Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 19.01.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: Beszélgetés Pete István szenátorral - A derûlátó ember
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=212&menu=
Minden tavalyi feszültséget áthoztunk ebbe az évbe. Megoldatlan maradt két-három minket is érintõ kulcsprobléma: a kisebbségi törvény, a képviselõk és szenátorok státusa, a régiók kérdése. Az autópálya ügyét úgy napolták el, hogy megépítik, de az idén nincs rá pénz.
Mi történik a koalícióban?
A koalíció azt a szerepet veszi át, amelyet novemberben a szenátusban az ellenzék játszott el: akkor az ellenzék, most a Demokrata Párt támad minket a kisebbségi törvényért. Igazán az a baj, hogy a román politikum olyan identitásválságban van, hogy a politikusok meszszemenõen nem ismerik, nem veszik tudomásul az ideológiák közötti különbséget, nem tudják, hogy egy gazdasági megnyilvánulás mitõl liberális, kereszténydemokrata, szociáldemokrata vagy szocialista. Kavarodnak a dolgok.
Közben az utolsó felkészülési évben vagyunk, és – elsõsorban – a mezõgazdaságban nem történtek meg a csatlakozáshoz szükséges lépések. Az RMDSZ-nek ebben a kérdéskörben minimális a beleszólása, nincs olyan hatásunk, hogy a szakminisztériumban befolyásolhassuk az agrárpolitikát. Ez elsiklott a propaganda irányába, ami két okból is sújtani fogja a gazdákat a felkészülés idõszakában: megváltozik a támogatási rendszer, és bejön az adórendszer, ami kevesebb pénzt, de több adót jelent.
Mi az oka annak, hogy veszendõbe mennek a SAPARD-pénzek, holott ez lendíthetné fel a mezõgazdaságot?
Késõn ébredtek a gazdák és a vállalkozók. Két-három évig nem írtak pályázatokat, ami azt jelenti, hogy az ezekre az évekre szóló pénzeket halogatni kellett a következõ évre. A végrehajtásnak azt sikerült elérni, hogy legalább ne vesszenek el. A másik ok, hogy a végrehajtás nem volt képes olyan tájékozottsági szintre juttatni a gazdákat, hogy pályázhassanak. A tárca átsiklott afölött, hogy a gazdákat fel kell készíteni a pályázásra, vagy legalábbis intézményesíteni kell a tájékoztatást. Ezekbõl az következik, hogy nem mindenki hisz abban, hogy ez mûködik, és a pályázatok lebonyolítása a megírástól az elbírálásig túl körülményes. Most végre megjelentek pályázatírók, s a gazdák rájöttek, hogy megbízhatnak bennük, elõkerül az önrész is, ami szintén gond, hogy honnan lehet elõteremteni. A SAPARD nem a szegény embereknek kedvez. Aki azt hiszi, hogy ez egy adomány a szegény gazdáknak, az téved. A SAPARD a vállalkozók programja, azoké, akiknek van pénzük, hogy vállalkozzanak és esetleg megduplázzák a vagyonukat. Akinek nincs mibõl elkezdenie, az elfelejtheti ezt a programot.
Milyen megoldás kínálkozik a szegény gazdák számára?
Ebben lenne szerepe az országos agrárpolitikának. Meg kellene nézni, hogy azok, akik kimaradnak ebbõl a programból, milyen komplementáris programokban vehetnének részt. Olyan kistermelõkre vonatkozna ez, akik keveset termelnek a piacra, inkább a szûkebb-tágabb családot látják el a gazdaságukból. Ezért kellett volna az, amit én rég szorgalmazok, de kevés sikerrel: szétválasztani két irányba az agrárpolitikát. Egyik a kistermelõknek szólna, másik a vállalkozóknak. Ez nem sikerült, s az idei agrárpolitika a kistermelõket fogja sújtani. Tartok tõle, hogy 2007 után, ha Románia csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor megindul a földeladás, és gyökértelenné válnak az emberek. Ugyanis az adók emelkednek majd, és az a termelõi infrastruktúra, amely a gazdáknak szükséges lenne, hogy szinten maradjanak, nincs meg. Megélhetési okok miatt jutnak majd oda, hogy eladják a földet.
Hogyan kezdõdött az év az RMDSZ számára?
Tovább erõsödnek a feszültségek a parlamentben és a koalícióban is. Úgy kezdõdött az év, hogy fel kell készülni az elõrehozott választás lehetõségére is. Úgy kell politizálni, hogy az emberek tudomást szerezzenek arról, mit tett az RMDSZ. Túlzás nélkül mondhatom, ez a legeredményesebb kormányzati ciklus a Szövetség szempontjából az elmúlt nyolc-tíz évet tekintve. A kisebbségi törvényre összpontosítunk, ami nem szakítópróba, de nagy vizsgája a koalíciós partnerekkel való viszonynak.
Úgy véljük, hogy a szervezet összetartásának szempontjából a megyei szint nagyon fontos: többet tudunk nyújtani az önkormányzatainknak, ha megyei szinten is történnek döntések. Nem kimondottan jó megoldás, hogy csak önkormányzat és országos adminisztráció legyen, a megyei szintnek meg kell maradnia ezek között, hogy átfogja a helyi önkormányzatokat.
Említette a kisebbségi törvényt. Menynyire van realitása annak, hogy elfogadja a képviselõház, s vajon nem kerül-e vissza az államfõtõl a törvényhozáshoz?
Csak akkor kerülhet vissza, ha nem történik meg a szükséges politikai egyeztetés elsõsorban a Demokrata Párttal és a többi koalíciós partnerrel. Ha ez megtörténik, az államelnök nem küldi vissza.
Úgy vélem, a képviselõházi döntést tekintve is az államelnök lesz az, aki ilyen vagy olyan formában felteszi az i-re a pontot. Szerintem õ nem tud ettõl teljesen elzárkózni, véleményt kell mondania. Ha az államelnökkel sikerülne számunkra kedvezõ egyeztetést folytatni, akkor megoldódna a helyzet. Nem szabad elfeledni, hogy a törvény 18 kisebbséget érint, a tervezethez az RMDSZ adta a szaktudást, de a kormány fogadta el ezt. Ha a tervezetet a koalíciós partnerek kiüresítik és a román politikai pártok megalkotnak egy alternatív kisebbségi törvényt, akkor eltávolodtunk mind a céltól, mind a kérdéskörtõl. A kisebbségi törvény körül még sok vita és tárgyalás lesz, de derûlátó emberként úgy vélem, meg kell találni a koalíciónak és a kormányfõnek azt a lehetõséget, hogy létrejöjjön a törvény. Ezt nem lehet sem szõnyeg alá söpörni, sem azt tenni, hogy egy kiürített törvény kerüljön a parlament elé. Utóbbi esetben az RMDSZ kell legyen az a politikai alakulat, amely nem szavazza meg.
Hogyan kezdõdött az év Pete Istvánnak?
Nekem jól. Kellemesen töltöttem a szilvesztert, és azzal folytatódott, hogy sikerült jobb helyre költöztetni a váradi szenátori irodát. Haladtam a könyvemmel, melyet márciusban szeretnék megjelentetni. Tele vagyok reménységgel és életkedvvel. Több tért akarok szentelni a szakmaiságnak, hogy többet nyújthassak a diákjaimnak az egyetemen. A politikában tovább dolgozom az önkormányzatiság megerõsítéséért, a központosítás lebontását szorgalmazom.
Milyen könyvrõl van szó?
Ez egy számviteli könyv lesz, amilyen az elmúlt ötven évben nem jelent meg magyarul Romániában. Magyarországon megjelent ilyen munka, de nem a romániai törvények figyelembevételével. Másképpen tudok kurzusokat tartani, ha írott anyag van a diákok kezében.
Egyre többen vélik úgy, hogy bizonytalan a 2007. évi csatlakozás, de még a 2008-as sem biztos, mondván, az EU nem kapkod sem Románia, sem Bulgária után. Hogyan vélekedik errõl?
Nagy kérdõjel maga az Európai Unió. A gázüggyel bizonyosodott be, hogy az unióban vannak országok, melyek függõségi viszonyban vannak közösségen kívüli országokkal. Ez komoly probléma. Arra a gondra is most derült fény, hogy az unióban nem sikerült egységes energiapolitikát elfogadtatni. Továbbá nem sikerült kidolgozni egységes pénzügyi politikát, ugyanis minden országban megmaradhatott az adott adózási rendszer. Ez hátrányba vagy elõnybe hozhat országokat. Egységes külpolitika sincs. Mégis úgy vélem, a kör a két országgal zárul be. Noha Románia nincs úgy felkészülve, mint a legutóbb csatlakozott tíz ország bármelyike, szerintem az EU felvállalta Bukarestet és Szófiát, ha nem is mondják ezt ki. Beveszi õket az EU és utána bezárja a kaput. Portugália sem volt felkészülve annak idején.
Csakhogy akkor nem 25 tagország volt, és ellenérzés sem mutatkozott a bõvítéssel kapcsolatban.
Ez igaz, s Portugália nem is akkora horderejû, sem lakossága számát, sem területét tekintve. Épp ezért vélem úgy, hogy fogcsikorgatva ugyan, de 2007-ben felveszik Romániát. Ha ez nem történik meg, azt sem tartanám tragédiának. Akkor viszont az lenne a lényeg, hogy erõteljesebben jöjjenek a strukturális alapok, több pénzt tudjunk lehívni és felhasználni. Nem tudom elképzelni, hogy halasztódjon a csatlakozás, hiszen az EU következõ költségvetésében Románia is szerepel. Ám az is igaz, egy olyan rendszer kerülne be az unióba, amelyben sem a mezõgazdaság, sem a környezetvédelem, sem az adminisztráció nincs átalakítva. Csak a három legfontosabbat említettem. Mégis, úgy vélem, Romániát 2007-ben befogadják. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.
În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize.
|
