Căutare

 
A múlt héten zajlott Tusnádfürdõn a 17. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A szervezõk az értelmiségi, közéleti jellegre összpontosítottak. Idén az Így is lehet – egy másik Magyarország, egy másik Románia témakörben szerveztek elõadásokat.

Nemzetstratégiát és egyenlõ bánásmódot a magyarnak címmel kerekasztal-beszélgetés folyt Kelemen Hunor (képviselõ, RMDSZ), Kern Imre (a VMSZ ügyvezetõ alelnöke), Kovács Miklós (a KMKSZ elnöke) és a moderátor: Toró T. Tibor (RMDSZ-es parlamenti képviselõ, az EMNT alelnöke) részvételével. Kelemen Hunor részletesen elemezte a magyarországi és határon túli magyarság kapcsolatának alakulását az elmúlt években. Kern Imre szerint a Vajdaságban a jelen legfontosabb problémája a szerb nacionalizmus erõsödése, amely Koszovó várható leválásától tovább eszkalálódhat. Mivel az európai uniós csatlakozás Szerbia esetében csak középtávon valósulhat meg, ezért a személyi autonómia mellett fontos cél a területi autonómia elérése. Kovács Miklós azt elemezte, hogy a magyar kormányok folyamatosan az erõ pozíciójából beszélnek a nem maguk választotta helyzetet elszenvedõ kisebbségi közösséggel.
Gál Kinga EP-képviselõ elõadásában kifejtette: az autonómiatörekvések elsõ lépése megismertetni az Európai Unióval a trianoni döntés következményeit. Véleménye szerint, ha ez megtörténik, akkor meg fogják érteni azt, miért lehet megoldás az autonómia a Székelyföld számára. Szükség van az eszmecserére az Európai Unióval, a román kormánnyal és a magyar közösségen belül. Az EU számára a határon túli magyar közösség problémája egzotikus dolog, ez pedig nem szerencsés, mondta az uniós képviselõ asszony.
Markó Béla és Tõkés László tusnádfürdõi találkozójukon szorgalmazták a párbeszéd szükségességét a magyar szervezetek közt, ám a megvalósítás módjairól különbözõ véleményeket fogalmaztak meg. Markó Béla elmondta, hogy az egység megteremtésére törekszik, és ezt kizárólag az RMDSZ keretein belül tartja elfogadhatónak. A magyarság problémáit, az eltérõ véleményeket a szövetségen belül kell megbeszélni, hogy kifelé, a román és a nemzetközi politika felé már egységes véleményt tudjanak megfogalmazni.
Tõkés László ezzel szemben úgy véli, a párbeszédnek nem egy párton belül, hanem a szervezetek között kell létrejönnie. Tõkés a párbeszéd elõl való elzárkózással vádolta az RMDSZ vezetõjét, és emlékeztetett a tavalyi Orbán–Markó– Tõkés-találkozóra, mikor Tusnádfürdõn elhatározták, hogy sûrûbb párbeszédet folytatnak, de ez egy év elteltével sem valósult meg. Tõkés kifogásolta, hogy a román és a magyar kormány is egyedül az RMDSZ-szel tárgyal.
Markó Béla kijelentette: az RMDSZ a kisebbségi törvény olyan formában való elfogadását szorgalmazza, amelybõl a kulturális autonómia és a területi autonómia is megvalósítható. Ha ezekkel nem ért egyet a román kormányzat, akkor felül fogják vizsgálni a koalícióban való részvételüket.
Orbán Viktor a XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján tartott elõadásában szólt a magyarországi belpolitikai és a nemzetpolitikai helyzetrõl, valamint a Fidesz nevében kiadott egy kiáltványt arról, hogy az aláírók elítélik a hazugságra épülõ magyarországi kormányzati kommunikációt. Hangsúlyozta, hogy az elszakított területek magyarsága csak saját intézményeinek kiépítése által politizálhat eredményesen. Kijelentette, csak az marad meg minden körülmények között, amit már intézményesítettek, tehát az egyetem, az autonómia, az önkormányzatok – ezeket kell erõsíteni.
A Jó reggelt, Magyarország! kiadványhoz csatlakozva Tõkés László és köre is kiadott egy Jó reggelt, Erdély! címû kiáltványt, amint fogalmazták: mintegy kiegészítésképpen „a politikai hazugságot leleplezõ és azt leküzdeni akaró kezdeményezéshez”.
A Fidesz elnöke támogatást ígért Tõkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének az õszre tervezett brüsszeli lobbiútjához, amelynek során, Tõkés szerint, az õszi országjelentés elõtt kívánják újfent ismertetni az erdélyi magyarság problémáit.

A magyar európai néppárti tagok rendszeres konzultációs fórumának megalakítását is javasolta Markó Béla és Orbán Viktor.