Căutare Numele cotidianului: Erdélyi Napló – A Székelyföld modernizációjáról szóló vita kapcsán számos írás jelent meg különböző sajtókiadványokban. Alelnök úr, mit gondol Ön erről a vitáról? – Figyelemmel követtem a Csutak István indította Székelyföld-vita kapcsán keletkezett írásokat, érveléseket. Egy dolog szembetűnő volt számomra: a politikum képviselői, néhány kivétellel, mélységesen hallgattak, nem vettek részt a vitában. Mostanában a szokásosnál is nagyobb figyelemmel követem a sajtót, de bármennyire is kerestem, nem találtam egy árva gondolatsort sem arról, hogy mit kellene konkrétan tenni Székelyföld gazdasági, társadalmi felemelkedése érdekében. Sorsdöntő választás előtt állunk. A június 1-ei választás fontosságát tudja, látja és érzi mindenki – választó, politikus, elemző, szakértő. Céljaink, jogaink, érdekeink megvalósításában eljutottunk egy bizonyos szintig. Az elmúlt 18 évben Székelyföld területi autonómiájának jogi kinyilvánításán kívül tulajdonképpen minden olyan előfeltételt megteremtettünk, amelyre szükségünk van. Az erdélyi magyar, illetve a román közvéleményben megvívtunk minden olyan harcot, részt vettünk minden olyan vitán, amely az autonómia elfogadtatásához szükséges. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a szórványmagyarság számára hosszú távon megoldást jelentő kulturális autonómiát magába foglaló kisebbségi törvénytervezet a kormány által megfogalmazott törvényjavaslat formájában került a parlament asztalára. Így valószínűsíthető, hogy a következő – RMDSZ-részvétellel megalakuló – kormánykoalíció egyik első lépése a kisebbségi törvény elfogadása lesz. De itt említhetném azt a közös megvalósításunkat is, hogy napjainkban az autonóm Székelyföld már nem tabutéma a román közéletben. Az RMDSZ politikusai szóvá tették a székelyföldi területi autonómiára való igényünket. Úgy látom, hogy ezen a téren az érzelmi szónoklatok helyett az értelemre ható, kitartó kiállásával az RMDSZ-nek sikerült megvalósítania azt, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt: közvita tárgyává tette Székelyföld autonómiájának kérdését. – Melyek azok a prioritások, amelyek mentén napjaink Székelyföld politikusának cselekednie kell? – Sikeres Hargita megyét teremteni egy erős Székelyföldért – meglátásom szerint ezen célkitűzés köré kell felépítenünk tevékenységünket. Ahhoz, hogy ezt elérjük, alapvetően három dologban kell eredményesnek lennünk. Először is össze kell fognunk. Egy régió társadalmi-gazdasági programja csak akkor lehet sikeres, ha az adott térség társadalmi, gazdasági szereplőinek a részvételével kerül megalkotásra. Ahhoz, hogy közösen alkothassunk programot összefogásra van szükségünk. Az elmúlt évek közös munkája kezdi meghozni a gyümölcsét. A rendszerváltást követő visszaesés után a székely városok és falvak többségében mára érezhetővé, láthatóvá váltak az újjászületés jelei. A régió gazdaságilag felkészült a fenntartható fejlesztésre. A gazdaság fellendüléséhez azonban szükség van a hozzáértő, az emberekhez közel álló, felelős önkormányzatokra is. Ezért meg kell újítanunk az önkormányzatokat, hogy a valós, hétköznapi problémákra hatékony, az érintettek bevonásával előkészített megoldásokat tudjanak nyújtani. Ki kell használnunk európaiságunk előnyeit. Az Erős Székelyföld megteremtéséhez szükségünk van külső források bevonására is. Ki kell használnunk ebből a szempontból legfontosabb lehetőségünket az európai fejlesztési alapokat. Most valós esélyünk nyílik arra, hogy a székely találékonyságot az Európai Unió fejlesztési forrásaival ötvözve győztesekként kerüljünk ki a térségek közötti gazdasági versenyből. Saját kezünkbe véve a sorsunk irányítását, elérhetjük, hogy végre elegendő pénzt fordíthassunk utakra, munkahelyteremtésére, iskolákra, idősek gondozására, kultúránk, örökségünk ápolására. Akarnunk kell a székelység újjászületését. A társadalmi összefogás, a fejlődés anyagi bázisának megteremtésével elérkezhetünk legfontosabb célunkhoz, a székelység újjászületésének megvalósításához. Most jött el az idő, hogy a választópolgár ne csak elvekre, pártokra szavazzon, hanem a szükséges forrásokat megszerezni és a fejlesztési programokat megvalósítani képes vezetőkre. Egy a célunk: az erős és autonóm Székelyföld. Nagy szavakkal, pártoskodó széthúzással nem jutunk előre. Csak összefogással, szakmai hozzáértéssel, fiatalos lendülettel tudjuk megragadni a kínálkozó esélyt a fejlődésre! ÖSSZEFOGÁS! FEJLŐDÉS! SZÉKELY ÚJJÁSZÜLETÉS! Ez teremti meg az ERŐS SZÉKELYFÖLDET! – Hogyan látja ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítást? – Ha a fenti elveket szem előtt tartjuk munkánkban, egy emberöltő alatt Székelyföldet a térség legfejlettebb régiói közé emelhetjük. De csak akkor, ha összefogunk, ha kitartóan dolgozunk, ha nem bocsátkozunk kalandokba, ha tartjuk a jó irányt, ha nem engedjük, hogy belülről megosszanak, és kívülről uralkodjanak felettünk. Ha kezünkbe vesszük sorsunk irányítását, akkor megvalósíthatjuk azt a csodát, amit 100 évvel korábban nálunk sokkal szegényebb írek, finnek néhány évtized leforgása alatt megvalósítottak, utolsókból az elsők lettek. A csodavárás, a tétlenség, a búsongás, az önmarcangolás ideje lejárt. Kezünkbe kell vennünk sorsunk irányítását, meg kell fognunk az eke szarvát, mert a munkát helyettünk senki sem fogja elvégezni. És ebben a munkában mindenkinek van feladata. Sem többet, sem kevesebbet nem kell tennünk, csak azt, ami a feladatunk. Nincs szükségünk világmegváltókra, hordószónokokra, csak a távlati célokat egy pillanatig sem elfeledő székelységre. A politikusok dolga megteremteni azokat az anyagi, szervezeti peremfeltételeket, meg kell szerveznünk azokat a társadalmi vitákat, egyeztetéseket, melyek az Erős Székelyföldhöz vezető társadalmi-gazdasági pálya megalapozásához szükségesek. Hiszek abban, hogy ha ezen előfeltételeket megteremtjük, ha esélyt adunk a székely embernek, akkor ki is fogja használni ezeket a lehetőségeket. Ezer éves történelmünk garancia erre. Június 1-jén a székelyföldi önkormányzati tisztségekért versenybe szálló RMDSZ-es jelölteket ismerve, látom a kellő garanciát arra, hogy a tapasztalatot a fiatalos lendülettel ötvöző politikai vezetői rétege lesz június 2-tól a székelyföldi településeknek, megyéknek. Önökkel együtt meg tudjuk teremteni az Erős Székelyföldet. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |