Az RMDSZ készülő kisebbségi törvénytervezete éles viták tárgyát képezi. Több előírása súlyosan sérti a demokrácia alapelveit, és azt a célt szolgálja, hogy az RMDSZ csúcsvezetőségét újabb hosszú esztendőkre bebetonozza a román politikai életbe. Erről beszélgettem Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselővel.
      – Miként jellemezné a sok vitát kiváltó törvénytervezetet?
      – A kisebbségi törvény számunkra az elmúlt évtizedek legfontosabb törvénye lehetne, ha nem csak látszólagosan, hanem ténylegesen is szerepelnének benne a nemzeti közösségünk számára szükséges jogosítványok. Hibrid kerettörvényről van szó, amely egyebek mellett a nemzeti kisebbségek szervezeteinek jogállását szabályozza. Ezekről a szervezetekről igazából még nem szólt törvény: valahol a 26-os számú kormányrendelet és a párttörvény között állnak jogilag, félúton. A választásokon indulókra a párttörvény előírásai érvényesek, ami nem egészséges állapot.
      – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marosvásárhelyi ülésén ön részletesen szólt az RMDSZ berkeiben nagy titoktartás mellett készülő törvény erényeiről és főleg árnyoldalairól. A törvénytervezetben tetten érhető az RMDSZ hatalmi törekvése, a tulajdonképpeni egypártrendszer szentesítése a romániai magyarság számára. Lehet-e ez ellen bármit is tenni?
      – A törvénytervezet megpróbál egy képviseleti feltételrendszert nyújtani, ami szükséges szabályozás, ezzel párhuzamosan azonban kettős diszkriminációt követ el. A jelenlegi állapotot az RMDSZ szakértői kritikátlanul beemelik a jogi szabályozásba. A kisebbségi szervezetek választásokon való indulásához ugyanazokat a szigorú feltételeket szabja meg a tervezet, mint a párttörvény: a kisebbség 15 százaléka kell hogy tagja legyen a szervezetnek, 15 megyében kell aláírásokat gyűjteni, megyénként legalább háromszázat, vagy a kisebb lélekszámú nemzetiségek esetében 25 ezer tagra van szükség: a szabályozást változtatás nélkül vették át a párttörvényből. Diszkriminatív szabály, mert a kisebbségi szervezetek megmérettetéséhez szigorúbb feltételeket szab, mint a román pártokéhoz. Van ugyan kedvezmény is: egy többségi párt képviselői mandátumának megszerzéséhez szükséges szavazatszám tíz százaléka kell csupán a kisebbséginek, ennek fejében azonban összehasonlíthatatlanul nehezebb a kisebbségi szervezet bejegyzése. A törvénytervezet nagy hátránya, hogy megkülönbözteti a parlamenti képviselettel rendelkező és az azzal nem rendelkező kisebbségi szervezeteket. Amelyik már benn van a törvényhozásban, azt mentesíti az igen nehéz bejegyzési procedúrától. A romániai kisebbségek választási diszkriminációját nem csupán a Magyar Polgári Szövetség képviselői hangoztatják, hanem az Európa Tanács Velencei Bizottsága, illetve az Egyesült Államok külügyminisztériumának Romániáról szóló jelentése is megállapította. Ilyen előzmények után súlyos politikai hiba ezt a többszörösen diszkriminációs szabályozást bevinni a kisebbségi törvénybe. A demokráciának ilyen súlyos lábbal tiprását nem volna szabad támogatni. Sajnos, a törvénytervezet műhelymunkái nagyon elhúzódtak, és most már szorít az idő: az RMDSZ célkitűzése az, hogy június végéig ebből törvény legyen. Közben az egyeztetéseknek csak az elején tartunk: egyeztetni kell a kisebbségi szervezetekkel is, a koalíciós partnerekkel is. Az lenne jó, ha a kormány saját törvénytervezeteként vállalná, így nagyobb volna az esélye. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ vezetői meg szeretnék spórolni a társadalmi vitát, amivel igen nagy hibát követnének el. Az RMDSZ honlapjára múlt héten felkerült tervezet mellett az szerepel, hogy március 23-ig várják a módosító indítványokat. Míg a szakértők hosszú hetekig dolgoztak a törvénytervezeten, a civil szférától elvárják, hogy egy hét alatt fogalmazza meg elvárásait. Szerintem a széles körű társadalmi vita elkerülhetetlen, hogy a törvénytervezet negatív részeit érdemben le lehessen nyirbálni.
      – A tervezet fontos része a kulturális autonómiát szabályozó fejezet. Mennyire elfogadható ez az RMDSZ ellenzéke számára?
      – A kisebbségi törvénytervezet tesz említést először Romániában a kulturális autonómia fogalmáról. Ez azt jelenti, hogy az állam átadja a közjogosítványokat, amelyek egy kisebbség nemzeti identitását érintik, befolyásolják. A kultúrát, az oktatást és a tájékoztatást erre a célra létrehozott intézményrendszerre ruházza. Ezek az intézmények állami közhatósággá válnak, amelyet az állami költségvetésből finanszíroznak. A tervezet nagy hibája az, hogy a kulturális autonómia jogosítványát nem a közösségekhez akarja hozzárendelni, hanem a nemzeti közösség egyetlen reprezentatív szervezetéhez. Az RMDSZ szakértőinek elképzelése szerint nem a közösség hozza létre azt a tanácsot, amely a döntési jogkörökkel rendelkezik majd, hanem a közösség egy szervezete (a romániai magyarok esetében az RMDSZ). Ezáltal súlyosan sérül a demokrácia, hiszen a tervezet kiiktatja a demokratikus választások intézményét. Ha a jogköröket csak a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezet gyakorolhatja, akkor ez saját kénye-kedve szerint hozhat döntéseket, maga hozza létre az autonómiatanácsot, amely a szövegtervezet szerint a jogosítványokat gyakorolná. Demokráciában az autonómiatanácsot általános és közvetlen választások útján kell megteremteni! Ha megmaradunk a szervezeti döntésnél, abból nem lesz kulturális autonómia. Jelenleg is működik már egy ilyen rendszer: a Kisebbségi Tanács állami szervezetként konzultatív jogkörrel van felruházva, ajánlásokat tesz a kisebbségeknek nyújtandó pénzek elosztásáról. Ez egyes kisebbségi szervezeteket kielégít: ők számarányuknál fogva, úgy érzik, nem tudnának élni a kulturális autonómia újszerű kihívásaival. A nagyobb lélekszámú nemzeti közösségek számára azonban létfontosságú a kulturális autonómia, így sürgősen túl kell lépni a meglévő rendszeren. El kell jutnunk oda, hogy a közösség válassza meg a közjogosítványokat gyakorló autonómiatanácsot. Nem engedhetjük, hogy némely politikusok a saját hatalmukat erősítsék meg az új kisebbségi törvénnyel. A módosítás egyszerű, hiszen az EMNT által már benyújtott törvénytervezet ide vonatkozó szakaszait kellene átemelni az RMDSZ tervezetébe.