Căutare

Nem szapulták az RMDSZ-t, a román szélsőségesek nem jelentek meg ott, ahova hirdették magukat vasárnap estére. Követeltük az autonómiát, de ma sem tudjuk, hányan.
hirdetésIncidensek nélkül zajlott Marosvásárhelyen a székely szabadság napjára meghirdetett autonómiatüntetés, melyen a rendőrség szerint ötezren, a szervezők szerint harmincezren vettek részt.
Autonómia-tüntetés Marosvásárhelyen Fotó: Egyed Ufó Zoltán
Fotók: Egyed Ufó Zoltán
Annak ellenére, hogy szélsőjobboldali román csoportok az Avram Iancu szobor előtt délután négy órára találkozót hirdettek a Facebookon, a találkozó helyszínén senki nem volt néhány csendőrön és készenlétben álló sajtóson kívül. Néhány ember később megpróbált elvegyülni a tömegben, de a román nemzeti lobogóval és szalagokkal felszerelkezett csoportot a csendőrség gyorsan szétoszlatta.
A Székely Vértanúk Emlékoszlopánál jóval öt óra előtt gyülekezni kezdett a tömeg. Szinte végig esett,  ennek ellenére a legtöbben állhatatosan hallgatták a felszólalókat.

Nemzetközi hangulatkeltés
A lelkesítő beszédeket megelőzve, mintegy hangulatkeltőként hangzottak el sorra a katalán, baszk, dél-tiroli, szlovák és szlovén kisebbségek képviselőinek szolidaritási nyilatkozatai, akik egyöntetűen arra biztatták a székelyeket, hogy vegyék fel a harcot a Kárpát-medence magyar népességének fogyatkozásával, és vegyék kezébe sorsukat, induljanak el az önrendelkezés útján.
Az SZNT részéről Izsák Balázs szólalt fel: „A székelységnek elemi joga békességgel tüntetni az autonómiáért" - mondta. Üzent a bukaresti hatóságoknak is a tervezett régiósítással kapcsolatban, felróva nekik azt, hogy a magyaroktól való félelmük miatt vonakodnak ésszerű határok mentén megvalósítani Románia területi újraosztását.
Izsák Balázs az autonómia-tüntetésen Fotó: Egyed Ufó Zoltán
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fővédnökéne azt mondta, hogy meg kell szüntetnünk Trianon következményeit, és ez alkalommal nem mulasztott el köszönetet mondani azoknak az RMDSZ-szervezeteknek amelyeknek vezetői vették a bátorságot, és eljöttek Marosvásárhelyre. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is köszönetét fejezte ki az RMDSZ politikusainak a jelenlétükért. 
Háromszékről a legtöbb elöljáró részt vett a tüntetésen, Hargita megyéből úgyszintén.
Az esemény a magyar és a székely himnusz eléneklésével, valamint a székely vértanúk emlékművének megkoszorúzásával zárult. A bukaresti kormányt helyi szinten képviselő prefektusi hivatal szolgálatos tisztviselője átvette a tüntetés szószólóitól a demonstráción közfelkiáltással elfogadott beadványt, de az ajándékba hozott székely zászlót már nem.
A székely szabadság napja a Kultúrpalotában rendezett ünnepséggel zárult, amelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) átadta a Gábor Áron-díjakat. Az SZNT elismerését idén Pál-Antal Sándor történész-levéltáros és a HSC Csíkszereda jégkorongcsapat kapta.
Románok a marosvásárhelyi autonómia-tüntetésen Fotó: Egyed Ufó Zoltán
A hivatalos „program" után jó ideig együtt maradó tömeg főtérre vezető békés útját próbálták megzavarni a román érzelműek: nyolc-tíz személy román zászlókat lobogtatva, az út széléről „kapcsolódott be" a demonstrációba, de hangjukat csakhamar elnyomta a harsogó „autonómiát!" szlogen.

A tömegben járva román szót nem lehet hallani. 
Néhány kíváncsiskodó marosvásárhelyi román a tömegtől elhatárolódva állt, és szemérmesen elfordult, amikor arról kérdezzük, hogy miért jött ki a tüntetésre.
Eljött viszont nagyon sok marosvásárhelyi magyar, és mindenki azt mondta, hogy szolidaritásból. A Hargita, Kovászna, Maros megyékből álló autonóm Székely Régiót támogatják. Egy idős vásárhelyi néninek abból van elege, hogy bárhová megy ügyeket intézni vagy vásárolni, nem hajlandóak magyarul kiszolgálni. Neki ebből van elege. 
Egy másik vásárhelyi néni szintén szolidaritásból jött ide, a helyszínválasztással kapcsolatban, valamint az esetleges atrocitások lehetőségéről azt mondta, szerinte megfelelő helyszínt választottak a Székely Szabadság Napjának megünneplésére, mivel Marosvásárhelyen a jogainkért való kiállásnak hagyománya van. Egyáltalán nem tartottak agresszív megnyilvánulásoktól, mert 
úgy tűnik, a románok jobban félnek, mint a magyarok.

Egy fiatal sepsiszentgyörgyi hölgy azért jött el a tüntetésre, mert fontos számára az önrendelkezés, hogy együtt, békességben éljünk a románokkal. A kölcsönös tisztelet jegyében ők is meg kellene tanuljanak magyarul beszélni - mondja. 
Egy nagyszebeni családdal is találkoztunk, akik a gyerekeik jövőjéért jöttek el Marosvásárhelyre, mert azt szeretnék, hogy azok itt, Erdélyben anyanyelvükön tanulhassanak, és érvényesülhessenek. Kiemelték ugyanakkor, hogy bár szórványban élőkként beilleszkedtek a román közösségbe is, barátaik és munkatársaik körében még mindig tabu az autonómiáról beszélni.
Vallásos család a marosvásárhelyi autonómia-tüntetésen Fotó: Egyed Ufó Zoltán
Autonómiát, Vesszen Trianon, Nem félünk, Összetartozunk - kiabálta a tömeg. A Székely Vértanúk emlékművénél kézdivásárhelyi huszárezred állt, a huszárok egy része a hangadó szerepét is felvállalva alkalmanként bekiabált a tömegbe. Román oldalról inkább csak kíváncsiskodókkal találkoztunk, szélsőséges megnyilvánulással nem.
A Marosvásárhely fele vezető úton bőven lehetett látni magyaroroszági rendszámú autókat is. Egy székely zászlóval hivalkodó terepjárót le is gomboltak a rend szigorú őrei. A falvakban egy-egy ház ablakából is visszaköszönt a székely lobogó, de Marosvásárhelyen is felvillant egy-egy világoskék zászló.

Mit követel a székely nemzet?
Autonómia-petíció átadása Fotó: Egyed Ufó Zoltán
Ez áll a petícióban, amelyet átnyújtottak a kormányt képviselő tisztségviselőnek:
Autonómiát Székelyföldnek.A Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az uniós források hatékony felhasználása érdekében.A Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió.A román hatóságok szüntessék be a székely jelképek üldözését, a magyarul beszélő emberek zaklatását és fenyegetését.Tiltakoznak minden olyan közigazgatási átszervezés ellen, amely a Székelyföldet román többségű régiókba tagolná.Ugyan a tüntetés teljesen békésen zajlott, a beadvány meglebegteti annak a lehetőségét, hogy elmérgesedhet a románok és magyarok viszonya, amennyiben a hatóságok nem veszik figyelembe a helyi székely közösség akaratát a régiók reformjánál:
„Felhívjuk az illetékes hatóságok és a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a Székelyföld közösségének akarata ellenére végrehajtott regionális reform beláthatatlan következményekkel járna a romániai demokráciára nézve, ugyanakkor ellehetetlenítené a többség, illetve a számbeli kisebbségben élő, de itt helyi többséget alkotó székely közösség közötti viszony normalizálását" - olvasható a beadványban.