Căutare

Ezt megelõzõen a kongresszus elsõ napján a küldöttek megvitatták és elfogadták a szövetségi elnök négyéves beszámolóját, valamint az RMDSZ módosított programját. Ebben különös hangsúlyt kap a kulturális és területi autonómia, Erdély fejlesztése és modernizációja, az erdélyi magyarság életszínvonalának javítása, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezése és az európai uniós integráció folytatása.

A fórum második napján, az elnökválasztás mellet, módosították az RMDSZ alapszabályzatát, és elfogadták az erdélyi magyarság uniós jóléti programjának nevezett európai parlamenti választási programot is.

Megválasztását követõen az elnök azt mondta, a kongresszus legfontosabb feladata volt választ adni az európai uniós csatlakozás által támasztott új kihívásokra.

„Új lehetõségek nyíltak az infrastruktúra-fejlesztés terén, a magyar–magyar együttlét megvalósulása, a határok megszûnése ugyanakkor a nemzeti identitástudat megtartása szempontjából új távlatokat teremtett” – fogalmazott Markó.

„Erdély, a keleti Svájc” szlogenû programbeszédében arra is rámutatott, hogy Erdélyben minden közösségnek meg kell adni a kulturális és területi autonómiát, és meg kell értetni a román többséggel, hogy ettõl az immár uniós tag Románia nem gyengébb, hanem erõsebb lesz. „Most újból lehetõség van Erdély valós felzárkóztatására, esély van arra, hogy egységes fellépéssel visszaszerezzék Erdély rangját és súlyát Romániában” – fejtette ki.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetõ elnökének önként szorgalmazott esetleges visszavonulásáról Markó Béla azt mondta, errõl még nem tárgyaltak, de ilyen jellegû változtatásokat az EP-választások után ejtenének meg. „Most az a prioritás, hogy a régi testületekkel és tapasztalattal vigyük végig az EP-választási kampányt” – hangsúlyozta Markó.

„Arad marad - idézte II. József császárnak az aradiak körében szállóigévé vált kijelentését Király András.

Szabadságunk jelképének városa mindig szívesen várja Önöket“ - tette hozzá az Arad megyei RMDSZ-elnök, aki házigazdaként köszöntötte az RMDSZ 8. kongresszusának küldötteit a péntek déli nyitányon, az aradi Kultúrpalota zsúfolásig megtelt hangversenytermében. Az eseményre közel száz meghívott érkezett. Köztük volt Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Adorjáni Dezső unitárius püspök, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Domokos Géza, az RMDSZ volt elnöke, Gémesi Ferenc határon túli magyarokért felelős szakállamtitkár, Bugár Béla a felvidéki MKP, Kasza József a szerbiai VMSZ, valamint Gajdos István, a kárpátaljai UMDSZ elnöke. A magyar parlamenti pártokat Szabó Vilmos az MSZP alelnöke, Németh Zsolt, a Fidesz képviselője, Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, illetve Nagy Andor, a KDNP alelnöke képviselte.

Băsescu- és Gyurcsány-levelek

A kongresszus első napján a Szövetség legfelsőbb döntéshozó fóruma a Szózat hangjaival kezdődött. A mandátumot kapott 554 kongreszszusi küldött közül 495 személyt regisztráltak, ami jóval meghaladta a szavazóképességhez szükséges 331-es létszámot. Az ülést Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke vezette.

A jelenlévőket Gheorghe Falcă aradi polgármester is köszöntötte. Mint elmondta, Arad a nemzetiségek együttélésének példája. Hangsúlyozta, a kongresszus helyszínéül szolgáló, 1913-ban épült aradi kultúrpalota a város erejének egyik jelképe.

A kongresszusi küldötteket rövid levélben üdvözölte Traian Băsescu román államelnök, akinek üzenetét Frunda György SZKT-elnök olvasta fel. Ugyanezt tette Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök köszöntőlevelével Gémesi Ferenc a magyar kormány határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára.  Gyurcsány üzenetében az erdélyi magyarság modernizációját, európai integrációját segítő dokumentumnak nevezte a kongresszuson elfogadandó RMDSZ-programot, az erdélyi magyarság érdekvédelmi szövetségét felelős érdekképviseletének nevezve.

Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége nevében köszöntötte a küldötteket. A legnagyobb tapsot azonban Crin Antonescunak, a Nemzeti liberális Párt alelnökének beszéde aratta, aki egyben tolmácsolta a miniszterelnök üdvözletét is. Szerinte a romániai politikai palettán az RMDSZ egyetlen komoly partner, akire számítani lehet.

Dávid Ibolya: fontos az EP-képviselet 

„Hivatásérzet, az európai szerep tudata, s a mély kötelesség, szeretni és szolgálni a népet, melyhez nyelv, emlék, jó és rossz sor, s nyelvnél és fajtánál is erősebb kötőanyagok, a közös nemzeti sors kötöz. Ez a dolgunk Európában“ – idézte Márai Sándor felvidéki író szavait Dávid Ibolya az RMDSZ kongresszusán. Az MDF elnöke hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az erdélyi magyarság képviselőket küldhessen az Európai Parlamentbe, annak néppárti frakciójába. „Az Európai Néppárt (EPP) a leghatékonyabb frakció, a leghatékonyabb munkát ott lehet végezni, ha a magyar küldöttek az erdélyiekkel összefognának. Kár lenne kockáztatni ezt” – fejtette ki Dávid Ibolya, aki „az erdélyi magyarság bölcsességébe vetett bizalmát” emelte ki.


„Amikor kormányzunk, akkor építkezésben, amikor viszont ellenzékben vagyunk, akkor a túlélésen kell gondolkodnunk” - fejtette ki az RMDSZ aradi kongresszusán tartott üdvözlő beszédében Bugár Béla. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke hangsúlyozta, az MKP az RMDSZ tapasztalataiból merített, amikor kormányra került, és ugyanezt teszi most az RMDSZ, amely a szlovákiai magyar párt nyomdokain haladva készül az Európai Parlamentbe.

„Nálunk még nem kezdődött el a huszonegyedik század. Az a térség, ahová a történelem és a sors sodort bennünket, még nem a jövőben gondolkodik, hanem a múltban kapirgál” - utalt a jelenlegi szerbiai politikai helyzetre Kasza József. A Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) elnöke kérte, a magyarság „szerencsésebb része” ne feledkezzen meg arról a térségről sem, ahol a magyarok még nem kerültek be a határok nélküli Európába.

Az üdvözlőbeszédek után következett a napirendi pontok szavazásra bocsátása. Ekkor Toró T. Tibor képviselő a napirendi pontok kiegészítését kérte. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke azt javasolta: a kongresszus saját hatáskörébe vonva az EP-jelöltállítás kérdését, még az EP-program elfogadása előtt vizsgálja felül a jelöltlistát. Frunda György ülésvezetőként emlékeztetett: az Operatív Tanács már rangsorolta a jelölteket, a sorrendet pedig az SZKT-SZET együttes ülésen jóváhagyta. „Ezért nem támogatom Toró T. Tibor javaslatát” – jelentette ki, majd szavazásra bocsátotta az indítványt. A küldöttek nagy többséggel elutasították a képviselő javaslatát.

„Nem vagyunk olyan gyengék, hogy ökölrázásba  kezdjünk”

Markó Béla elnöki beszámolójának elején leszögezte: „sok mindent elértünk, de sok még a tennivaló”. A politikus többek között a szövetségen belüli politikai sokszínűség megteremtését nevezte megoldandó feladatnak. Az elnök ezt követően az RMDSZ eddigi sikereit ecsetelte. Számvetést készített a helyhatósági és a parlamenti választások eredményeiről. Az előbbiről szólva arról beszélt: az önkormányzatiság az egyik legfontosabb eszköz az autonómia eléréséhez.

Az utóbbi kapcsán kijelentette: az elért eredmények még jobbak lehettek volna, ha „sokszor a román pártokkal is együttműködő kudarcpolitikusok” nem rontanak rajtuk. A politikus fontos győzelemnek nevezte az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Kitért a restitúcióban elért eredményekre, az infrastrukturális fejlesztésekre. Fegyvertényként könyvelte el az anyanyelvhasználat kivívását az igazságszolgáltatásban, majd az anyanyelvi oktatás javulásáról beszélt. Tágítva a kört, az elnök a magyar-román kapcsolatok javulására is kitért. Illusztrációként a közös kormányüléseket és a csíkszeredai konzulátus megnyitását említette, majd az RMDSZ „külpolitikájáról” beszélt.

„Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, de a kollektív jogok kivívása még hátravan” – szögezte le Markó, aki sérelmezte azt, hogy a parlament még nem fogadta el a kisebbségi törvényt. „Akkor lesz feszültség, ha nem születik meg ez a törvény” – mondta, majd emlékeztette az RMDSZ koalíciós partnereit a korábbi ígéreteikre. „Nem az igazságügyi miniszter reformjai vitték be Romániát Európába, hanem az RMDSZ komoly, céltudatos magatartása” – figyelmeztetett.

Szerinte a Romániában élő másfélmillió magyar elégedetlen, az elégedetlenekkel pedig szóba kell állni. „Az RMDSZ-en keresztül másfélmillió magyarral lehet szóba állni” – üzent Markó a román politikusoknak, majd negatív példaként említette a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen történteket. „Mi nem vagyunk anynyira gyengék, hogy ökölrázásba kezdjünk” – jelentette ki. Az eddigi eredményeket összegezve a politikus kijelentette: az RMDSZ a két célkitűzésből az egyiket – az európai integrációt – már elérte, a másikhoz – az autonómiához – pedig közelebb került. „Kós Károlynak igaza volt: az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak. Sok ez vagy kevés? Erről kell beszélnünk, de mindenképpen küzdenünk kell tovább” – zárta beszédét Markó.

Hozzászólások az elnöki beszámolóhoz

Az elnök beszédét hozzászólások hosszú sora követte. Elsőként Tempfli József lépett a mikrofonhoz. „Az RMDSZ nélkül az egyházak semmit nem tudtak volna elérni” – utalt a katolikus püspök a restitúció terén elért eredményekre. Tempfli bírálta „egyes egyházfők egyéni ambícióit” arra utalva, hogy Tőkés László református püspök függetlenként indul az EP-választásokon. A püspök után Nagy Zsolt miniszter beszélt a küldöttekhez. Az listavezető EP-jelölt Markó Bélához hasonlóan számvetést készített az elmúlt négy évről.

„Az RMDSZ-ben nem a fiataloké a jövő. Pontosabban: az RMDSZ-ben a fiataloké a jelen” – fogalmazott hozzászólásának végén a szövetség általa sikeresnek tartott fiatalítására utalva. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke Markó Béla beszédéhez szólt hozzá. „Az elnök beszéde bátor, szókimondó volt” – kezdte mondanivalóját a küldött, aki megfogalmazása szerint a „vidéket képviseli” a kongresszuson. Dávid Ibolya után Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere volt a második felszólaló hölgy a kongresszuson. Őt követte Frunda György, aki Tőkés László bírálatával kezdte mondanivalóját.

A szenátor felemlegette, mennyi mindent tett az egyházakért a szövetség, és sérelmezte, hogy a püspök indul az RMDSZ ellenében az EP-választásokon. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter az autonómia gazdasági alapjainak fontosságáról szólt. „Célunk, hogy megalkossuk Erdély márkanevét, Székelyföld márkanevét” – jelentette ki az RMDSZ EP-képviselőjelöltje.
„Jó döntéseket hozott a szatmárnémeti kongresszus” – értékelte az elmúlt négy év eredményeit Lakatos Péter. Összegző beszédet tartott a küldötteknek Borboly Csaba is.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke szerint elmondható, hogy az RMDSZ fiatalítási stratégiája bevált. Korodi Attila államtitkár Markót idézve a „színes RMDSZ-ről” beszélt. Az EP-jelölt szerint a szövetség fiatalítását folytatni kell. Vekov Károly a Bolyai Társaság üzenetét olvasta fel a kongresszus résztvevőinek. Vekov a Nemzetépítő Platform nevében arról beszélt: az RMDSZ vezetősége „elvtelen kompromisszumokat kötött a román pártokkal. A kongresszus legyen bölcs, és döntsön úgy, hogy Tőkés László kerüljön az EP-lista befutó helyére” – kérte a küldötteket Vekov, aki gyér tapsot kapott.

Borbély László „egyetértett” Vekov Károllyal. Legalábbis abban, hogy a kongresszus legyen bölcs. „Van aki siránkozni, van aki cselekedni is tud” – tette hozzá érezhető iróniával. A megbízott területrendezési miniszter szerint az RMDSZ ellenzői csak romboltak, nem átallottak román pártok listáin indulni a választásokon.

„Nincs olyan vélemény, ami kinn jelen van, de itt a teremben ne kapott volna szót” – mondta az RMDSZ sokszínűségéről szólva Verestóy Attila. A szenátusi frakcióvezető szerint a megmaradásban, a magyarság európai jövőjében kell megtalálni a választ a felmerülő kérdésekre. A politikus emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nélkül áthidalhatatlan lenne a román pártok közötti törésvonal.

Szabó Ödön a Fideszt bírálta felszólalásában. A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke nehezményezte, hogy a magyarországi párt egyik szólama szerint „egy a zászló, egy a tábor”, ennek ellenére Orbán Viktorék Erdélyben „sok zászlót és sok tábort” szorgalmaznak. Sepsiszentgyörgy polgármestere arról beszélt, hogy az uniós csatlakozással még több a tennivaló. Albert Álmos hangsúlyozta, a felzárkózásban is erősnek kell lenni.

Takács: a legnagyobb probléma a román nacionalizmus

Takács Csaba meglátásában az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében azt üzente: „nekünk ma Romániában még mindig a román nacionalizmussal van a legnagyobb problémánk, nem a magyar-magyar vitával”. Ezt az RMDSZ ügyvezető elnöke helyesnek tartja. Szerinte ugyanis az uniós csatlakozással a román nacionalizmus problematikája még nem oldódott meg.

Az ügyvezető elnök mondandója hosszúra nyúlt, s beszéde befejezésére – a küldöttek derültsége közepette – Frunda György szólította fel. A derültséget az váltotta ki, hogy az ülésvezető kijelentette: Takács felszólalásának időtartama lassan meghaladja a Markó Béláét. Ezután kongresszus látható többséggel – egy ellenszavazattal és öt tartózkodással – megszavazta a szövetségi elnök beszámolóját.

Pénteki zárás: programmódosítás

Az utolsó pénteki napirendi pont az RMDSZ programmódosításának megvitatása volt, az ülést ezúttal Kelemen Hunor vezette. A különböző javaslatok nyomán kialakuló új, „európaivá igazított“ programtervezetet Kötő József, a dokumentumot kidolgozó bizottság elnöke mutatta be nagy vonalakban a küldötteknek, majd a tervezetet fejezetenként ismertették. Az Alapelvek fejezetet Varga Attila képviselő, a programmódosító testület egyik tagja mutatta be; ezt a részt ellenszavazat nélkül elfogadták a küldöttek. Ezután a Gazdaság fejezet következett, amelyet Pete István részletezett. Ezt többek között Borbély László és Nagy Zsolt bővítette ki javaslatokkal. A fejezetet elfogadták.

Az Oktatás, tudomány, kutatás fejezet már hosszabb vitát igényelt. Elsőként Egyed Péter kívánt hozzászólni a Szabadelvű Kör részéről. Úgy vélte: a kolozsvári egyetem körül kialakult helyzet rendezését csak menetrendszerű „politikai ágálással“ lehet elérni. Egyed szerint kormányhatározattal kell szentesíteni a Babes-Bolyai egyetem kétnyelvűségét, s ezt az RMDSZ programjának is tartalmaznia kell.

Szót kért és kapott Katona Ádám is, aki szerint autonóm magyar oktatási struktúrára van szükség, az óvodától az egyetemig. „Akkor nem kerülne sor azokra a partikuláris vitákra, mint amilyenek Kolozsváron alakultak ki“ – magyarázta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform vezetője.

Kötő József közölte: Egyed Péter javaslatát elfogadta a bizottság. Szerinte Katona Ádám indítványára a kisebbségi törvény ad majd választ, ami továbbra is szerepel az RMDSZ programjában, ezért a székelyföldi platformelnök felvetését elvetették. Végül az Oktatás, tudomány, kutatás fejezetet, akárcsak a Művelődés fejezetet ellenszavazat nélkül elfogadták a küldöttek. Hasonlóan járt el a kongresszus a hátra lévő fejezetekkel: Sajtó és tömegkommunikáció, Egyházak, Ifjúság, Sport, Szociálpolitika (melyhez Beke László szólt röviden hozzá), Önkormányzat és helyi demokrácia, Régió és régiófejlesztés, Környezetvédelem, Külpolitika és európai integráció (itt Márton Árpád képviselő tett kisebb módosításra javaslatot), az Emberi jogok, Pártokkal való kapcsolattartás, Intézményes kapcsolatok. A módosított programot az RMDSZ-es küldöttek ellenszavazat nélkül elfogadták.

Szombati rajt, alapszabályzat-módosítással

Az RMDSZ kongresszusának második, szombati napja az alapszabályzat-módosítással kezdődött. A tervezetet a módosító indítványokat egy csokorba fogó bizottság vezetője, Seres Dénes képviselő mutatta be a küldötteknek.

Bodó Barna, a civil szervezeteket tömörítő ERMACISZA vezetője a Kulturális Autonómia Tanács fejezethez szólt hozzá. Kérdése az volt, milyen szerepet tölthet be a testület a romániai magyarság életében? „Ez az intézmény nem felel meg a civil szervezetek közösségi felelősségvállalásának. Nincs döntési jogköre, tagjai pedig nem választás útján kerülnek be a testületbe“ – kifogásolta Bodó.

Márton Árpád, az alapszabályzat-módosító bizottság tagja válaszában kifejtette: Bodó rosszul értelmezte az alapszabályzatot, mert a tervezet szerint a KAT igenis rendelkezik bizonyos fokú döntési jogkörrel.

Szabó Károly szatmári szenátor a helyi szervezetek autonómiájának fontosságáról beszélt. Ezért felkérte a kongresszust, hogy továbbra se módosuljanak a parlamenti jelöltállítás eddigi módozatai – azaz a listákról a helyi szervetek döntsenek. Az SZKT által már korábban elutasított – ám a kongresszus elé terjesztett - módosítás szerint a parlamenti listák második helyéről a Szövetségi Állandó Tanács döntene. Derültséget keltett a szenátornak az a megjegyzése: a szónoki emelvény plexiüvegén az RMDSZ jelvényét derékmagasságban helyezték el. „Így a tulipán az RMDSZ érzékeny részét takarja“ – jelentette ki Szabó.

Ezután Nagy Zsolt, az RMDSZ reformjának egyik tavaly nyári meghirdetője lépett a pulpitusra, ám ő nem az alapszabályról kívánt beszélni. „Vannak olyan hangok, melyek szerint a reform elakadt. Kétségkívül, a reformelképzelések egy részét az alapszabály módosítása révén is érvényesíteni lehet. Ám a reform nemcsak ebből áll. A reform egy folyamat, nem áll meg a kongresszusnál” – mondta az EP-jelölt.

„Elutasítunk mindenféle központosító törekvést a jelöltállításkor“ – mondta igen rövid beszédében Eckstein-Kovács Péter szenátor. A liberális politikus ezzel learatta a szombati nap első tapsát. A Szabadelvű Kör elnöke javasolta, legyenek kemény feltételei a platformosodásnak, de legyen igazi verseny az SZKT-tagságért, a parlamenti helyekért. Eckstein-Kovács Péter indítványozta: az SZKT helyeiből 15 százalék az ifjúságot, a nőket szintén 15 százalék illesse meg. Ezt a javaslatát a küldöttek elvetették. Borbély László hozzászólásában hangsúlyozta: az RMDSZ szövetség, de nem párt. „Jó dolog, hogy az RMDSZ-ben platformok vannak. Másfél millióan vagyunk, más-más politikai irányultságúak“ – emelte ki az ügyvezető alelnök.

Az alapszabály-módosítás vitájához Markó Béla is hozzászólt. Az elnök emlékeztetett: létrehozása óta több földrengés rázta meg a szervezetet, de az egységes maradt. „Ösztöneinkben van, hogy egységesek maradjunk. Sikerült olyan alapszabályt kialakítani, ami lehetővé tett az egységet” – állapította meg a politikus.

 „Fegyelmezettebb szervezetre van szükség, de nem pártra. Soha nem szabad odajutnunk, hogy nap mint nap kizárásokról beszéljünk. De természetesen azt sem lehet, hogy valaki az alapszabályt nap mint nap áthágja” – mondta Markó, utalva arra, hogy korábban Sógor Csaba csíki szenátor, az RMDSZ belső ellenzékének egyik képviselője „előre elnézést kért“ a kongreszszustól, ha „néha majd félrelép”. A KAT-ról szólva Markó elmondta: a testületnek természetesen nem lesz olyan hatásköre, mint amilyen a kisebbségi törvény életbe lépésével lenne. „A KAT létrehozása azonban alapvetően jó javaslat, amit el lehet fogadni“ – vélte.

Vitát váltott ki Markó és Frunda között az, hogy mikor lépjen életbe az RMDSZ új alapszabályzata. A szövetségi elnök felvetette: a szövegezésben szerepeljen úgy, hogy a dokumentum „2007. október 31-ig lépjen hatályba”, nem pedig az, hogy „2007 október 31-én”. Frunda szerint ezt jogilag nem lehetséges, mert az új alapszabályzatot a bíróságnak is el kell fogadnia, a szövegben pedig nem szerepelhet a Markó által javasolt formula. Végül a küldöttek a „Frunda-formula” mellett szavaztak. A szavazás végeredménye: 424 mellette, 12 ellene, 1 tartózkodás.

Keleti Svájccá
változtatná Erdélyt Markó
A kongresszus második napja az RMDSZ elnökének megválasztásával folytatódott. Markó Béla az őt támogató területi szervezeteknek intézett köszönettel kezdte Új Erdély, új magyarság című programbeszédét. Az újraválasztás előtt álló szövetségi elnök úgy értékelte, lehet, hogy az RMDSZ egyik-másik eredménye felemás, a szervezet egy kerek egésznek tekinthető korszakot zárt, és kiállta a próbát. 

Az elnökség további vállalása kapcsán azt mondta, „az új helyzetben éppenhogy szükség van még egy ideig a folytonosságra is, miközben elő kell készítenünk az őrségváltást”. Legfőbb célkitűzéseként Erdély építését, fejlesztését jelölte meg. „Dolgunk van elegendő. De a célt most immár könnyen összefoglalhatom: Erdély legyen a Keleti Svájc” – fogalmazott az elnök. Az ellenjelölt nélkül induló Markó programbeszéde után megkezdődött a szövetségi elnök megválasztásának procedúrája. A küldöttek megyénként, névsor szerint járultak az urnákhoz.

Örömóda EP-jelöltekkel   

Miközben az elnökválasztási szavazatok számlálása zajlott, a küldöttek az RMDSZ EP-választási programjáról vitatkoztak. Ezt a napirendi pontot eredetileg ebéd utánra tervezték be, ám a szervezők rájöttek: így időt nyernek, és a kongresszus ülése a korábban elképzelt koraesti időpontnál jóval hamarabb véget érhet. A választási programot Nagy Zsolt első számú EP-jelölt ismertette a küldöttekkel, beszédét kiegészítette Winkler Gyula, a második számú jelölt.

Ezután az RMDSZ európai parlamenti jelöltjei léptek sorra mikrofonhoz az Örömóda dallamával kísérve, mindegyikük néhány szót intézett a küldöttekhez. Beszédet tartott a jelöltlistán elfoglalt helyük sorrendjében: Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Korodi Attila, Sógor Csaba, Biró Rozália, Szabó Károly, Fekete Emőke és Hodgyai Géza. A kongresszuson jelen levő jelöltek a pódiumra felsorakozva fogadták a teremből érkező tapsokat. Az Örömóda eközben rendületlenül szólt a hangszórókból.

Állva tapsoltak Domokos Gézának

A küldöttek állva tapsolva fogadták a mikrofonhoz lépő Domokos Gézát. Az RMDSZ legelső elnöke megköszönte a sorsnak, hogy részt vehetett a kongresszuson. „Így érezhettem én is azt a reményt, ami itt Aradon felcsillant” – fogalmazott a láthatóan megrendült Domokos.


Időközben véget ért a szavazatok összesítése is; a 600 kinyomtatott cédula közül 479-et használtak fel a szövetségi elnök személyére voksoló küldöttek. Egy érvénytelen cédula mellett 436 igen és 42 nem szavazatot regisztráltak, így Markó Béla újabb négy évre az RMDSZ elnöke lett.

„A kongresszus bölcs, remélem, hogy ennek a jele a támogatásom” – állapította meg beszédében a régi-új szövetségi elnök. Szerinte az elnökség is bölcs volt, mert mércét állított számára, amikor előbb a jelölteket, majd Domokos Gézát engedték mikrofonhoz. „Az EP-jelöltek és az RMDSZ első elnökének üzenete eszembe jutatták, honnan indultunk.

A mérce kötelez, ugyanúgy az előrevetített jövő” – fogalmazott a politikus, majd azt ígérte: nem felejti el a kezdeteket. „Az indulást, az akkori egységet kell képviselni, de kötelez a jövő mércéje is. Kötelez az a gondolat, hogy viszonylag kevés  az ellenszavazat, alternatívát nem mutat fel az RMDSZ” – mondta a szónoki emelvényről Markó Béla.

Utolsó napirendi pontként a különböző határozatok elfogadása következett, majd Frunda György lezárta az RMDSZ nyolcadik, aradi kongresszusának munkálatait.