Căutare Numele cotidianului: Erdélyi Riport Olli Rehn bõvítési biztosnak némi bosszankodással kezdõdhetnek mostanság a napjai. Látni vélem, ahogy reggelente, elsõ kávéját szürcsölve belenéz elektronikus levelezésébe, s azt tapasztalja, hogy elõzõ este óta már megint jött vagy kétszáznyolcvan új üzenet az erdélyi magyaroktól. Azt már nem tudom biztosan, hol végzik e levelek, talán egy külön erre a célra létrehozott folderben gyûlnek egyre. De Olli Rehn nem válaszol a levélkampányra, s feltehetõen nem azért, mert elõbb minden egyes beérkezett üzenetet alaposan el kíván olvasni. Hiszen a lényeg ugyanaz, elfogadhatatlan álláspontjára figyelmeztetik, amit a romániai magyarság által sérelmezett kérdésekben képvisel. Mit is válaszoljon erre a biztos? Azt, hogy õ többnyire egyetért saját magával? Olli Rehn alighanem szeretné végre lezárni ezt a csatlakozási cirkuszt, a halasztást talán saját személyes vereségeként is élné meg. Ezért ha bele-belelapoz is a nyilván már végsõ szövegváltozatához közelítõ országjelentésbe, hamar elmegy a kedve attól, hogy a magyarok miatt megint belejavítgassanak. Most nem az számít, kinek van igaza. Úgyhogy egy idõ után feltehetõen nem is számolja az e-maileket, inkább titkárnõire bízza, hogy rendet tegyenek virtuális postaládájában. „Értsétek meg, vannak prioritások” – mondja, ha netán a témával kapcsolatban valamely kollégája megszólítja. Olli Rehn bizonyára nagyon sokat dolgozott Románia csatlakozása, s tegyük hozzá, remélt sikeres csatlakozása érdekében. Persze jól tudja õ is, ez az ország számos tekintetben még távol áll attól, amit egykor a csatlakozási kritériumok megfogalmazói valamiféle európai közös minimumként megálmodtak. Rég volt, tán igaz sem volt. Hiszen ha a felkészültség fontosabb lenne a magasabb politikai szempontoknál, akkor 2004-ben, mondjuk, Horvátország is csatlakozhatott volna, mivel a nyugat-balkáni ország sok tekintetben elõrébb tartott s tart ma is, elég, ha csak infrastruktúrája fejlettségét, színvonalas és jövedelmezõ idegenforgalmát s kisebbségbarát politikáját említjük. No de ott vannak, ugye, a prioritások. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |