Căutare

Legutóbb kedd este alakult át látványosan – ezúttal magánemberré –, amikor a külföldi román fiatalok nyári egyetemén valaki meggondolatlanul Románia elnökéhez intézett kérdést: mit tesz az állam a határon túli románokért? Válasz helyett Traian Băsescu kikérte magának a „provokációt” mondván, nem politikusként van jelen.

A kérdés kényelmetlen volt, nyilvánvaló. Az már kevésbé, hogy az elnök utólag milyen minőségében fejezte ki meggyőződését, miszerint a román nemzeti himnusz akkordjaira alapozó kampányklip, amely a kisinyovi polgármestert hatalomra segítette, ékes bizonyítéka a moldovai románok anyaországhoz való kötődésének. Vagy milyen minőségében biztosította a jelenlévő fiatalokat, hogy a román állam felelősséget érez sorsukért?

A retorika a romániai magyarok számára máshonnan már ismerős, sokak számára szimpatikus is. Traian Băsescutól hallani mégis furcsa, nem azért, mert későn jön, hanem mert kettős – vagy többes – diskurzussal állunk szemben. Először is, miközben a határon túli románok jogairól mond tanítómesét a szomszédos államok vezetőinek, itthon megtorpedózza a kisebbségi törvényt. Azután ugyanaz a Traian Băsescu szorgalmazza az állampolgárság megadását valamennyi külföldön élő románnak (tehet-e ennél többet egy anyaország elszakított honfiaiért?), de ellenez mindenfajta pozitív diszkriminációt.

Ugyancsak érdekes lenne megtudni, hogyan vélekedne Traian Băsescu, ha mondjuk – mert aligha fordul elő – a csíkszeredai polgármesterjelölt a magyar himnusz akkordjaira kampányol? Vajon milyen minőségébe vonulna vissza? Különösen, ha a kérdező nemcsak mostani kijelentésére utalna, hanem felidézné, hogy pár éve az ő személyes hozzájárulása, „nemzeti szolidaritásra” tett felszólítása kellett ahhoz, hogy a Năstase-kormány világraszóló botrányt robbantson ki a magyar státustörvény körül...

Traian Băsescut nem zavarják ezek az ellentmondások. Az sem, hogy miközben retorikájában visszatér a kilencvenes évekbe, a politikai osztály modernizációjáról beszél – feltehetően szintén nem politikusként, mint állította. Vajon ebbe az irányba tett lépésnek szánta, hogy a már megszokott, hangos kacajjal válaszolt a Mircea Geoană esetleges miniszterelnökségét érintő kérdésre?

Lehet, hogy Băsescu ezúttal tényleg magánszemélyként kacagott, de államfőként sérti meg az alkotmányt, amikor nem hajlandó kinevezni a többség jelöltjét, bárkiről legyen szó. Holott a jogszabályok, mindenekelőtt az alaptörvény betartása – s az ezzel nyújtott példa – lenne ma Romániában a legradikálisabb modernizációs lépés.