Căutare

A romániai kisebbségi törvénytervezetrõl, az észak-erdélyi autópályáról, a fejlesztési régiókról és az autonómiakérdésrõl egyaránt tájékozódott Bukarestben Szászfalvi László vezetésével a Magyar Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége. A fideszes delegációvezetõ mellett Németh Erika (MSZP), Donáth László (MSZP), Schmidt Ferenc (Fidesz) és Fodor Gábor (SZDSZ) vesz részt a látogatáson.
A képviselõk tárgyaltak az RMDSZ szenátusi csoportjának tagjaival, így Frunda Györggyel, a szenátus emberi jogok, felekezetek és kisebbségek bizottságának elnökével és Eckstein-Kovács Péterrel, a szenátus jogi, fegyelmi és mentelmi jogi bizottságának elnökével. A magyar képviselõk találkoztak George Sabin Cutaºsal, a szenátus alelnökével, Lucian Augustin Bolcaºsal, a parlamenti román–magyar baráti csoport elnökével, valamint Renate Weber elnöki tanácsossal, Kibédi Katalinnal, az igazságügyi minisztérium államtitkárával, Markó Attila államtitkárral, az etnikumközi kapcsolatok fõosztályának vezetõjével, és Niculescu Tónival, a külügyminisztérium reformokért és intézményközi együttmûködésért felelõs államtitkárával. Szászfalvi László az MTI-nek elmondta: a romániai vendéglátók egyebek közt tájékoztatták õket a parlament elé terjesztett kisebbségi törvény tervezetérõl. A fideszes honatya szerint ez a törvény a magyar közösség számára az építkezés új idõszakát nyithatná meg. Ez a megjegyzés azért érdekes, mert ezzel a fideszes képviselõ ellentmondott a hozzájuk közel álló MPSZ és EMNT véleményének; ez utóbbiak vezetõi mindent elkövetnek azért, hogy megakadályozzák a törvény elfogadtatását.
Különleges hangsúlyt kapott a megbeszéléseken az észak-erdélyi autópálya témája. A magyar honatyák szorgalmazták, hogy folytatódjék a tervezett sztrádaépítés, mert az – Szászfalvi szerint – nemcsak gazdasági project, hanem alapvetõ emberi jogokat érintõ kérdés is az erdélyi településeken élõk számára.
A magyar vendégek elmondták, hogy a Romániában élõ magyar nemzeti közösség alkotmányos jogait megfelelõ garanciák révén kell érvényesíteni. Ez a csatlakozási szerzõdés feltételrendszerének a teljesítésébõl is következik.
A fejlesztési régiók és közvetve az autonómia kérdése is szóba került a tárgyalásokon. Szászfalvi fontosnak nevezte az autonómia megteremtését, emlékeztetve ugyanakkor, hogy a romániai kisebbségi törvénytervezet egyelõre kulturális autonómiát helyez kilátásba. A magyar honatya szerint azonban az is fontos elõrelépés, hogy ez a kérdés egyáltalán a figyelem középpontjába kerülhetett Romániában. Fontos, hogy errõl folyamatos párbeszéd folyjék, figyelembe véve a különbözõ jó európai példákat – fejtette ki Szászfalvi László.