Monitorizare de presÄ
|
CÄutare Numele cotidianului: Ăj Magyar SzĂł Interjú Márton Árpád háromszéki képviselĹjelölttel, RMDSZ-frakcióvezetĹvel Márton Árpád az egyetlen háromszéki parlamenti képviselĹ, aki az idei választásokon is újra jelölteti magát. Az RMDSZ képviselĹházi frakciójának vezetĹje az ErdĹvidék – Sepsiszék falvait magába foglaló képviselĹi kerületben indul mandátumért. Mi az, amit a képviselĹ Márton Árpád parlamenti eszközökkel el tud majd érni a választókerülete számára? – ElsĹsorban a magyarság érdekét érintĹ, de általános kérdésekben szeretnék munkát vállalni a következĹ négy évben is. Mindezt tapasztalatomra, a törvényhozási eljárási ismereteimre, jogi képzettségemre alapozva tenném. Vannak olyan általános jellegĹą dolgok, mint a büntetĹ törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, illetve az eljárási törvénykönyvek módosítása, amelyekre azért van szükség, hogy a perek ne legyenek olyan hosszúak, mint most. Természetesen van olyan jellegĹą elképzelésem is, ami közvetlenül érinti azt a térséget, ahol képviselĹjelöltként indultam. Mint ismert, ErdĹvidéken és a sepsiszéki falvakban elsĹsorban gazdaemberek élnek. Számukra szeretném elérni, hogy a módosított vadászati törvénynek és eljárási mutatóinak köszönhetĹen sikerülne a vadkárokat megtéríteni, illetve szeretném, ha a vadászatból befolyt összegek egy része eljusson a vadászterületek tulajdonosaihoz is. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján szeretnék hozzájárulni, hogy a következĹ idĹszakban is nagyobb beruházási összegek jussanak infrastruktúrafejlesztésre, de olyan jogi keret kidolgozására is vállalkozom, amely révén a specifikus székelyföldi termékek jobban értékesíthetĹek lennének. A választókerületemben élĹk elmondták, hogy gondok vannak a tej és tejtermékek, illetve a mezĹgazdasági termények értékesítésével. Meg kell teremteni egy olyan felvásárló, értékesítĹ létesítményt, amely orvosolja a gazdák gondjait. A választókerületéhez tartozó Baróton cementgyárat szeretne létesíteni egy török befektetĹ. A helybéliek egy része tiltakozik ez ellen. Hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez? – A környezetvédelmi törvény egyértelmĹą, minden termelĹegység a megnyitása elĹtt be kell tartson jól meghatározott eljárásokat. A tervezett baróti cementgyár esetében az ott élĹ közösség véleményét is ki kell kérni. A befektetĹnek közvitára kell bocsátania a kérdést, össze kell hívnia egy fórumot, be kell mutatnia a terveket. Ez esetben a helybéli közösség véleménye döntĹ, hiszen az ott lakók beleegyezése is szükséges ahhoz, hogy a hatóságok megadják a szükséges engedélyeket. Ilyenkor mindig van érv és ellenérv. Az egyik oldal azzal érvel, hogy a cementgyár révén munkahelyek létesülnének, mások véleménye az, hogy a cementgyár ártana a turizmusnak, a környezetnek és elijesztene más jellegĹą befektetĹket. Úgy vélem, ezt a kérdést a helybéli közösségre kell bízni. Háromszéken ezekben a napokban sorra írják ki a települések az autonómiáról szóló népszavazást. Így tett a választási kerületéhez tartozó Barót önkormányzata is. KépviselĹjelöltként hogyan vélekedik a referendumról? – A kezdeményezĹk megváltoztatták eredeti elképzeléseiket. Most már nem az autonómiáról szólna a népszavazás, hanem megyehatárokat módosítanának. Ha lesz referendum, a résztvevĹknek azt világosan el kell mondani, hogy a javaslat egy új megye létrehozásáról szól. Az világos, hogy a települések jogilag nem írhatnak ki referendumot, ez is a hozzá nem értést tükrözi a kezdeményezĹk részérĹl. Meglátásom szerint a megyei tanácsok kompetenciája a népszavazás kiírása. A tervezetekben pedig világosan le kell írni, hogy melyik települések tartoznának az új megyéhez, meg kell jelölni a megyeközpontot. Amúgy a tervezett megye akár létre is jöhetne, hiszen nem lenne nagyobb mint Prahova megye. Ebben a kérdésben meg kell kérdezni Kovászna, Hargita, Maros, Brassó, Bákó és Vrancea megyék lakóit, ezért szerintem az érintett megyei tanácsoknak kell határozniuk a referendumról, és egyidĹben kell kiírni azt. Azután dönt a parlament, hogy lesz-e ilyen megye, ami ugye nem jelent még autonómiát. Az egyértelmĹą, hogy mindenki akarja az autonómiát, de szerintem az a járható út, hogy egyszer a magyar közösségen belül kell közvitát szervezni arról, hogy milyen formában akarnak autonómiát. Úgy jártunk a kulturális autonómia-törvénnyel is, hogy sok ember azt mondta, nem ilyen autonómiaformát akar. Nagy tapasztalata van jogászként, jogalkotóként. Milyen módon kíván konkrét módon hozzájárulni az autonómia eléréséhez? – Úgy gondolom, a következĹ négy évben részt tudok venni az autonómiaformák kiszélesítését célzó jogi keret bĹvítésében. Egyrészt az autonómiaformák szélesítése azt is jelenti, hogy az RMDSZ által kezdeményezett két törvénytervezetet a következĹ mandátumban el kell fogadtatni. Az egyik a jelenlegi kormány által benyújtott kisebbségi törvénytervezet, amelynek egyik fejezete a kulturális autonómiáról szól. A másik cél a régiófejlesztési törvénytervezet elfogadása a parlamentben. Van olyan elképzelés, hogy az így létrejött székelyföldi fejlesztési régió közigazgatási szerepkört is kapna, amit alkotmánymódosítás révén érhetnénk el. Ezt követĹen az így létrejött közigazgatási régió kaphat majd specifikus hatáskört, autonómiát. Milyen kampányeszközöket használ, változott-e korábbi taktikája az egyéni választókerületes rendszer miatt? – Én ismerem az erdĹvidéki és sepsiszéki falvak gondjait, eddig is képviseltem az ott élĹk érdekeit. Az egyéni választókerületes rendszer nem igényel különösebben más típusú kampányt a részemrĹl, hiszen azt feltételezi, hogy minden faluba eljussak, ismerjenek az emberek és én is ismerjem gondjaikat. Én eddig is ezt tettem, tehát ez nem jelent kihívást számomra. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. Ăn cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât ĂŽn limba română cât şi ĂŽn limba maghiară. Ăn munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  În viitoare analize. |