CÄutare Numele cotidianului: ErdĂŠly.ma Maros megye prefektusától kért tájékoztatást vasárnap Traian BÄsescu államfĹ az autonómiatüntetésrĹl. A megmozdulás elĹtt az államfĹ aggodalmát fejezte ki amiatt, ahogyan a székelyföldi fiatalok a román állam jelképeihez viszonyulnak - ismertette tegnap Corneliu Grosu Maros megye kormánymegbízottja. Hétezerre becsülte a résztvevĹk számát, s kifogásolta, hogy a közfelkiáltással elfogadott petíciót aláírás, pecsét nélkül juttatták el az általa vezetett intézményhez a tüntetés szervezĹi. A Székely Szabadság Napján rendezett, marosvásárhelyi autonómiatüntetés kapcsán Victor Ponta miniszterelnök egy vasárnap esti tévémĹąsorban azt hangoztatta: konfrontációval és szélsĹséges megnyilvánulásokkal semmit sem lehet elérni. Kifejtette, Ĺ a párbeszédben hisz, szerinte egyedül ez vezethet eredményre a román kormánynak az országban élĹ magyar közösség legitim képviselĹihez, illetve Magyarországhoz mint szomszédos államhoz fĹązĹdĹ kapcsolatában. A vasárnapi marosvásárhelyi autonómiatüntetésrĹl a hazai román lapok rövid tudósításokban számoltak be, az esemény kapcsán általában ötezer résztvevĹt említve. Hirdetés Corneliu Grosu prefektus tegnap ismertette, az államfĹ megdicsérte, amiért elĹzetesen több ízben is egyeztetett a tüntetés szervezĹivel, és mindent megtett a rendbontás megelĹzéséért. Ugyanakkor a prefektus is nyilvános köszönetet mondott a tüntetés szervezĹinek, amiért úgymond ellenĹrzés alatt tartották az - általa csaknem hétezer fĹre becsült - tömeget, és Marosvásárhely utcái ugyanolyan tiszták maradtak utánuk, mint amilyenek érkezésük elĹtt voltak. Megjegyezte, a tüntetĹk által közfelkiáltással elfogadott és a prefektusi hivatal ügyeletesének átadott petíción sem aláírás, sem pecsét nem szerepelt. „Biztos vagyok benne, hogy a szövegezĹknek nemcsak érzelmi, hanem történelmi alapjuk is volt ennek a dokumentumnak az elkészítésére, amely így névtelen maradt. Számunkra azonban ugyanolyan fontos marad, és jelentĹségének megfelelĹen kezeljük" - mondta a kormánymegbízott, hozzátéve, hogy a petíciót már eljuttatta a bukaresti kormányhoz. A marosvásárhelyi megmozdulásról egy vasárnap esti tévémĹąsorban nyilatkozó Victor Ponta miniszterelnök szerint a tüntetĹk a konfrontáció és a szélsĹséges megnyilvánulások útját járják, ezt TĹkés László elképzeléseivel azonosítja. ErĹvel, az asztalt csapdosva, a román kormányt fenyegetve, „ahogy TĹkés László teszi", semmit sem lehet elérni - vélekedett a kormányfĹ. Arra a kérdésre, el tudja-e képzelni, hogy Székelyföldnek valaha olyan autonómiája lesz, amilyet a marosvásárhelyi petíció aláírói kívánnak, Ponta azt mondta, nem látta még a beadványt, majd tanulmányozza, ha eljut hozzá. „Én egy olyan dologban hiszek, ami nem irányul sem a magyarok, sem a romák vagy bárki más ellen: a regionális fejlĹdést kell beindítanunk, minél több bukaresti hatáskört kell átruházni az ország térségeire, de nem etnikai alapon. Gazdasági alapon kell önfenntartó régiókat létrehoznunk. Nem lehet némelyeknek jobb szabályokat kidolgozni, mint másoknak. Közös szabályozás kell, amelyet mindenki alkalmaz" - fogalmazott a kormányfĹ. Ponta a székely zászlóval kapcsolatban kijelentette, a „központi hatalmat jelképezĹ" intézményeken csak a román és az uniós zászlónak van helye. „Egyébként, ha találunk megoldást - de nem erĹszakkal, hanem párbeszéddel - arra, hogy minden helyhatóságnak lehessen saját jelképe, amelyet helyi szinten használ, én ebben nem látok kivetnivalót" - mondta a román kormányfĹ. Arra a mĹąsorvezetĹi kérdésre: van-e információja a titkosszolgálatoktól vagy más forrásokból, hogy a marosvásárhelyi tüntetĹk között hány külföldi volt, Victor Ponta csak annyit mondott, voltak magyarországiak, mert a szervezĹk bizonyára szerették volna növelni a létszámot. A miniszterelnök ugyanakkor méltányolta, hogy a RMDSZ vezetĹi bejelentették: nem vesznek részt a tüntetésen. Hozzátette, az RMDSZ-nek van legitimitása, mert a romániai magyarok rá bízták képviseletüket, és a szervezet 23 év alatt megtanulta, hogy csak tárgyalással lehet az általa képviselt közösség számára jogokat elérni. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. Ăn cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât ĂŽn limba română cât şi ĂŽn limba maghiară. Ăn munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  În viitoare analize. |