Căutare

Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatójában emlékeztette az SZKT-t, hogy 1996 óta az RMDSZ-re mindig szükség volt a stabil kormányzáshoz, a Szövetségnek miniszterelnök-helyettese, három minisztere, kilenc államtitkára van, a magyarság képviselõi olyan intézményekben is jelen vannak, amelyek eddig tabunak számítottak. Az RMDSZ-nek államtitkára van a külügyben és a pénzügyben, a Szövetség vezeti az állami gázvállalatot, az országos nukleáris felügyeletet, az Állami Birtokok Ügynökségét, a Köztisztviselõk Ügynökségét, az Országos Ifjúsági Hatóságot, az Országos Tankönyvkiadót, az Országos Légiforgalmi Hatóságot, a galaci Dunai Kikötõt és a Sapard Ügynökséget is.

Jogállásról és a savanyú szõlõrõl

„Vállaltuk az integráció és decentralizáció mellett az autonómiát! – mondta a szövetségi elnök. – Kidolgoztuk és benyújtottuk a kormánynak a kisebbségi törvénytervezetet, amit széles körû – bár idõben szûkre szabott – konzultáció elõzött meg. Nemzetközi szakértõkkel, a többi romániai kisebbségi szervezettel, saját civil és ifjúsági szervezeteinkkel, egyházainkkal is konzultáltunk, így teljesebb lett a tervezet. Kerettörvényrõl van szó, amely csak elveket tartalmaz az anyanyelvi oktatással vagy a nyelvhasználattal kapcsolatosan, és nem tér ki azokra a konkrét rendelkezésekre, amelyeknek az oktatási, közigazgatási vagy más törvényben a helyük, ugyanakkor meghatározza a kisebbségi közösségek és a kisebbségi szervezetek jogállását. Ha csupán annyiról lenne szó, hogy államalkotó tényezõként próbáljuk elfogadtatni a hagyományos nemzeti közösségeket, már az is korszakos szemléleti fordulatot jelent, nem beszélve a kulturális autonómia elvének elismertetésérõl és intézményes keretének meghatározásáról. Romániában mindez alapvetõ nemzetpolitikai változást jelenthet. Miközben azt is tudom, hogy ez még csak egy olyan elvi keret, amelyet meg lehet tölteni tartalommal is, tehát az alkalmazás lesz a döntõ. Akkor is furcsállva figyelem, hogy egyeseknek megint savanyú a szõlõ, és attól félnek, hogy a törvény úgymond bebetonozza az RMDSZ-t, nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet, és emiatt együtt kell maradnunk, és a végén 2008-ban is meg találjuk nyerni a választásokat. Ennél nagyobb baj ne legyen, szõlõ savanyúságán kesergõ róka urak! A tervezet szerint be lehet jegyeztetni más szervezeteket is, részt is vehetnek a kulturális autonómiát gyakorolni hivatott testület megválasztásában. Egy dolgot kell elfelejteni ehhez: az aláírás-hamisítást” – jelentette ki a szövetségi elnök.

Kesergés helyett intézményeket

Markó politikai tájékoztatója után a frakciók képviselõi szólaltak fel. Tekintettel az április elsejei árdrágításokra, Kelemen Kálmán emlékeztette a szövetséget, hogy az RMDSZ a programjában vállalta, hogy küzdeni fog a szegénység ellen, s szociális javaslatokat tesz a kormány asztalára.
Kónya-Hamar Sándor kolozsvári képviselõ a kisebbségi törvénytervezetnél maradva a testületet arra emlékeztette, hogy március 30-án, az Európai Parlament Külügyi Bizottságában, amikor megvitatták Románia és Bulgária csatlakozási teljesítményeit, a kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan elõször fogalmaztak meg olyan korszakalkotó határozatot – igaz, nem feltételként – a védzáradék fejezetében, mely kimondja, hogy az erdélyi magyarság védelme és önkormányzatisága érdekében oda kell figyelni, mi történik Romániában. Ami ebben döbbenet, az a fajta igen és nem származékaként létezõ nemzeti abszurditás, hogy nem magyarországi, hanem dél-tiroli és katalán képviselõk tették meg a javaslatot. A kisebbségi törvénytervezetben benne van az, hogy a magyarság „államalkotó tényezõ”, ami azt jelenti, hogy jóval több, mint kisebbség.
Borbély László arra kérte a kritikát sûrûn megfogalmazókat, tegyék mellé azt is, hogy mi a teendõ. Miként a Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja is felelõsséggel viseltetett, az RMDSZ feladata és felelõssége Romániát bevinni az Európai Unióba. Ami a kisebbségi törvénytervezetet illeti, Borbély úgy véli, sirámoknak most nincs helyük, kár azon keseregni, hogy kevés volt az idõ a tervezet vitájára. Tovább kell menni és mozgósítani az erõforrásokat a kerettörvény biztosította intézmények kiépítéséhez.
A Bihar megyei Lakatos Péter elmondta, megyéjében a koalíciós pártokkal felhívást írtak alá – ajánlotta is a többi megyei szervezet figyelmébe –, amelyben felhívják az államelnök és a kormányfõ figyelmét, menynyire fontos össznemzeti kérdés az észak-erdélyi autópálya ügye. „Az olyan, különben koalíciós képviselõknek, mint Eugen Nicolaescu, akik azzal odáznák el az építkezést, hogy nincs rá forrás, szívesen felajánlom, hogy segítek én is, meg van még néhány kolléga, aki ért hozzá, hogy megtaláljuk a forrásokat” – jelentette ki a nagyváradi képviselõ.

A harc ezután következik

Vissza a kisebbségi törvénytervezethez: Verestóy Attila, Hargita megye szenátora azt mondta: „Minõségi áttörés, hogy a kisebbségi törvényt nem csupán az RMDSZ 32 képviselõje nyújtja be a parlamentnek, hanem a parlamenti többség támogatását élvezõ román kormány teszi meg. De azt is nyíltan el kell mondani, aki ezzel a törvénnyel kívánja megoldani a területi autonómiát, vagy azt, amit a következõ törvények hivatottak megoldani, az elköveti azt a hibát, hogy megakadályozza ennek a törvénynek az elfogadását. Hangsúlyozom: kerettörvényrõl van szó, amit ki lehet bõvíteni. Gyanítom, az egyik nagy harc az lesz, amit egymás között fogunk folytatni azokkal, akik megpróbálják kiüríteni ezt a kisebbségi törvényt, megfosztva ezzel a közösséget azoktól a lehetõségektõl, melyeket ez a törvény megad. Hogy egy következõ törvénnyel, továbblépve az adminisztrációban, a gazdasági fejlesztési régiók átrajzolásában érjünk el olyan sikereket, melyekre bennünket az RMDSZ programja ösztönöz.”
Varga Attila véleménye szerint a jogszabály politikai tétje az, hogy elfogadja a nemzeti kisebbségeknek mint közösségeknek és a hozzájuk tartozó személyeknek a meghatározását, valamint meghatározza az autonómia fogalmát. Európai törvények, nemzetközi dokumentumok nem teszik ezt, ha ez megtörténik a román törvényhozásban, a hihetetlenül nagy áttörésen túl lehetõség és jogi keret teremtõdik ennek a kibontására.
A törvénytervezet kapcsán demokrácia-deficitrõl beszélt Toró T. Tibor temesvári képviselõ. Meg is állapította: az a tény, hogy a kisebbségi törvénytervezet vitája nem szerepelt az SZKT külön napirendi pontjaként, minõsíti a testület demokrácia-igényét, jelzi azt a demokrácia-deficitet, ami az RMDSZ-t jellemzi. Sérelmezte, hogy nem született döntés arról, milyen szintig kell levinni az autonómiatanácsot, s arról sem határoztak, hogy az RMDSZ kíván-e kísérletet tenni arra, hogy nyisson kiskaput a sajátos státusú önkormányzatok felé.
A többórás vitát követõ összegzõjében Markó Béla külön köszönetet mondott Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselõnek is, aki elfogadtatott egy nagyon fontos módosító javaslatot az EU Parlament Külügyi Bizottságában. Ez úgy hangzik, hogy a magyar közösség jogainak további bõvítésére van szükség, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elveinek alapján.

Az RMDSZ új ügyvezetõ elnökei

Az SZKT az Ügyvezetõ Elnökség mûködési szabályzatának módosításáról is döntött, ugyanis a testület négy tagja – Nagy Zsolt, Borbély László, Kötõ József és Niculescu Tóni – kormány-tisztségviselõ lett. A mûködési szabályzatmódosításra ráépülve strukturális változásokat is javasolt Takács Csaba ügyvezetõ elnök. Ennek lényege, hogy az RMDSZ végrehajtó testületének meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyek a kormányzati szerepvállalásnak meg az önkormányzat és a civil szféra felé való szélesebb nyitásnak kell hogy megfeleljenek. Az önkormányzati fõosztály mellett létrejön egy igazgatóság, amely a vidékfejlesztésre kíván nagy gondot fordítani.
Az SZKT és a SZET közös döntése alapján az Ügyvezetõ Elnökség személyi összetétele a következõképpen módosul: ügyvezetõ elnökhelyettes és kormányzati alelnök: Borbély László; gazdasági és európai integrációs alelnök: Kerekes Gábor; szórvány, szociális és ifjúsági alelnök: Kovács Péter; oktatási alelnök: Lakatos András; mûvelõdési és egyházügyi alelnök: Szép Gyula; önkormányzati alelnök: Veress Emõd.
A két testület állásfoglalást fogadott el, amely kimondja, hogy az SZKT és a SZET megbízza Markó Béla szövetségi elnököt és az Operatív Tanács tagjait, hogy Románia kormánya, parlamentje és a hazai, valamint a nemzetközi közvélemény elõtt támogassák a Brassó–Bors autópálya megfelelõ finanszírozását, az autópálya gyors ütemû megvalósításának biztosítását.