Căutare

Jövõ héten elkezdõdik a jogszabálytervezet vitája a képviselõház plénumában
Jövõ héten a képviselõház plénuma elkezdi a nemzeti kisebbségek jogállásáról rendelkezõ törvény vitáját anélkül, hogy a jogi, emberi jogi és tanügyi bizottságok elkészítették volna a jelentést a jogszabályról. Emiatt megtörténhet, hogy a plénum ismét visszaküldi a tervezetet a bizottságok egyikének jelentéskészítés céljából.

Bizottsági jelentés nélkül kerül a képviselõház plénuma elé a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet – döntötte el tegnap az alsóház állandó bizottsága. A javaslatot Márton Árpád, az RMDSZ képviselõházi frakcióvezetõje terjesztette be, a koalíciós partnerek segítségével pedig az állandó bizottságban el is fogadták, így jövõ hét keddjén elkezdõdhet a jogszabály vitája a képviselõházban.
Mint ismeretes, a kisebbségi törvény vitája több hónapja eredménytelennek bizonyult az alsóház jogi, emberi jogi és tanügyi bizottságában. A képviselõknek eddig mindössze 18 cikkelyt sikerült megvitatniuk a 76-ból, Márton Árpád pedig éppen a bizottsági munka eredménytelenségére hivatkozva javasolta, hogy bocsássák a tervezetet a plénum elé. A bizottsági vitát különben legtöbbször kvórumhiány miatt kellett felfüggeszteni, elõfordult azonban, hogy a koalíciós partnerek akadékoskodása is gátolta a bizottság munkáját. A döntés nyomán a törvény a kormány által elfogadott változatában kerül majd a plénum elé, így gyakorlatilag érvényét veszti a demokraták által javasolt módosítás, amelyet a bizottságok keddi ülésén fogadtak el a képviselõk. A módosítás értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvén mûködõ iskolákban az iskolaigazgatók kinevezése nem a kulturálisautonómia-tanács beleegyezésével, hanem a nemzeti kisebbségek képviselõinek beleegyezésével történne. Ezt a módosítást, amellyel az RMDSZ is egyetértett, a szövetség képviselõi különbözõképpen magyarázták. Míg Márton Árpád szerint azért nincs jelentõsége, mert a kulturális autonómiára vonatkozó részig még nem jutottak el a bizottsági vitán, Máté András Levente képviselõ szerint a kulturálisautonómia-tanács nem dönthet ebben a kérdésben.
Ennek következménye többek között az lehet, hogy a képviselõház plénuma megvitatja a tervezetet, vagy pedig visszaküldi egy szakbizottságba – fejtette ki a Krónika érdeklõdésére Varga Attila RMDSZ-es képviselõ, az alsóház emberi jogi, felekezeti és kisebbségi bizottságának alelnöke. „Minthogy nincs arra precedens, hogy a képviselõház bizottsági jelentés nélkül vitasson meg ekkora horderejû és fontosságú törvényt (a jogszabályhoz ugyanis több mint nyolcszáz módosítási indítványt nyújtottak be – szerk. megj.), valószínûleg visszaküldik a jogszabályt egy szakbizottsághoz” – magyarázta Varga. Kérdésünkre, hogy ennek az eljárásnak mi lehet az elõnye, a képviselõ elmondta: a három bizottság nem bizonyult hatékonynak, egyetlen bizottságban azonban jobban lehetne érvényesíteni a koalíciós többséget. A legfontosabb kérdés tehát az, hogy melyik bizottságnak kell majd jelentést készítenie a törvényrõl: a joginak vagy az emberi joginak.
Arra a kérdésre, hogy a kisebbségi törvényt a jelenlegi körülmények között mikorra fogadja el a képviselõház, az RMDSZ képviselõje nem tudott válaszolni, hangsúlyozta azonban, hogy ehhez elsõsorban politikai akaratra van szükség – ami jelenleg hiányzik. Varga szerint Emil Bocnak, a Demokrata Párt (PD) elnökének a napokban tett kijelentése, miszerint pártja nem támogatja a kisebbségi törvénytervezetet, amennyiben ez továbbra is tartalmazza a kulturálisautonómia-tanácsokról szóló részt, éppen ennek a politikai akaratnak a hiányára utal. Ennek ellenére az RMDSZ folyamatosan igyekszik egyeztetni a Demokrata Párttal a kisebbségi törvényrõl – fejtette ki a Krónikának Varga László és Máté András Levente.