Numele cotidianului: Erdélyi Riport Anul şi data apariţiei: 2005 Tematica: legea minorităţilor naţionale Categoria articolului: editoriale Autorul articolului: Szűcs László Titlul articolului: Szükségtelen állapot Numărul fotografiilor: 0 Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=179&menu=
Olvasom, Dél-Moldvában tiszta vizet öntenek a pohárba a magyarok, legalábbis az a tucatnyi szakember, akik víztisztító berendezéseikkel már hétfõ óta segítik az elsõsorban ivóvízhiánytól szenvedõ árvízkárosultakat. Milyen különös játéka a sorsnak: azt kell gyorsan pótolni, amibõl tragikusan sok zúdult az ott élõk nyakába. Járt a térségben az ország elsõ embere is – aki nagyotmondásban bizonyosan viszi a prímet –, s a fenti tisztázó szándék helyett inkább a zavarossá felkavart politikai vizek szerelmese. Bãsescu, híven szokatlan megnyilvánulásaihoz, az árvízhelyzetben természetes szükségállapot lehetõségét is elsõsorban politikai megfontolások miatt vetette el. Kedélye viszont megmaradt: az egyik híd helyreállításán dolgozókhoz azzal lépett oda, hogy megölünk, ha nem dolgoztok rendesen. Majd mosolyogva el. Azok munkájára viszont neki sem lehet panasza, akik Bukarestben kormánybuktatással, elõrehozott választásokkal teszik magukat hasznossá, illetve minden egyébbel, ami az ország gyors uniós csatlakozását hátráltatja. Vajon kinek az érdeke ez? Kíváncsi vagyok, ha valamely intézet a napokban végeztetne egy közvélemény-kutatást, száz megkérdezettbõl hányan tudnák még azt, hogy az egész kormánybuktatósdi egy alkotmánybírósági döntés nyomán indult el a maga útján? Hányan emlékeznek még e gyenge lábakon álló indokra? Talán úgy is fogalmazhatnók, hogy a Tãriceanu kormányfõ politikai pályafutását kisiklató érdekcsoportok a törvények által nem ismert, mégis létezõ szükségtelen állapot bevezetésérõl döntöttek, nem eszköz, hanem cél a hatalom, legénynek lenni a gáton. Pedig a gátakat olykor bizony elmossa, átszakítja a víz. A nagy pártok iszapbirkózása közepette érthetõ kettõsség jellemzi a koalícióban jelen lévõ magyar érdekvédelmi szövetség magatartását. Egyfelõl érthetõ, hogy nem hét-nyolc hónapnyi kormányzásra rendezkedtek be, s ahogy az RMDSZ területi vezetõinek hétvégi megnyilvánulásaiból is kiviláglik: vidéktõl függetlenül egyértelmûen választásellenes a hangulatuk, amivel nincsenek egyedül, hiszen a hazai lakosság mintegy 55 százaléka is ellenzi az idõ elõtti voksolást, s nem lepõdnék meg azon, ha ez a hányad napról napra növekedne. Ugyanakkor érthetõ az is, hogy a megmérettetést vállalják, s helyes volt nem csapkodni az asztalt a választási küszöb csökkentését követelve, ami igen rossz, pesszimizmusról árulkodó üzenet lett volna. A jelen pillanatban az RMDSZ-nek nincs sok oka attól tartania, hogy akár a küszöbben is megbotolva roszszabb eredményeket produkál ez év õszén, mint egy évvel korábban. Még akkor sem, ha a választási programjában szereplõ – s zömében a kormányprogramba is átemelt – elképzeléseinek egy része még terv csupán, illetve – mint a kisebbségi törvény – a parlamenti elfogadás egy bizonyos fázisán túljutott jogszabály. (Azért a mostani napok árvizei pontosan megmutatták, hogy mit is jelent a kormányzati részvétel. Ha nincsenek magyar kormánytagok, aligha törõdne most bárki is a Hargita megyei árvízkárokkal, amelyek szerencsére nem követeltek emberáldozatot, tehát szenzációértékük egy fokkal alacsonyabb, s román politikusok ingerküszöbét aligha érte volna el a balánbányaiakat, csíkszentdomokosiakat ért kár.) Úgyhogy a kérdés nem feltétlenül az, hogy elérik-e a küszöböt vagy sem, az igazi tét inkább a parlamenti jelenlét megerõsítése lehet, erre van reális esély. Hogy ezt miképpen lehet elérni, hatékony kampánymunkával, netán a Tõkés László által kezdeményezett „totális párbeszéd” eredményeként megerõsített szavazóbázissal? Nem könnyû kérdés, hiszen a tavaly megválasztott RMDSZ-képviselõk csapatán aligha változtat a szövetség. Megoldást jelenthet talán – eredményes párbeszédet feltételezve –, ha azokat a mandátumokat teszik alku tárgyává, amelyeket a múlt év novemberében elvesztettek. Egy erõsebb RMDSZ-frakció a választások utáni politikai helyzetben – ugyan köztársaságban élünk – akár ismét királycsinálónak bizonyulhat, ha a hatalmi harcban némiképpen egymást, egymás támogatottságát is faricskáló két nagy koalíciós párt nem szerzi meg az alsó- és felsõházi mandátumok felét. Csak aztán nehogy a nyakunkba sózzák a vízügyi tárcát… |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.
În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize.
|