Căutare

„Ez egy olyan elvi kérdés, amit a nyilvános vita végérvényesen tisztázott. Az, hogy ezen belül milyen arányok, százalékok és számok jönnek számításba, már pusztán technikai kérdés” – olvasható az RMDSZ honlapján közzétett állásfoglalásában. Az államtitkár kifejtette, hogy ugyancsak a nyilvános vita erõsítette meg az RMDSZ-en belül a meggyõzõdést, hogy a törvénytervezet értelmében mûködõ és parlamenti választásokon részt venni kívánó kisebbségi szervezetek között ne legyenek diszkriminatív különbségek. „Ennek értelmében támogatjuk, hogy az adott kritériumoknak megfelelõ újrabejegyzés ne csupán a parlamenten kívüli kisebbségi szervezetek számára legyen kötelezõ, hanem azok számára is, amelyek a jelen pillanatban parlamenti képviselettel rendelkeznek, megteremtve ezáltal a teljes esélyegyenlõséget. A megyei szórásra vonatkozó kritériumok közül ugyanakkor kikerült a Bukarestre való utalás” – magyarázza Markó Attila. Markó Béla államminiszter, szövetségi elnök az MTI-nek elmondta: „Máris látható, hogy lesznek még viták a törvénytervezet tartalmával kapcsolatosan. Az utóbbi napokban voltak, akik azt a képzetet próbálták kelteni, hogy tulajdonképpen magyar–magyar vita zajlik a tervezettel kapcsolatosan” – hangoztatta a szövetségi elnök, és rámutatott: az erdélyi magyarságon belül valóban konzultáció zajlott a tervezetrõl, de az igazi küzdelmet a román partnerekkel kell megvívni, még csak nem is annyira a kormányban, mint késõbb a parlamentben. Markó úgy véli, a kormánynak két héten belül kellene elfogadnia a törvénytervezetet. „Megtörténhet, hogy eltolódik egy héttel a dolog, de ez nem volna szerencsés” – tette hozzá az államminiszter, aki azt szeretné, ha a tervezetet még a tavaszi törvényhozási ülésszak idején, vagyis június végéig a parlament is jóváhagyná. Kormányhoz közeli források szerint a kabinet nem támaszt akadályt a kisebbségi törvény elé, ezért valószínûsíteni lehet, hogy a törvényhozás is némi viták után elfogadja azt.
Kifogásokat az RMDSZ ellenzõi fogalmaznak meg, hevesebben támadják a Szövetséget és a tervezetet, mint a román politikai tényezõk. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egyenesen a diszkriminációellenes tanácshoz fordult. Szilágyi Zsolt szerint a törvénytervezet nem szolgálja a magyarság érdekeit. Az EMNT alelnöke terjedelmes cikkben taglalta a törvénytervezetet. A politikus leszögezte: összességében a tervezet nem élvezi az erdélyi magyarság támogatását, csak a kezdeményezõk véleményét tükrözi. Ennélfogva jelenlegi formája nem az Európában honos autonómiát, hanem egy csonka és nem demokratikus rendszert próbál bevezetni. Szilágyi szerint a tervezet nem veszi figyelembe az eddig benyújtott tervezetek szövegét, és eleve egy minimalizált igényszintet tár a törvényalkotó elé.
A háromszéki Magyar Polgári Szövetség emberjogi szervezetek segítségével próbálja rávenni Traian Bãsescu államelnököt, hogy ne hirdesse ki az RMDSZ által javasolt formában a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt. Ugyanis a szervezet elnöke szerint a kisebbségi törvénytervezet kiindulópontját a személyi elvû, illetve a területi autonómia kellene hogy képezze. Az MPSZ élesen bírálja a tervezetet, amely szerinte diszkrimináló, alkotmányellenes. Az erdélyi protestáns egyházak is „elfogadhatatlannak” tartják a kisebbségi törvényt. Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett állásfoglalásukban annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy „a tervezetet jelenlegi formájában nem célszerû a Parlament elé terjeszteni.” „Félõ, hogy a futtában és felületesen elõkészített törvénytervezet nem annyira az erdélyi magyarság közösségi, hanem sokkal inkább a román állam integrációs érdekeit hivatott szolgálni” – írja Tõkés László a sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában.
Ezúttal az is kiderült, honnan fúj a törvényt ellenzõ szél. Veress László, az Illyés Közalapítvány fideszes kötõdésû volt irodavezetõje terjedelmes írásban szedte le a keresztvizet a törvénytervezetrõl. Szerinte ez nemcsak alkotmányellenes, de diszkriminatív is. Veress – sajtóinformációk szerint – jelenleg is Kövér László, Szász Jenõ és Bayer Zsolt közeli munkatársa, tanácsadója. A volt irodavezetõ érvei megtalálhatók mind az EMNT, mind az MPSZ politikusainak nyilatkozataiban.
Márton Árpád képviselõ, aki részt vett a törvénytervezet kidolgozásában, lapunknak azt nyilatkozta: „Vannak olyan erdélyi magyarok, akik úgy vélik, hogy »minél roszszabb, annál jobb«, mert ebbõl »jobban lehet megélni«”.