Căutare

A magyar történelmi egyházak és az RMDSZ vezetõinek, illetve egyházi kérdésekkel foglalkozó tisztségviselõinek hétvégi találkozóján a kisebbségi törvénnyel, az egyházi ingatlanok visszaadásával, a vallásügyi törvénnyel, a felekezeti oktatással kapcsolatos kérdések szerepeltek. A kisebbségi törvény elfogadtatása valódi áttörést jelenthetne a romániai magyar kisebbség számára – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök. Elmondása szerint a legélesebb vita a kulturális autonómia kérdése körül alakult ki, melynek törvényerõre emelésével olyan szemléletbeli változás mehetne végbe, amire más autonómiaformát is építeni lehetne.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdésében a mérleg a történelmi magyar egyházak javára billen – szögezte le Markó Attila államtitkár, az Ingatlan-visszaszolgáltató Hatóság alelnöke. Jelenleg a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok esetében közel 500 kérvényre vonatkozóan született elvi döntés, ezek közül megközelítõleg 380 már telekkönyvileg is az egyházak nevén szerepel – tájékoztatott az államtitkár. Felvetette annak lehetõségét, hogy a Belügyminisztérium is kapcsolódjon be a prefektúrák révén a visszaszolgáltatási folyamatba, ugyanis sok esetben a polgármesteri hivatalok gördítenek akadályokat a visszaszolgáltatás útjába.
Markó Béla szerint egy éven belül elvi szinten befejezõdhet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. A román tulajdontörvény-csomaggal lehetõség nyílik arra, hogy megvalósuljon a restitutio in integrum elve. Takács Csaba ügyvezetõ elnök emlékeztetett arra, hogy Európában ez a legjobb hasonló törvény, hiszen egyetlen volt kommunista ország esetében sem történt teljes körû visszaszolgáltatás.
Tõkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke zsúfolt programjára hivatkozva levélben mentette ki magát a tárgyalásokról. Jóslata szerint „ez a találkozó nem jelent valódi – egyenrangú felek közötti párbeszédet”. A továbbiakban a levél – melynek címzettjei a püspök kollégái – kifogásolja, hogy miközben az egyházi vezetõk az ingatlanhelyzet tarthatatlanságát tárják Brüsszel elé, „az RMDSZ saját sikerpropagandája céljára használja fel ezt az ügyet; a Romániáról szóló EU-országjelentésbõl Markó Béláék cinkos közremûködésével marad ki ez a kérdés”.
Tõkés László azt is kifogásolja, hogy „Románia elismerésben részesül a Sapientia magyar egyetemért, holott köztudottan egyházaink hozták létre – tehát ez se nem Románia, se nem az RMDSZ érdeme”. Az egyházaknak sem a közpénzek elosztásába, sem az erdélyi televízió ügyébe, sem a kisebbségi törvény kidolgozásába nincs beleszólásuk. A legsúlyosabb kifogás: az országos RMDSZ, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel és a román hatalommal összejátszva, elárulta az erdélyi magyarság autonómiájának ügyét.