Căutare

A Legfelsőbb Védelmi Tanács sürgősen utasítsa a Belügyminisztériumot, hogy biztosítsa a lakóhelyükről a magyarok által elüldözött Hargita megyei romák visszatérését otthonaikba , karhatalmi felügyelet alatt – áll abban a megkeresésben, amelyet a CSAT elnökéhez, Traian Băsescu államfőhöz, valamint a szenátus és a képviselőház elnökéhez intézett a napokban négy roma jogvédő szervezet.

Az Amare Rromentza, a Roma ACCES, a Şanse Egale és a Romani Criss által aláírt, lapunkhoz is eljutott dokumentum részletesen leírja a székelyföldi cigányokat ért atrocitások körülményeit.

A jogvédő szervezetek szerint százhetven cigány lakos, köztük gyerekek és nők kényszerültek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket. Mint arról hírt adtunk, Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon május és június folyamán fajultak tettlegességig a roma és magyar közösség közti konfliktusok.

Menekülttáborokat a hargitai romáknak?

Az elüldözött romák kérdésében a jogvédők azt szeretnék elérni, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) foglaljon állást, és nyilvánosan ítélje el az etnikai alapú diszkriminációt, eszközöljön ki hatékony védelmet az érintettek részére a karhatalmi erők részéről. „Az elüldözöttek számára a nemzetközi jogrendnek megfelelően menekülttáborokat kell létesíteni, amelyek működtetését at Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) emberjogi illetékesei szavatolják” – áll a dokumentumban.

A Hargita megyei rendfenntartó erők eljárásával az erőszakos események alatt mind a helyi nem roma lakosok, mind a jogvédő szervezetek elégedetlenek. Előbbiek elégtelennek ítélték meg a fellépés szigorát, utóbbiak jogszerűtlenként értékelték.

Fotó: Mihály László

A csíki cigányok ügyében már Bukarestben és Csíkszeredában is szerveztek tüntetést

Mint hírt adtunk, a csíki cigányok ügyében Bukarestben és Csíkszeredában is tüntetést szervezett a most is eljáró négy szervezet: első alkalommal az RMDSZ vezetéséhez, másodszorra pedig a Hargita megyei önkormányzatokhoz fordultak a jogérvényesítés érdekében.

A legfelsőbb állami szervekhez frissen benyújtott indítvány mellé, csakúgy mint a megelőző két akció keretén belül is, esettanulmányt is csatoltak a kezdeményezők. Ennek alapján kérik, hogy a belügyminisztérium biztosítsa megfelelően az elüldözött cigányok hazatérését.

Szintén a belügyminisztérium fellépésétől várják a jogvédők a további atrocitások megakadályozását, ideértve azokat a rendszeres falugyűléseket, tömegrendezvényeket is, amelyeknek a célja a cigányok megfélemlítése.

Újabb veszélygócok: Somlyó, Kászonújfalu, Madaras és Szentsimon

„A gyors beavatkozásra azért van szükség – indokolják a jogvédő szervezetek –, mert érezhetően nő a feszültség a térségben. Hasonló konfliktusokra sor kerülhet Csíksomlyón, Csíkmadarason, Szentsimonban és Kászonújfaluban is” – sorolják a „veszélygócokat”.

Az egymást követő csíkszentmártoni és csíkszentkirályi esetek az érdekképviselők szerint arra utalnak, hogy a feszültségek kezelésének erőszakos módját átveszik egymástól a települések. A dokumentum kitér arra, hogy nem bizonyított egyértelműen a politikai pártok és szervezetek részvétele az atrocitásokban, de a kezdeményezők kérik ennek a lehetőségnek alapos, feltáró jellegű kivizsgálását.

Cotroceni: túloznak a roma jogvédők

Az indítvánnyal kapcsolatban Traian Băsescu államfő, CSAT-elnök kisebbségügyi tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter az Új Magyar Szó megkeresésére úgy vélte, a roma jogvédők lépése eltúlzott. „Ez nagyon jelentős lépés, és nem biztos, hogy a konfliktusok léptéke ilyen arányú beavatkozást igényel. Constantin Strujan Hargita megyei prefektust az ügyben nem sikerült elérnünk; sajtószóvivője, Adrian Pănescu jelezte: tudomásuk van a kezdeményezésről.

„Jelenleg még mindig a kialakult helyzetet elemezzük, korai bármiféle konkrét lépést fontolgatni” – mondta Pănescu. Szerinte jövő hétre várható, hogy döntés születik arról, hogy: a Hargita Megyei Prefektúra milyen álláspontra helyezkedik a jogvédők javaslatait illetően.

Borboly Csabától, Hargita Megye tanácsának elnökétől megkeresésünkre lapzártánkig nem érkezett érdemi válasz. A megyei önkormányzat vezetője volt az első olyan helyi elöljáró, aki a rendőrségi közbelépést bírálta, és szigorúbb hatósági eljárást sürgetett a romákat érintő kérdésekben.