Căutare

Békülékenyebb hangon szólt egymáshoz Tõkés László és Markó Béla
Az RMDSZ párbeszédet kezdeményez a szövetségen kívüli erdélyi magyar szervezetekkel is, hogy egy olyan romániai magyar érdekképviselet jöjjön létre, mely által helyreáll a szolidaritás a közösségen belül.

Ezt Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelentette be Tusnádfürdõn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a Tõkés Lászlóval folytatott autonómiavitában. Úgy vélte, a párbeszéd elkezdését a Románia EU-csatlakozásával kialakuló új helyzet, és a jövõre esedékes RMDSZ-kongresszus teszi szükségessé. Bibliai idézettel élve jelentette ki: reméli, hogy az erdélyi magyar politikusokban meglesz a salamoni bölcsesség, és nem hagyják kettévágni a gyermeket: az erdélyi magyarságot. Úgy vélte, nem vezet eredményre, ha arról vitáznak, hogy kinek mekkora rész jusson a gyermekbõl. Azt sem tartotta szerencsésnek, hogy két egymásutáni héten két tusnádfürdõi tábor számára kell elmondania gondolatait. A párbeszédre vonatkozó bejelentése Tõkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének az elõadása által vált értelmezhetõvé. Tõkés az általa vezetett tanács 34 korábbi párbeszéd-kezdeményezését mutatta fel, jelezvén, hogy ezek mind az RMDSZ miatt hiúsultak meg. Értelmezése szerint ugyanis a szövetség az elmúlt idõszakban a román államhatalom magyar tagozataként nyilvánult meg, és kegyetlenül leszámolt mindazokkal, akik következetesen felléptek az autonómia ügyében. „Mekkora az esélye a valós párbeszédnek, ha az RMDSZ a partnerek megsemmisítésére törekszik?” – tette fel a kérdést. Példaként a Magyar Polgári Szövetség választási részvételének meghiúsítását említette. A több száz fõs hallgatóság hurrogásba kezdett, amikor Markó Béla kijelentette, nem az RMDSZ-en múlt a polgári szövetség választási versenybõl való kizárása.
Tõkés László a pénzforrásokhoz való hozzáférés kérdését is felvetette. Mint megemlítette, mind Bukarest, mind Budapest pénzeit a szövetség osztja, és a támogatásokat klientúraépítésre használja. A Krónika kérdésére, hogy a szövetség késznek mutatkozik-e megosztani a pénzosztó testületekben viselt tisztségeket a többi magyar szervezettel, Markó Béla mérsékelt készséget mutatott. Kijelentette, a román költségvetési támogatásokat a Communitas Alapítvány osztja el, ezt pedig az RMDSZ hozta létre. Csak abban mutatkozott nyitottnak, hogy a pénzek harmadrésze fölött rendelkezõ szaktestületek összetételét újra átgondolják.


Mérlegeli a kormányból való távozást az RMDSZ
Markó Béla kijelentette, az RMDSZ semmiképpen nem fogad el olyan kisebbségi törvényt a parlamentben, amelyik nem rögzíti a kulturális autonómia alapelveit. Ha pedig nem születik ilyen törvény, az Európai Uniós csatlakozás után felülvizsgálja a kormányban való részvételét. A szövetségi elnök úgy vélte, a román belpolitikát elvi, eszmei, ideológiai és erkölcsi válság tünetei hálózzák át. A bukaresti politikának meg kell tisztulnia, de a pártok a korrupció ellenes harcot is csak az egymással való leszámolás céljának rendelik alá. Noha kétszer is megkérdezték, az elnök válasz nélkül hagyta a kérdést, hogy látja-e a morális válság jeleit a szövetségen belül.


Elõbb az Unió,
azután az autonómia
Markó Béla kijelentette, meggyõzõdése szerint Románia mielõbbi EU-csatlakozása szolgálja a leginkább az erdélyi magyarság érdekeit. Az unió ugyanis a nemzetállamok alkonyát jelenti, és a változó uniós viszonyok között jó esély mutatkozik arra, hogy a magyarság is befolyásolja az uniós kisebbségpolitika kialakítását. Az elnök a magyarság kulturális autonómiája mellett a székelyföldi területi autonómiát is az RMDSZ céljának tekintette. Úgy vélte, a területi autonómiához a fejlesztési régiók átszabásán át vezet az út. Az RMDSZ elnöke elfogadta Tõkés László javaslatát, hogy együtt menjenek Brüsszelbe az autonómia ügyét képviselni, ha elõzõleg sikerül egyeztetniük a közös álláspontot.