Căutare

„Az alapszabályzat módosítása révén elsõsorban az RMDSZ strukturális felépítése tisztázódik, módosulnak a Szövetség vezetõ testületeinek jogkörei. Emellett Kulturális Autonómia Tanáccsá alakul a Szövetségi Egyeztetõ Tanács és bevezetjük a tisztségbõl történõ visszahívás, valamint a politikai bizalom megvonásának intézményét” – vázolta kérdésünkre az általa legfontosabbnak tartott módosulásokat Seres Dénes.

Tisztulnak a szervezeti szintek

A képviselõ tájékoztatása szerint letisztulnak az RMDSZ szervezeti szintjei. Így például azokban a megyékben, amelyekben csak egy területi szervezet mûködik, a területi szervezet egyben a megyei szervezet is. Azokban a megyékben, amelyekben több területi szervezet mûködik, ezek alkotják a megyei szervezetet. A megyei szintû döntéseket a megyei állandó tanács hozza meg, szintén ez látja el a megyei kormányzati tisztségviselõk és az önkormányzati képviselõk felügyeletét is. Az általa meghozott döntések az illetõ területi szervezetekre, valamint a felsorolt tisztségviselõkre kötelezõek.

A megyei egyeztetõ tanács tagjait a területi szervezetek delegálják, a megyén belüli magyar lakossági és az utolsó parlamenti választások szavazatarányának megfelelõ számban, elnökét pedig tagjai közül választják, vagy az elnöki tisztséget váltakozva látják el a területi elnökök. Az így megválasztott vagy kijelölt elnök gyakorolja mindazokat a jogköröket, amelyek a választási törvények értelmében a megyei elnök hatáskörébe tartoznak.

„Állandósul” az operatív tanács

Seres beszámolója szerint fontos módosulásnak ígérkezik a korábbi Szövetségi Operatív Tanács (SZOT)  Átalakulása Szövetségi Állandó Tanáccsá (SZOT). A 11-rõl 14 fõsre bõvülõ testület immár nem „szükség szerint”, hanem havonta legalább egyszer ülésezik, a szövetségi elnök pedig bármikor összehívhatja.

A SZÁT irányítja tulajdonképpen a Szövetség folyamatos tevékenységét; a Szövetség nevében nyilatkozatokat, állásfoglalásokat ad ki; gondoskodik arról, hogy a kongresszus, SZKT illetve SZÁT által elfogadott általános és szakpolitikai koncepciók érvényesüljenek a Szövetség és szenátusi, képviselõházi RMDSZ frakció tevékenységében - kormányzati szerepvállalás esetén, a koalíciós megállapodásra is figyelemmel - a kormány politikájában; politikailag irányítja a szenátusi és képviselõházi frakciókat.

A frakciók vezetõségével egyeztetve - az SZÁT kétharmadának támogatásával - konkrét kérdésben meghatározott magatartás követését írhatja elõ a frakciótagok számára; a jelölteket rangsorolja, a képviselõi tevékenységet irányítja és beszámoltat.

Seres tájékoztatása szerint a döntéshozatal mobilitását növeli, hogy a kongresszust ezentúl nem négyévente, hanem kétévente hívják össze, tisztújítás azonban továbbra is csak négyévente tartanak.

KAT lesz a SZET-bõl

Az RMDSZ felépítését érintõ másik módosulás, hogy megszûnik a Szövetségi Egyeztetõ Tanács (SZET), amely átalakul a Kulturális Autonómia Tanácsává (KAT). Seres elmondta: a KAT hatáskörei nem igazán térnek majd el a SZET-tõl, a testület akkor kap majd valós feladatokat, ha a kisebbségi törvény életbe lép.

Mint korábban Markó Attila kisebbségügyi államtitkár lapunknak elmondta: a KAT részt vesz azokban a döntésekben, amelyek a romániai magyarság oktatási, kulturális kérdéseiben megszületnek. „Gyakorlatilag az összetételébe bekerülnek azok a szervezetek, amelyek eddig az SZET-ben kaptak helyet, de amennyiben a kisebbségi törvényt elfogadják nem kell ismét alapszabályzatot módosítani. A tanács hatásköreit a törvénybe foglaltakkal és az abban szereplõ jogosítványokkal kibõvítjük” – magyarázta egy korábbi interjúban a KAT létrehozásának „ötletgazdája”.

Szigorodik a számonkérés

Seres Dénes tájékoztatása szerint a szankciók tekintetében az RMDSZ újabb formát készül beiktatni az alapszabályzatba: a tisztségbõl történõ visszahívást, illetve politikai bizalommegvonást. Ez utóbbi szankciót akkor alkalmazzák, ha az elõbbi nem jár eredménnyel: azaz a jelölt nem kívánja elhagyni tisztségét. A politikai bizalom megvonása esetén az illetõ tisztségviselõ legalább nyolc évig nem jelölhetõ újra az RMDSZ színeiben valamilyen posztra. Emellett bevezetnék az elszámoltatás intézményét is. Eszerint a választott tisztségviselõknek negyedévente beszámolót kell írniuk a tevékenységükrõl.