Căutare

      Az Európai Unió által finanszírozott tanácskozást a Robert Schumann Alapítvány rendezte Bukarestben a nizzai Európai Képzések Nemzetközi Központjának (CIFE) közreműködésével. A kétnapos konferencia szervezői arra tettek kísérletet, hogy a román politikai élet vezető személyiségeivel is megismertessék az Európai Unióban alkalmazott önkormányzati modelleket. Gál Kinga, aki a Fidesz színeiben képviseli a magyarokat az Európai Parlamentben, és az Európai Unió Románia bizottságának alelnöke, a konferencia címéről (Szubszidiaritás és önkormányzatiság az EU-ban) elmondta: éppen azokat a kulcsszavakat tartalmazza, amelyeket az Európai Parlament Románia figyelmébe ajánlott a magyar kisebbség helyzetének megoldására. Az előadók között az EU soros elnökségét ellátó Nagy-Britannia kormánya is képviseltette magát Peter Thompsonnak, a brit igazságügyi minisztérium igazgatójának a személyében. Arról beszélt, hogy a skót, a walesi és az északír devolúciós folyamat milyen kedvező hatásokkal járt országában. A finnországi svéd autonómia tapasztalatait Jannika Enegren-Aberg, a finn igazságügy-minisztérium képviselője osztotta meg a bukaresti hallgatósággal. Nagy érdeklődést váltott ki a dél-tiroli helyzetről elhangzott előadás. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a megvitatásra váró kisebbségi törvény kapcsán a Romániában megvalósítható kulturális autonómiáról beszélt. A szervezők a miniszterelnöki hivatalnak és több minisztériumnak is meghívót küldtek, de a rendezvényen a román kormányt végül is csak az RMDSZ tisztségviselői (miniszterelnök-helyettes és magyar államtitkárok) képviselték. Markó Béla a román kormányzati tisztségviselők távolmaradását nem tartotta „demonstratív” jellegűnek, azzal mentegette őket az MTI tudósítója előtt: a román kormánytagok figyelmét most számos nehéz probléma köti le. „Teljesen véletlennek azonban én sem tekinthetem ezt, hiszen Romániában még mindig lehet olyan hangulatot kelteni a kisebbségi kérdés vagy az autonómia kérdésében, amely elriaszthatja a román politikusokat is” – tette hozzá Markó.
      Gál Kinga az MTI-nek elmondta: az elhangzottakból világosan kiderült, hogy a decentralizáció, a szubszidiaritás, valamint az önkormányzatiság elve egyáltalán nem ártott azoknak az államoknak, amelyekben alkalmazták azokat. Sőt, megerősítette az állam és a társadalom közötti kapcsolatot, gazdaságilag pedig megszilárdította a szóban forgó régiókat. Nincs olyan modell, amely mindenestül átültethető – fejtegette –, mindegyiknek megvan a maga hagyománya, jellegzetessége. De e modellek elemei átvehetők, átgondolhatók, s előbb-utóbb minden közösségi társadalom (az a kisebbségi közösségi társadalom is, amelyik erre törekszik) ki kell hogy izzadja saját elképzelését a jövőjéről, autonómiájáról – mondta a képviselő, megismételve, hogy erre az adott államnak, kormánynak, többségnek is hajlania kell, az autonómiát együtt kell elérni kompromisszum eredményeként. Vitára, párbeszédre van szükség tehát arról, hogy milyen legyen a kisebbségi közösség jövője, s hogy milyen típusú autonómia kívánatos. Gál Kinga szerint hosszú folyamatnak nézünk elébe, de ez a konferencia remélhetőleg fontos lépés volt előre ezen az úton.
      Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerkesztőségünkbe eljuttatott, Gál Kingának címzett levelében csodálkozásának ad hangot, hogy a szervezők éppen az SZNT-t felejtették ki a meghívottak listájáról, azt az erdélyi magyar szervezetet, amely kidolgozta és benyújtotta a román parlamentnek Székelyföld autonómiastátusát. A politikus úgy vélekedik, hogy ismét az érdekeltek feje fölött történik az autonómiákról szóló egyeztetés.