Căutare

A kisebbségi törvény tervezete ismét nem került a kormány ülésének napirendjére, minthogy az egy nappal korábbi koalíciós egyeztetések során a felek arra a megegyezésre jutottak, hogy még mielőtt a kabinet tagjai ismét vitáznának a szöveg kapcsán, a pártok politikailag állást foglalnak a kérdésben. A tervezettel szemben Mona Muscă művelődési és Monica Macovei igazságügyi miniszter is kifogásokat fogalmazott meg. A kormány a Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet véleményezését is kikérte az ügyben; válasz mindeddig még nem érkezett. Markó Béla RMDSZ-elnök korábban hangsúlyozta: a kormánynak az elfogadáshoz és a parlamenti beterjesztéshez nem kell megvárnia a véleményezéseket.

„A kisebbségi törvénytervezet jelenlegi formájában több elfogadhatatlan előírást is tartalmaz” – nyilatkozta Mona Muscă művelődési miniszter. Szerinte a tervezet „párhuzamosságot teremt” a létrehozandó kisebbségi szervek és az állami hatóságok között. Muscă úgy véli, a kormányzati logikának ellentmondana egy olyan helyzet, amelyben a központi rendelkezéseket egy kisebbségi szervnek kellene láttamoznia, s az sem szerencsés, hogy a kisebbségeket a jogszabály szerint csak pártok képviselhetik majd. A művelődési miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ellenzi a kisebbségi törvény megalkotását, azonban a tervezet jelenlegi szövegén meglátása szerint feltétlenül módosítani kell.
„Ismerem Mona Muscă érvelését a párhuzamos hatósági struktúrákról, ám erről az RMDSZ továbbra is úgy vélekedik: itt nem párhuzamosságról, hanem szubszidiaritásról beszélhetünk” – fejtette ki a Krónika kérdésére Markó Attila államtitkár. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke szerint szó nincs a tervezetben arról, hogy a kisebbségeket csak pártok képviselhetik.
Előző, a törvénytervezet autonómiakoncepciójára vonatkozó, magyar körökből érkező bírálatokra válaszolva Varga Attila parlamenti képviselő kifejtette: az RMDSZ választási programjában arra vállalt felelősséget, hogy olyan kisebbségi törvénytervezetet fog benyújtani, amely a jogok rendszerén túl konkrétan a kulturális autonómiát fogja szabályozni. A területi autonómiával kapcsolatosan pedig a jelenleg hatályos jogrend bővítését, más törvények keretében a helyi közigazgatási autonómia továbbfejlesztését fogja szorgalmazni, illetve a regionalizáció folyamatának törvényes hátterét kialakítani.
Elhangzottak olyan bírálatok is, amelyek szerint a törvény egyes kisebbségi szervezetekkel szemben diszkriminációt alkalmaz azáltal, hogy átveszi a helyhatósági választási törvény erre vonatkozó előírásait. Az a kifogás, mely szerint ezek a bejegyzési feltételek szigorúbbak a pártalakítási, a politikai pártok létrehozásához szükséges feltételeknél, csupán látszólag helytálló. A kisebbségi szervezetek (az RMDSZ-t kivéve) alkotmányosan rögzített, nagyvonalú pozitív diszkriminációval juthatnak be a parlamentbe, és korántsem kell elérniük a rendes mandátumhoz szükséges szavazatok számát, csupán annak töredékét.