Căutare

Az államfőnek nagyon tetszik Székelyföld, és úgy tett, mintha fogalma sem volna, miért nem jutott ezeken a szép tájakon elég pénz infrastruktúrára. Traian Băsescu  nem először utazott a térségbe. 2006. márciusában szintén járt ott, de akkor nem az utak, hanem Udvarhely és a város polgármestere érdekelte.

Két napos magánlátogatását követően Traian Băsescu visszautazott a Székelyföldre, hogy ott pihenjen néhány napot. Látogatása során egységre szólította fel a székelyföldi románokat és magyarokat, hogy közös erőfeszítéssel járuljanak hozzá régiójuk fejlődéséhez.

Băsescu bírálta az utak állapotát és megállapította: mindkét megye lemaradt az ország többi megyéjéhez képest, főként a közutak állapota tekintetében, amit „nehéz magyarázni bármiféle politikai vagy gazdasági szempontból”.

Az államfő beiktatása óta másodszor látogatott a többségben magyarok lakta térségbe. Első látogatását megelőzően, 2006. március 11-én, amikor Sólyom László magyar köztársasági elnökkel találkozott Bukarestben, a román államfő törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezte a területi autonómiáról azokban a napokban folyó székelyföldi „népszavazást”.

2006. március 16-án csak azért ment, hogy találkozzon Udvarhely polgármesterével. Kettőjük megbeszélése folytatása volt a Cotroceni palotában kezdődött tárgyalásnak. Băsescu ugyanis 2006. március 15-e előtt magához hívatta Szász Jenő MPSZ-elnököt, hogy személyesen tájékozódjék a március 15-re az SZNT által összehívott nagygyűléssel kapcsolatosan kialakult helyzetről, amelyet „vélhetően robbanékonynak” ítélt.

Az akkori híradások szerint az államfő „barátságáról biztosította” Szászt, aki viszont arról biztosította Băsescut, hogy nem lesznek incidensek a nagygyűlésen. Az SZNT ugyanis a március 15-re meghirdetett népgyűlésén ismételten kinyilvánította a területi autonómia igényét.

Udvarhelyen a kormányfő a kiáltvány kapcsán megjegyezt: „Csak nem gondolják, hogy Románia elnöke egyetért kiáltványokkal! Értékelem viszont a szólásszabadságot”. És rögtön hozzátette: a szólásszabadságtól az autonómiáig hosszú út vezet. Utalt ezzel arra a kijelentésére, hogy Udvarhelynek ugyanannyi autonómiája lesz, mint Caracalnak, ha elkezdődik a központosítás lebontása.

Az SZNT nagygyűléséről és autonómia-kiáltványáról hallva Vadim Tudor százezer hazafit ígért a rendezvényre. A szélsőséges nacionalista vezér azt nyilatkozta: csak akkor áll el ettől, ha az államfő biztosítja, hogy ott nem szedik szét az országot. Azt mondta, hogy Băsescu helyébe erre az időszakra leköltözne Udvarhelyre.

Az államfő nem költözött le, csak leutazott pár órára és „barátságot” kötött a polgármesterrel. A „hazafiak” pedig nem „sétáltak” le a székelyföldi városba. Történt mindez azok után, hogy Bogdán Olteanu házelnök szerint Băsescu fúrta meg a kisebbségi törvényt. Az államfő hevesen ellenzi az állami magyar egyetemet, és hallani sem akar semmiféle autonómiáról.

A barátkozása az MPSZ elnökével viszont meghozta a gyümölcsét. A felfüggesztéséről szóló népszavazáson az MPSZ arra szólította fel a magyarságot hogy „lelkiismerete szerint szavazzon, de támogassa az államfőt”. Szász Jenő a döntését a következőképpen indokolta: „Arról se feledkezzünk meg, hogy Băsescu volt az egyetlen román elnök, aki szóba állt a magyar ellenzékkel, az MPSZ-szel. Ő kezdeményezte a magyar–román politikai párbeszéd beindulását, amelynek fontosságát fölösleges ecsetelni. Mindezeket latba vetve kiderül, hogy nem is olyan egyszerű döntésről van szó, ahogy azt a szörnyszövetség pártjai (RMDSZ, PNL, PC, PSD, PRM szerk. megj.) próbálják beadagolni”.

Ugyanakkor az államfő nyíltan vagy burkoltan folyamatosan támadja az RMDSZ-t, és többszőr megpróbálta kiszorítani a végrehajtásból. Sabina Fati, a România liberă publicistája úgy véli, hogy Traian Băsescu az első román államfő, aki a romániai magyarok „kemény magjának” számító és „leglázadóbbjai” közé tartozó székelyeken keresztül közeledne a romániai magyarsághoz”.

Az elmúlt években inkább az államfőt támogató lap újságírója szerint Băsescu érdeke az, hogy úgymond a különböző magyar politikai erők vezetői feje fölött állítsa a maga oldalára a romániai magyar választókat – állapítja meg a szerző. Fati szerint Băsescunak, ösztönösen vagy tudatosan, sikerült megtalálnia azt az eszközt, amellyel egyrészt magához vonzza a romániai magyarokat, másrészt pedig az RMDSZ ellen uszítja őket, s ezzel tovább táplálja a romániai magyarságon belüli politikai ellentéteket. Ezzel persze gyengítené a romániai magyarság politikai erejét.