Căutare

Koszovó függetlenné válása nem szolgál analógiaként, konkrét modellként más helyzetekre, ám mégis precedenst jelent abban, hogy az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek aktívan szerepet kell vállania a nemzetiségi kérdés, a közösségi célok rendezését célzó politikai eszközök és megoldások kialakításában - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök  Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján. A szövetségi elnök megerősítette az RMDSZ tegnap kiadott közleményében is rögzített álláspontját, miszerint Koszovó függetlenségének kikiáltása a Kelet-Közép-Európában és a Nyugat-Balkánon az elmúlt másfél évtizedben végbement átrendeződés szükségszerű következményének tekinthető, Romániának pedig uniós tagországként mihamarabb el kell ismernie Koszovó önálló államiságát.

Románia nem halogathatja Koszovó önállóságának elismerését, hiszen a világ számos országa, köztük az Amerikai Egyesült Államok és Nagy Britannia is bejelentette már, hogy el fogja ismerni az új államot, és tudjuk azt is, hogy előbb utóbb Romániának is el kell ismernie ezt - mutatott rá.

Közölte: Koszovó nem jelent analógiát, és ez az RMDSZ és az erdélyi magyarság politikai bölcsességének köszönhető. Mint mondta, az RMDSZ már kezdetben, megalakulását követően úgy döntött, hogy kizárólag politikai, parlamenti eszközökkel kíván küzdeni az erdélyi magyarság jogaiért, és egyben elutasította a kisebbségi jogérvényesdítés erőszakos eszközeit. Ez egy olyan fontos döntés volt, amelyről az elmúlt tizenhét évben egyértelműen bebizonyosodott, hogy eredményes, hiszen a szövetségnek sikerült a parlamentben, de kormányzati szinten is partnerekre találni a román politikia életben, és ezáltal bebizonyította azt, hogy lehetséges parlamenti eszközökkel előremozdítani az erdélyi magyarság ügyét.

Álláspontja szerint Koszovó függetlenné válása egy olyan fontos politikai pillanat, amikor az RMDSZ-nek, de a román politikai pártoknak is meg kell erősíteniük szándékukat az együttélő nemzetiségek közötti együttműködés, a közös megoldáskeresés tekintetében. Ez azért fontos, mivel - ahogyan ezt az utóbbi időben tapasztalta -, a román politikában vannak olyanok, akik el akarják téríteni eddigi pályájáról a kisebbségi kérdés rendezésére irányuló, 1990 óta követett állampolitikát. Ennek aggasztó jeleként értékeli azt, hogy a kisebbségi törvényt máig nem sikerült elfogadtatni a parlamentben, dacára annak, hogy ez szerepel a kormányprogramban, és Traian Basescu államfő is ígéretet tett ennek elfogadására, „majd ő is megszegte ezt az ígéretét".

Az elnök leszögezte: felelőtlen törekvések vannak arra is, hogy kiszorítsák az RMDSZ-t a parlamentből, erre szolgál az az igyekezet, hogy olyan választási rendszert fogadjanak el Romániában, amely megszüntetné a kisebbségek arányos képviseletét. Mint mondta, több olyan törvénykezdeményezés is napvilágot látott, amely az erdélyi magyarság eddig megszerzett jogainak, többek között az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás felszámolására irányulnak. - Megdöbbenve értesültem arról is, hogy van Romániában egy olyan párt, amely megtiltaná azt is, hogy a beteg saját anyanyelvén szólhasson az őt ápolókhoz. - Mindezek a felelőtlen kezdeményezések komolyan veszélyzetetik az eddig kialakított együttműködést a többség és a kisebbség között. Valótlanságot állít az, aki az mondja, hogy az utóbbi 18 évben nem történt semmi a kisebbségek kérdés megoldása terén, de az sem mond igazat, aki azt állítja, hogy ezekben az években mindent kérdés megoldódott. Van fejlődés, lassabban mint vártuk, de folytatnunk kell ezt az utat. A volt Jugoszlávia történelme nem egy analógia, hanem egy összehasonlítási alap kell legyen: mi történt egy olyan országban, ahol erőszakos módszerekkel kerestek megoldásokat, és mi történt ott, ahol politikai megoldásokat kerestek. Nagyon felelőtlenek azok a politikusok, akik kétségbe vonják ezt az együttműködést, és akik el akarják távolítani a magyar kisebbség képviselőit a parlamentből - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.