõivel. A szövetségi elnök beszámolt a napokban lezárult törvényhozási ciklusban történtekrõl, a kisebbségi törvény, az észak-erdélyi autópálya sorsáról, a koalíció helyzetérõl, a kisebb-nagyobb félreértésekrõl, és azt is megtudhatták az érdeklõdõk, hogy a megyei tanácselnök kritikus megszólalásai ellenére nem veszett össze a szövetségi és a megyei RMDSZ-elnök.
Sommázva: nem hallottunk igazán rossz híreket az államminisztertõl, de annyira jókat sem, hogy mire visszatérünk a szabadságról, megoldódnak a sarkalatos gondok. Kormányon van az RMDSZ, ami persze sokban hozzájárul jobb közérzetünkhöz, és talán elsõsorban esélyeink növeléséhez, de azért nem kell elfeledni, hogy a koalíción belül nemcsak a román pártok küzdenek egymással, hanem a Szövetség tisztségviselõinek és honatyáinak is minden nap meg kell küzdeniük azért, hogy teljesíthessék az RMDSZ programjában, a választási kampányban vállaltakat.
Markó beszámolt arról, hogy a szövetség a kormányban és a törvényhozásban az erdélyi magyarságot érintõ jogszabályokon kívül az ország gazdasági, pénzügyi, szociális helyzetét javító indítványokat, törvénymódosításokat fogadtatott el. Persze a sajtót elsõsorban nem az eredmények érdeklik, hanem azok a kérdések, melyek mögött viszályt, ellentéteket sejtenek. S mi tagadás, van ilyenbõl bõven kormányon belül és kívül egyaránt. Azonban az államminiszter szerint szaporán és érdemben kell megoldani kérdéseket, mert semmi nem éri meg a csatlakozás késleltetését. Persze ezt nem mindenki így gondolja, van, akinek kedvezõbb lenne, ha Románia kívül maradna azon a szabályrendszeren, amely jogokat biztosít, de a túlkapásokat, az ésszerûtlen követeléseket aligha támogatja. Egyik fontos lépés volt az igazságszolgáltatás és a restitúcióról is rendelkezõ tulajdon-törvénycsomag, melyet a kormány felelõsségvállalással vitt keresztül a törvényhozáson, már csak az a kérdés, hogyan alkalmazzák ezt országszerte.

Koalíció, kisebbségi törvény

A koalíció nem házasság, tehát nem a felek kölcsönös szeretetére épül, de legalább négy évig jó lenne, ha kitartana a kapcsolat, mert csatlakozás, kulturális autonómia, a központosítás lebontása, a jogállam megerõsítése a cél, amelyet nehezebb megvalósítani túl gyakori, idõ elõtti kormánycserével. Az egyeztetési hibák, a viták nem vezetnek szakításhoz, de hátráltatják a kormány munkáját. Markó szerint a koalíció nincs veszélyben, történnek ugyan félreértések, de a tárgyalóasztalnál sok mindent meg lehet oldani. Megoldódott a kisebbségi törvény kérdése is, hiszen a kormány és a koalíciós pártok immár magukénak tekintik. Ezért a szenátusban támadt akadályok is elhárulnak. Anynyi történt, hogy õszre halasztódik a szavazás. Köztudomású, hogy koalíciós miniszterek is akadékoskodtak, küzdeni kellett keményen, akár feltételeket is szabva. Végül a szövetségi elnök megítélése szerint a módosítások használtak a jogszabálytervezetnek.
A közszolgálati médiumok ügyében komoly nézeteltérés történt – állítja Markó. Megtörténik ilyesmi, hiszen négy párt nem mindig érthet egyet mindenben, erre való a kompromisszum. A közszolgálati média esetében az interregnum nem lett volna megoldás, a törvényt, ha módosul is a jövõben, be kell tartani. Ezért szavazták meg a tévé és a rádió igazgatótanácsát.
A szövetség számára továbbra sem elsõrendû a szenátus és a képviselõház elnökének a leváltása, noha célszerû lenne, ha a házelnökök a koalíció valamelyik pártjának és nem az ellenzéknek a képviselõi lennének. Õsszel bizonyára sor kerül a házszabály módosítására, és akkor törvényes keretek között lehet új házelnököket jelölni.

Úton, útfélen

Kár, hogy csak fél évvel a hatalom átvétele után kezdtek tárgyalni a Bechtel céggel a szerzõdés módosításáról – mondta Nagyváradon az államminiszter, aki szerint szó nincs arról, hogy végleg leálljanak a munkálatok. Az észak-erdélyi autópálya prioritás az RMDSZ-nek, de nemcsak a romániai magyarság számára jelentene fejlõdési lehetõséget, hanem Erdély öszszes lakójának. Markó azt is elmondta, hogy a koalícióban nem minden partnerük számára elsõdleges az sztráda megépítése, de a szövetség ebben a kérdésben nem hajlandó meghátrálni. A Bechtel céggel még a Nãstase-kormány kötött szerzõdést az autópálya megépítésére. Ebben lehet, hogy nem minden volt szabályos, de az biztos: a cél az volt, hogy mihamarabb elkezdõdjenek a munkálatok, szülessen meg a román politikai elit részérõl is az elhatározás, hogy Erdélyen kell áthaladnia a sztrádának.
A Margittán rendezett politikai fórumon is szó volt az autópályáról, amely a település közvetlen közelében halad majd. A közel 150 fõs hallgatóság elõtt tartott elõadásában a szövetségi elnök rámutatott, hogy az RMDSZ-re továbbra is nehéz viták várnak, fõként Erdély infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatban. Markó leszögezte, a Szövetség nem enged, határozottan kiáll az észak-erdélyi autópálya mellett, de prioritásnak tekinti az erdélyi úthálózat teljes körû felújítását is. Szintén elsõséget élvez a Szatmárnémetit Nagyváraddal összekötõ gyorsforgalmi út javítása.

Medgyessyvel a határon

A határokon átnyúló kapcsolatokban végbemenõ változásokra utalva az államminiszter szerint eddig az volt a cél, hogy „minél több határátkelõt nyissunk meg a két ország között, ma már az, hogy teljesen megszûnjenek a határok”. Ugyanis a csatlakozás ezt jelentheti a romániai magyarság számára is. „Az erdélyi magyarság jövõje ma már jelentõs mértékben gazdasági kérdés, ezért a jelenleginél is hangsúlyosabban merül fel a román–magyar, de a magyar–magyar kapcsolatok erõsítésének fontossága is” – ezt már a magyarországi Létavértesen rendezett román– magyar gazdaságpolitikai konferencián mondta a szövetségi elnök. A miniszterelnök-helyettes számos magyarországi politikus és gazdasági szakember jelenlétében megnyitotta az immár második alkalommal megrendezett Érmellék-expó elnevezésû szakkiállítást, amelyen romániai és magyarországi cégek vettek részt. Az eseményen jelen volt dr. Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Magyarország utazó nagykövete, dr. Szanyi Tibor államtitkár és Gurmai Zita EP-képviselõ is. Az RMDSZ elnöke rámutatott: az erdélyi magyarság megmaradása döntõen függ a megélhetéstõl. Medgyessy szerint az európai alkotmány elutasítása két országban fõként a globalizációval, a nemzeti identitások jövõjével és közvetve a bõvítéssel szembeni félelmeket tükrözi. „Ezek a félelmek nem indokoltak, de számolnunk kell ezekkel, ezért nem árt óvatosnak lenni, nem árt sietni a csatlakozás feltételeinek teljesítésével” – hangsúlyozta Markó Béla.
Magyarország utazó nagykövete szerint ez az évtized minõségi változást hoz Magyarország és Románia együttmûködésében. Kijelentette: „A történelem során egymás mellett éltünk, most megtanulunk együtt élni, aminek a kereteit az Európai Unió adja.” Medgyessy szerint „Európa kénytelen átalakulni, ennek az átalakulásnak azonban része lesz Románia és a romániai magyarság”. Arra biztatta a jelenlevõket, hogy használják ki az idõt közös tervek készítésére, közös források felhasználására a saját hazában történõ boldogulás érdekében, aminek jó kerete a Szülõföld program.
A szövetségi elnök még a létavértesi találkozó elõtt közölte: elégedetlen a Szülõföld program alakulásával, hiszen eddig még semmi sem történt a gyakorlatban, viszont lassítja az eddigi támogatások érkezését, felhasználását.