Căutare

A csatlakozáshoz szükséges jogszabályok elfogadása a cél
Rendkívül zsúfolt ülésszak elé néznek a parlament tagjai, miután tegnap véget ért a honatyák nyári szünideje. Az ülésszakot az teszi különösen zsúfolttá, hogy lehetõleg még az Európai Bizottság szeptemberi országjelentése elõtt el kell fogadni azokat a törvényeket, amelyek az ország európai uniós csatlakozásához szükségesek.

Ezek között szerepel például a kisebbségi törvény, a feddhetetlenségi ügynökség létrehozására és mûködésére vonatkozó jogszabály, valamint a Számvevõszék mûködését szabályozó törvény.
Minthogy a kisebbségek jogállásáról rendelkezõ törvény elfogadását illetõen egyelõre szkeptikusan nyilatkoznak maguk az RMDSZ-es honatyák is, a képviselõház jogi, emberi jogi és tanügyi bizottságaiban több hónapja megrekedt jogszabály elfogadása meglehetõsen nehéznek ígérkezik. A kisebbségi törvény azonban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának végét is jelentheti, ugyanis a szövetség több politikusa kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem sikerül elfogadtatni a törvényt, az RMDSZ kiléphet a kormányból. A jogszabály legnagyobb ellenzõjének eddig az ellenzéki pártokon kívül a Demokrata Párt és a Konzervatív Párt bizonyult.
Nem sokkal jobb a helyzet a köztisztviselõk vagyon- és érdeknyilatkozatát ellenõrzõ feddhetetlenségi ügynökség létrehozására vonatkozó jogszabállyal sem. Miután több párt, fõként az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai kifogásokat emeltek a törvény szerintük emberi jogokat sértõ cikkelyei ellen, a kormánynak végül sikerült elfogadnia egy szelídített változatot. Ennek ellenére Monica Macovei igazságügyi miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy sikerül-e elfogadtatni a jogszabályt. Szerinte ugyanis a koalíciós pártok nem támogatják a jogszabály elfogadását. „Traian Bãsescu határozott felszólítása nélkül a jogszabályt máig sem fogadta volna el a kormány, habár az Európai Unió többször is sürgette ezt” tette hozzá Macovei. Az elnök és a parlament közötti konfliktust tovább mélyítheti a titkosszolgálatok a Román Hírszerzõ Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerzõ Szolgálat (SIE) vezetõinek kinevezése. Mint ismeretes, a titkosszolgálati vezetõk Omar Hajszam terrorizmussal gyanúsított szíriai üzletember szökése után mondtak le. Emiatt az államfõnek új személyeket kell javasolnia a titkosszolgálatok élére, a parlamentnek pedig jóvá kell hagynia az elnöki javaslatot. Csakhogy Traian Bãsescu a nemzetbiztonsági törvénycsomag elfogadásától tette függõvé az új vezetõk kinevezését. A nemzetbiztonsági törvénycsomag tartalmazza a hírszerzõ szolgálatok mûködésére és ellenõrzésére vonatkozó jogszabályt. A jogszabálycsomag már a koalícióban is heves vitákat váltott ki a demokraták és a liberálisok, valamint az RMDSZ között, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig a saját verziójának elkészítésén fáradozik. Várhatóan vitákat szül majd, hogy a kormány módosítaná a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) mûködését szabályozó törvényt. A liberális kezdeményezés célja, hogy a törvény szövegében egyértelmûen rögzítsék a politikai rendõrségi tevékenység, valamint a Szekuritátéval való együttmûködés fogalmát. A szenátusnak a Számvevõszék mûködését szabályozó törvényt is el kell fogadnia. A képviselõháznak pedig szeptemberben 14 olyan jogszabályt kell elfogadnia, amely az integráció szempontjából kulcsfontosságú. Ezek között van a pártfinanszírozási törvény és a pénzmosást megelõzõ és büntetõ jogszabály.
Eközben a belpolitikai csatározások miatt egyre nehezebbé válik a kormánykoalíció számára a kormányprogramba foglalt törvények elfogadása. Míg az RMDSZ a kisebbségi törvény elfogadásának akadályozása miatt elégedetlen, a Konzervatív Párt (PC) egyre gyakrabban fenyegetõzik a koalícióból való kilépéssel. Az átvilágítási folyamat egyébként azért is fontos a kormánykoalíció pártjai számára, mert elõfordulhat, hogy a szenátusban amúgy is törékeny többség tovább fogy majd, jelentõsen nehezítve a jogszabályok elfogadását.