Căutare

EP-választás után, alakuló SZKT ülés előtt november 25. tanulságairól, székelyföldi szervezeti változtatásokról, a Basescunál tett vizitről, a kiegyezés esélyeiről, a román pártok lehetséges mozgásairól s az elmaradt hétfői budapesti konzultációról beszélgetett Kelemen Hunor ügyvezető elnökkel Simon Judit és Szűcs László.

Azon túl, hogy Frunda Györgynek felajánlották az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jogi és emberjogi bizottságának elnöki tisztségét, mi az oka annak, hogy a listavezető átadja helyét Winkler Gyulának az Európai Parlamentben?

Frunda György kérésére az Állandó Tanácsban mérlegeltük, melyik beosztás előnyösebb a romániai magyarság szempontjából. Arra a következtetésre jutottunk, hogy túl azon, hogy ez a tisztség Frunda munkájának elismerése az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, lehet, hogy húsz éven belül nem szerezhet meg erdélyi magyar politikus ilyen tisztséget abban az intézményben, amely emberjogi, kisebbségjogi kérdésekben meghatározó. Úgy véltük, ha felajánlották, nem szabad visszautasítani egy ilyen tisztséget, illetve meg kell próbálni elfoglalni. Frunda György próbálja megszerezni ezt a tisztséget, hiszen 99 százalékos esélye van rá. Mivel az európai parlamenti listán Winkler Gyula a következő, aki ráadásul a szórványt is képviselheti, indokolt volt, hogy a mandátumot ő töltse be. Winklert gazdasági felkészültsége, politikai tapasztalata mindenképpen feljogosítja arra, hogy európai parlamenti képviselő legyen, az erdélyi magyarság nem szenved kárt, amiért ő kerül oda. Nincs más oka a cserének.

Nincs benne a pakliban, hogy az EP-képviselőség csupán valamivel többre, mint egy évre szól?

Közel másfél évre szól, és ez nem volt a mérlegelés tárgya. Frunda György megbízatása is kevesebb mint egy évre szól, ha azt nézzük, hogy Romániában legkésőbb a jövő év novemberében választások lesznek. A ET Parlamenti Közgyűlésében a tisztségek a nemzeti parlamenti választások eredményeihez kötődnek, mivel ez után változik az ország küldöttségének összetétele. Ha ad abszurdum 2008-ban a romániai magyarság képviselet nélkül marad a román parlamentben, akkor a Közgyűlésben elfoglalt helyeinket is elveszítjük.

Nem az RMDSZ kormányszerepe jelentőségének csökkenését jelzi, hogy fél éven belül távozik Winkler Gyula a minisztérium éléről? S ki lesz a Szövetség immár harmadik távközlési minisztere?

Winkler Gyula helyére tudunk kompetens személyt állítani. A váltás nem okoz semmiféle elakadást, zökkenőt a kormányzati munkában. Amikor az EP-választásra készültünk, számoltunk azzal, hogy két-három helyet fogunk megszerezni. Azzal is, hogy esetleg minisztercserére kerülhet sor, ha három helyet szerzünk meg. Tudjuk kezelni ezt, hiszen vannak jól felkészült szakembereink, jó politikusaink, olyanok, akiket bármikor lehet miniszteri tisztségre javasolni. Ebben a pillanatban (hétfőn délben – szerk. megj.) nincs személyre szóló javaslat, de egy-két nap múlva biztosan lesz. Az ügyvezető elnökségben elkészítjük a javaslatlistát, amelyet az Állandó Tanács elé lehet terjeszteni, és ha azt mondom, hogy hét végére lesz javaslata az RMDSZ-nek a miniszteri tisztségre, azt hiszem, nem mondok nagy butaságot.

Kizárt, hogy ismét Nagy Zsoltot jelölje az RMDSZ?

Ami a személyes opciómat illeti, Nagy Zsolt személyét illetően pozitív lenne, de az ő esetében nem ért még véget az igazságszolgáltatási eljárás, amelybe belekerült, és ezt meg kell várni. Nem válna a szervezet előnyére, ha Nagy Zsoltot javasolná. Természetesen ő el tudná látni ezt a tisztséget, de úgy vélem, sem Zsoltnak, sem a szervezetnek nem lenne jó vállalni egy ilyen kalandot. Ezért ezt most kizártnak tartom.

Az RMDSZ a választás után átszervezi gyengén muzsikáló székelyföldi területi szervezeteit, melyek ettől kezdve nem székek, hanem megyék szerint szerveződnének. Miért volna ez célszerű?

Már az aradi kongresszuson úgy módosítottuk az alapszabályzatot, hogy a területi szervezetek mellett létezik egy megyei vezetőség, a Hargita megyei vagy a Háromszéki Egyeztető Tanács. A Hargita megyei működött. Ennek ellenére, az udvarhelyi szervezet, miután Verestóy Attila és az ottani elnökség lemondott, azt a javaslatot is megfontolás tárgyává tette, hogy próbájuk meg újragondolni a területi szervezeteket. Nem felszámolni, hanem úgy kialakítani a működésüket, hogy legyen fölöttük megyei szervezet. Hargita és Kovászna megyében az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a területek között olyan éles a verseny – a verseny jó, de olyan élessé vált –, hogy ennek többször a közösség érdekei is kárát látják.
Az EP-választási kampányt Hargita megyében, de főleg Háromszéken nehezítette az, hogy a különböző megyei tisztségekben levő emberek folyamatosan arra gondolnak, mi lesz belőlük 2008-ban. Alsó-Háromszéken ez nagyon erősen meghatározta a hozzáállásukat, de Hargita megyében is érezhető volt. A Hargita Megyei Tanács elnöke, aki egyben a megyei kampány főnöke volt, többször kijelentette, már nem érez késztetést, motivációt, nem hisz az EP-választások sikerében. Ilyen körülmények között nehéz kampányolni. Háromszéken a megyei tanács vezetője s az alsó-háromszéki elnök, aki egyben a sepsiszentgyörgyi polgármester, a kampány alatt napokra eltűnt, más dolguk volt, illetve nem koncentráltak a kampányra. Ez néhány olyan ok, amely indokolttá teszi, hogy alaposan megvizsgáljuk az udvarhelyiek javaslatát, anélkül hogy ebben a pillanatban borítékolnám, hogy ez így meg is valósul. De mindenképpen meg kell fontolnunk, hogy a megyei szervezetek hatékonyabban tudnának nemcsak kampányolni, hanem helyi érdekeket képviselni is.
Olyan kérdés is előállt, amelyet meg kell vitatni, és ez már hosszú távú döntéseket is igényel. Elindították a Magyar Polgári Párt bejegyzését, s mindenféle segítséggel ez a bejegyzés meg is fog történni. Szinte nem is érdemes arról beszélni, hogy az MPP az autonómiát nem tűzi ki céljául, ezt Szász Jenő elnök is nyilatkozta. Nem is az a célja, hogy a magyar emberek érdekeit képviselje, de ez egészen más történet.
Azonban az egyik oldalon lesz egy erős pártstruktúrával, pártként működő szervezet: a Magyar Polgári Párt, amely hatalmas fegyelemmel, központi erővel és más segítséggel fog döntéseket hozni, és nyilván harcba szállni az önkormányzati és parlamenti választásokon. Másfelől van egy laza RMDSZ, amely a rá jellemző módon, a területi szervezetek autonómiáját tiszteletben tartva, mindenkit, Toró T. Tibortól Garda Dezsőig, a szervezeten belül tolerálva, próbál készülni a jövő évi politikai mérkőzésekre. És ez nem biztos, hogy szerencsés. Ezt is figyelembe kell venni, amikor átszervezésről, átalakításról beszélünk, és arról, hogyan vágjunk neki a jövő évnek, milyen következtetéseket vonjunk le a november 25-i választás eredményeiből. A következtetések döntéseket is feltételeznek.

Erről szó lesz az Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi ülésén?

Ez az új Szövetségi Képviselők Tanácsának alakuló ülése, amely a mandátumok hitelesítésével, az elnök megválasztásával és a választások elemzésével foglalkozik. Tervezünk viszont jövő év elejére, talán már január végére egy újabb SZKT-ülést, ahol már az önkormányzati választásokra való felkészülésről és néhány más fontos döntésről is szót ejtünk.

Szóba került-e az elemzések során, hogy a Kárpátokon túl, Havasalföldön, Moldvában meglepően sokan szavaztak magyar jelöltekre, többnyire Tőkés Lászlóra? Mi lehet ennek a hátterében?

Sok minden lehet a hátterében. Ezeken a területeken megnéztük a részletes eredményeket. Olyan településeken szavaztak Tőkés Lászlóra, ahol sem a Duna Tv-t, sem a Hír Televíziót nem nézték a szavazás vasárnapján, mert általában nem szokták nézni. Olyan településeken, ahol sokan még úgy tudják, Iliescu az államfő, ahol magyar ember soha meg nem fordult. Tehát teljesen kizárt, hogy Tőkés Lászlóra azért szavaztak volna, mert emlékeznek 89-es szereplésére. Nehéz magyarázatot találni erre, feltételezések lehetnek. S mivel ezeket a feltételezéseket nem tudjuk bizonyítékokkal alátámasztani, nem vágnék bele a spekulációkba. Az viszont biztos, hogy Orbán Viktor és Tőkés László Vaslui-ban nem kampányolt. Valószínű, hogy a Háromszéket sem olvasták Vaslui-ban és Neamtban, és hogy vasárnap délelőtt nem Hír Tv-t néztek, az hétszentség.

Hogyan tovább? Lesz erdélyi magyar–magyar kiegyezés, vagy folytatódik a versengés?

Ez nem az RMDSZ-en fog múlni, amint szeptemberben sem az RMDSZ-en múlt. Szeptember 6-án, amikor Tőkés László azt mondta, nem lesz megegyezés, mi azzal álltunk fel az asztaltól, és a sajtótájékoztatón is azt mondtam, hogy választások után folytatjuk a párbeszédet. Továbbra is a párbeszéd hívei vagyunk, ha nem lesz megegyezés, az nem rajtunk fog múlni.

A múlt héten az RMDSZ megjelent a Basescu államfő kezdeményezte egyeztetésen. Jelzésértékűnek tekinthetjük, hogy több parlamenti párttal ellentétben az RMDSZ egyáltalán elment erre a találkozóra, illetve a delegáció tagjaként hogyan látja: érdemes volt?

Az államelnök megköszönte, hogy elfogadtuk a meghívást, és részt vettünk ezen a megbeszélésen. Egyértelmű volt, hogy az elnök célja, hogy az egyéni választókerületes rendszerről beszéljünk, s nem az oktatási paktumról, hiszen utóbbiról az államfő semmit nem mondott. Én szándékosan kezdtem a beszélgetést az oktatási paktummal, de az államfő azt javasolta, kezdjük az uninominális rendszer bevezetésével. Viszont mi úgy értékeltük, hogy a romániai magyarságnak sokkal fontosabb az, hogy mi történik az oktatási reformmal, amikor új törvénytervezetek készülnek, mint az, hogy hogyan kell az államfő által javasolt választási rendszert megmenteni.
Úgy vélem, hasznos volt elmenni, mert elmondhattuk Basescunak, hogy az általa javasolt oktatási paktum számunkra elfogadhatatlan, mert az ezzel foglalkozó elnöki bizottságban egyetlen magyar szakember sem volt jelen, nem hívtak meg senkit. Vélhetően ennek tulajdonítható, hogy az általa javasolt szövegben egyetlen szó sincs a magyar oktatásról. Mi átadtunk egy ötoldalas dokumentumot, konkrét javaslatokkal az oktatási reformra, a magyar oktatásra összpontosítva. Azt is közöltük, hogy az RMDSZ akkor tud aláírni egy oktatásról szóló paktumot, ha ebben megfelelő módon lesz jelen a magyar oktatás kérdése. Az egyéni választókerületes rendszerről pedig elmondtuk, hogy olyan öngyilkos változatát a rendszernek nem tudjuk elfogadni, támogatni, amely egymillió-hatszázezer embert hagyna arányos politikai képviselet nélkül. És itt nem az RMDSZ-ről, hanem a romániai magyar emberekről van szó. Az államfő által javasolt rendszerben a magyar szavazatokból román mandátumok lennének. Ez ilyen egyszerű. Legtöbb hat-hét képviselőt lehetne küldeni a román törvényhozásba, ami köszönő viszonyban sem lenne az arányos képviselettel. Ha a demokráciában van néhány alapelv, akkor az arányos képviselet olyan alapelv, amelyhez nekünk politikusoknak, romániai magyar embereknek is ragaszkodnunk kell tizenhét év után.

Ezekre a felvetésekre érkezett érdemleges válasz az államfő részéről?

Azt mondta, számunkra a küszöb sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint az általa javasolt egyéni választókerületes rendszer. Mert ha nem érjük el a küszöböt, akkor egyáltalán nem lesz képviselete az erdélyi magyarságnak, míg az általa javasolt változatban a Székelyföldnek lenne néhány képviselője. Nem akarja megérteni, hogy az erdélyi magyarságnak mintegy 40-45 százaléka él a Székelyföldön, a többiek pedig képviselet nélkül maradnának. Egy felelős politikus minden magyar emberre gondol, nem csak a székelyföldiekre. Mondom ezt csíki képviselőként. Nekem az is feladatom, hogy gondoljak a beszterceiekre, a Fehér és Hunyad megyeikre, a nagyváradiakra, kolozsváriakra, szatmáriakra, temesváriakra és így tovább. Nem lehetek annyira szűk látókörű, hogy csak a székelyföldiekre gondoljak. Az államfő egyébként azzal kezdte a találkozónkat, hogy „megmenekültetek”. Néhány egyéb megjegyzéséből is az derült ki, hogy ő arra számított, az RMDSZ nem fog bejutni az EP-be. Adott pillanatban elmondta, amikor a neki szállított exit pollokat nézte, délután négy-öt óra körül, úgy tudta, hogy az RMDSZ nem fog bejutni. Ekkor megkérdeztem: És elnök úr örvendett, amikor ezt látta? Kicsit elgondolkodott és azt mondta: jólesett volna azért, hogy tanuljátok meg a leckét. Ez volt a válasza, és egy ilyen elnöki válasz sok mindent elárul.

Ön szerint, 2008-ban hogyan fogunk képviselőket, szenátorokat választani?

Azt még nem merném megjósolni, hogy listára vagy egyéni szavazókerületek szerint. Én elmondtam az államelnöknek, hogy ha nem hagyja jóvá a kormány által javasolt tervezetet, és nem küldi el közzétételre a Hivatalos Közlönybe, akkor meglátásom szerint a mostani, azaz a listás rendszer szerint szavazunk 2008-ban. Ugyanis ha az államelnök visszaküldi a törvényt újratárgyalásra a parlamentbe, akkor minden esély megvan arra, hogy a törvényhozásban nem kapja meg a szükséges szavazatokat, a két ház létszámának a fele plusz egy szavazatot. Egy évvel a választások előtt senki senkinek nem tesz semmiféle gesztust. Mindenki a szavazatszerzésre, a politikai jövőjére gondol, és nem arra, hogy milyen gesztust tegyen ellenfeleinek, mert ezt kívánja az állam elnöke.

Az ön meglátása szerint Traian Basescu aláírja a Pro Democratia-féle és a kormány felelősségvállalásával elfogadott törvényt, vagy minden kockázat ellenére visszaküldi a törvényhozásnak?

Úgy érzem, ezt még nem döntötte el. Ha az Alkotmánybíróság alaptalannak nyilvánítja az alkotmányossági aggályokat, akkor az államelnök olyan helyzetbe kerül, amiből – ha bölcs és nem csak a bosszú és az egyéni hatalomvágy vezérli – úgy tud kikerülni, ha aláírja. Ha a bosszú és az egyéni hatalomvágy fogja motiválni, akkor viszont nem írja alá.

Említette, hogy mindenki a szavazatszerzésre összpontosít. Mégis, úgy tűnik, változik a román belpolitikai paletta, szövetségek körvonalazódnak. Ön hogyan érzékeli ezt?

A Demokrata Párt és a Liberális Demokrata Párt között látok közeledést és esetleges szövetséget. Más szövetséget nem mernék megjósolni, nem is hiszem, hogy bármelyik párt stratégiájában szerepelne ez. Jelentős alakulatokról beszélek, nem kis pártokról.

Netán a liberálisok és a szocdemek között?

Kizárt. Politikailag lenulláznák magukat, ha szövetséget kötnének. Ezzel Traian Basescunak és a Demokrata Pártnak is mintegy ellenségképet, céltáblát állítanának, most, amikor nincs az államfőnek céltáblája. Lenne kire lőni mind a PD-székházból, mind a Cotroceni Palotából.

Hétfőn Budapesten elmaradt a magyar–magyar kormányzati konzultációs tanácskozás. Mi az oka, hogy lefújták, és mi szerepelt volna a napirendjén?

Az okokról a magyar kormányt kell kérdezni, tudomásom szerint a koalíció napirendjén szerepeltek olyan kérdések, melyeket nem tudtak halasztani. A témája ugyanaz lett volna, mint a tavalyi hasonló találkozónak: a 2008-as támogatásoknak, prioritásoknak, költségvetésnek az átbeszélése. Ez történt a tavaly is a költségvetés megszavazása előtt. Ez alkotmányos kötelezettsége a magyar kormánynak, és ennek tett volna eleget, illetve tesz eleget vélhetően a jövő héten.