Căutare Numele cotidianului: Erdélyi Napló Amint arról korábban beszámoltunk, a közelmúltban tartotta egyházkerületi közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. A marosvásárhelyi vártemplomban lezajlott lelkészszentelési istentisztelet másnapján a Bod Péter Tanulmányi és Diakóniai Központban folytatódott ülésen a közgyűlési tagok elsőnek dr. Pap Géza püspök évi jelentését hallgatták meg a tavalyi gyűlés óta eltelt időszakról. A beszámoló első részében a püspök az egység fogalmát elemezte több szempontból. Az egységről Először a Református Világszövetségről beszélt, a szövetség vezetőinek kolozsvári látogatásáról. A Világszövetség vezérkara azért látogatott meg bennünket, mert felismerte, hogy az afrikai nagygyűlés alkalmával felszínre került nézeteltéréseket orvosolni kell, nehogy szakadás legyen belőle. A szövetség számos tagját zavarba hozták a nagygyűlésre „magyar reformátusok” fedőnév alatt érkezettek, mert akár Szerbiából, Horvátországból, Ukrajnából, Szlovákiából, akár Romániából jöttek, mind ugyanazt az érthetetlen nyelvet beszélték, mint a magyarországiak, és még egységesen is szavaztak. Éppen ettől az összefogástól félnek sokan, s a magyar reformátusok közös zsinati kezdeményezése ezért lehetett interpelláció tárgya a svájci parlamentben, s ezért tiltakozott annak idején Opocensky, a Világszövetség egykori főtitkára, az egyetemes zsinat eszméje ellen. A Világszövetség elnöke és főtitkára őszinte érdeklődést tanúsított kisebbségi sorsunk iránt, elítélte a román kormány felekezeti megkülönböztető politikáját, és külön-külön bocsánatot kértek az accrai nagygyűlés magyarellenes megnyilvánulásaiért. E páratlan megnyilatkozás visszajelzés arról – mondta a püspök –, hogy Isten valami újat készít számunkra. Most jött el az ideje, hogy egységtörekvéseinket mederbe tereljük, s a református egység megvalósítása érdekében terveket készítsünk, és azokat megvalósítsuk. Szegény vidéki rokonok A kárpát-medencei egységről Pap Géza kijelentette: december 5-e után tudomásul kell vennünk, hogy az anyaországiak haszonelvű észjárásában mi nem tartozunk az elithez, csak szegény vidéki rokonok vagyunk, akikkel olykor talán büszkélkednek, de egy fedél alatt nem kívánnak velük élni. Másrészt azt is tudomásul kell vennünk, hogy az anyaországban az egyház szavának lassan nincs súlya a hétköznapokban, így a politikában sem. Sajnos, Magyarországon az egyházellenesség ma politikai tőke lett, s több szavazatot hoz, mint az egyház melletti hitvalló kiállás. A politikum rá is játszik erre, az egyházat leírta, már szolgálóleánynak sem kell. A politikum alkalmatlannak bizonyul arra, hogy egységünk érdekében kétharmados többséggel a javunkra tudjon dönteni, ezért egységtörekvéseinkben az egyháznak kell az első lépést megtennie. A Magyarországi Református Egyház Zsinata tehát határozatban mondta ki, hogy minden református személy, éljen bárhol a világon, a Magyar Református Egyház tagja, s ezzel megindította azt a folyamatot, amely a református egyház egységéhez vezet. Egyház és politika A püspök harmadsorban az egyház és politikum közti egységről beszélt, emlékeztetve: a református egyház megválasztott tisztségviselői és testületei sohasem állították, hogy a református egyház nem fog politizálni. A református egyház igenis hangját fogja hallatni, valahányszor ennek szükségét érzi, de sohasem fogja elkötelezni magát egyetlen párt politikája mellett sem. Politizál, de nem folytat pártpolitikát, nem egy párt érdekeit képviseli, hanem annak a népnek az érdekeit, amelyben Isten tisztségviselővé tette, s feladattal bízta meg. A sokat vitatott igazgatótanácsi határozat éppen azzal kezdődik, hogy arra biztatja a lelkipásztorokat, legyenek a közéletnek aktív részesei, szólaljanak meg, ha kell, a politika színterén, s alkossanak véleményt Isten igéje alapján, de nem lehetnek fizetett tisztviselői, illetve választott tisztségviselői, elkötelezettjei egyetlen pártnak vagy érdekvédelmi szövetségnek sem. Értsük végre meg – figyelmeztetett Pap Géza –, hogy az egyház a politikummal sohasem alakíthat egységet, mert más az egyház és más a politikum megbízatása, más a célja, mások a felhasználható eszközök. Mindig lesznek kérdések, amelyekben egységes vélemény alakul ki a két tárgyaló fél között, de lesznek eltérő vélemények is. Ennek fényében tárgyaltunk a politikummal arról a számunkra nagyon fontos négy törvénytervezetről, amelyekben rövidesen parlamenti döntés születik. A kisebbségi törvény áttanulmányozása után kifogásoltuk, hogy a törvénytervezet nem ismeri el az egyházak és a civil szervezetek szerepét közösségünk fennmaradásában. A politikum ismételten szeretné magának kisajátítani a magyarság érdekképviseletét, és semmibe veszi azt a hármas pillért, amelyről már oly sokszor megegyezés született. A másik készülő törvény a kultusztörvény, a harmadik, számunkra nagyon fontos pedig az oktatási. Tárgyalásaink során határozottan kijelentettük: a Románia új, megszavazott alkotmánya által biztosított felekezeti oktatás számunkra igen nagy jelentőséggel bír. Sajnos, a kormánypárt ezt a törvényt nem kezeli prioritásként, az ortodox egyház sem lelkesedik érte, s bizonyos visszafogottság tapasztalható az RMDSZ részéről is. A negyedik törvénytervezet az elvett ingatlanokról szóló rendelet, ezt a kormány felelősségvállalással, tárgyalás nélkül viszi át a parlamenten, ami önmagában jelzi a tulajdonviszonyok rendezése érdekében kifejtett nyugati nyomást. Európa, ha jön, rendezett tulajdonviszonyokat szeretne találni. Ékes egyházi rend Pap Géza püspök továbbá beszámolt a Görgényi Egyházmegye gyülekezeteiben tett generális vizitációról. Elmondása szerint örömmel töltötte el, hogy a fiatal nemzedékhez tartozó lelkészek között sokan vannak olyanok, akik odaadással, rátermettséggel végzik szolgálatukat, jó szervezők, a gyülekezeti igényekre érzékenyek, hajlandók többet teljesíteni, mint előírt kötelességük. A püspök azonban a felmerülő problémákat, nehézségeket sem hallgatta el, jelezve, hogy sok esetben a külföldi segélyek elosztása feszültségforrás is lehet. Különös gondot okoz néhány gyülekezetben a román kormány visszaszolgáltatási politikája miatt kialakult helyzet. Az első földtörvénnyel csak magánszemélyek kaphattak földet, s ez több esetben is oda vezetett, hogy az egyház földjeit kiosztották a gyülekezet tagjainak. Később az egyház is igényelhette elvett területeit, de nem kaphatta vissza a sajátját, mert egykori földje már magántulajdonban volt. Mit csináljon az egyház: perelje be birtoklevéllel rendelkező presbiterét? A tapasztalat azt mutatja, hogy a vagyonszerzés utáni hajsza egyeseknek a józan eszét is elvette, s ezzel szemben a presbitériumnak határozottan fel kell lépnie, de mindenkinek érzékelnie kell, hogy hol van az a határ, amit a gyülekezet békessége és a szakadások megelőzése érdekében nem szabad átlépni. A püspök keményen bírálta azokat a papokat, akik a presbitériumot mellőzik, fontos ügyekben testületi határozatokat nem hoznak, közben nem ismerik az egyházi törvényeket, pénzkezelésük szakszerűtlen, s ami a legnagyobb baj, prédikációjuk nem igehirdetés. Egyházi ingatlanok, kollégiumok Az egyházi ingatlanokról Pap Géza elmondta: jelenleg bizottsági szinten elvi döntés született a 628 visszaigényelt épületből 104-ről, s a bizottság 86 esetben kinyilvánította döntését, ezek egy részét a polgármesterek megfellebbezték. A visszaszolgáltatásban tapasztalt vonakodás következtében az egyházkerület 113 esetben kényszerült perelni intézmények és magánszemélyek ellen, ezek közül egy már a strasbourgi bíróság előtt van. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |