Monitorizare de presă
|
Căutare Numele cotidianului: Erdélyi Napló 16 év politikai küzdelem után az RMDSZ teljesítette közösségével szemben vállalt egyik alapvető célkitűzését: Románia és vele az erdélyi magyarság európai uniós csatlakozását – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács szombati, marosvásárhelyi együttes ülésén. A tanácskozás első napirendi pontjaként szereplő hagyományos politikai helyzetértékelésében az RMDSZ elnöke azt állította, a csatlakozás a magyar–magyar nemzeti együttlét új formáját teremti meg a magyarság számára, ezáltal ugyanis megszűnik a szinte egy évszázados nemzeti szétszakítottság. – Az integráció jelentősége ma még fel sem mérhető igazán, az integráció ugyanis eddig nem látott új esélyeket, lehetőségeket kínál Erdély számára, és egyben új egységet, új együttlétet is teremt Magyarországgal – vélte az elnök. Kifejtette még, hogy bár erről ma sokan szívesen megfeledkeznének, az RMDSZ – amely a kezdetekben szinte egyetlen következetes képviselője volt az integrációs erőfeszítéseknek – döntő módon hozzájárult Románia uniós csatlakozásához azáltal, hogy az elmúlt másfél évtizedben olyan politikát folytatott, amely lehetőséget adott a párbeszédre, az együttműködésre a román pártokkal. E politika vezetett oda, hogy az RMDSZ 1996-ban előzménytelen módon szerepet vállalt az ország kormányzásában, és ezáltal hozzájárult egy olyan országkép kialakításához, amely megteremtette Románia uniós csatlakozásának alapjait. A miniszterelnök-helyettes emellett beismerte, hogy a nemzetiségi kérdés tekintetében még számos súlyos hiányosság van. Mint mondta, a Romániáról szóló országjelentés is megállapítja, hogy a kisebbségi kérdésben igen kevés előrehaladás tapasztalható, és ezért az Unió a következőkben is szoros figyelemmel követi a kisebbségi törvény elfogadását. Az elnök szerint az integrációval kapcsolatos feladatok legjava csak ezután következik: ma az a legnagyobb kihívás, hogy miként csatlakozunk az unióhoz, hogy mennyire sikerül felkészíteni, versenyképessé tenni az erdélyi magyarságot a csatlakozásra. Ehhez értékelése szerint továbbra is felelős, aktív, az országos szintű döntéseket befolyásolni képes politikára van szükség, hiszen csak kormányzati pozícióból van lehetőség arra, hogy folytatni lehessen az erdélyi megyékben elindított nagy infrastrukturális beruházásokat, megszerezni a további költségvetési támogatásokat. Úgy vélte, a jelenlegi kormánykoalíciót csupán az integrációs cél tartja össze, s e cél a csatlakozással megszűnik. Az elért eredmények ellenére az RMDSZ-nek is az az álláspontja, hogy – bár alapvető érdeke a koalíció fenntartása – újra kell tárgyalni a koalíciós megállapodást, és meg kell vizsgálni a sajátos nemzeti célok terén elért eredményeket. A székelyföldi polgármesterek csíkszeredai találkozója nyomán kialakult vitáról szólva Markó Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy a román politikum évtizedes beidegződésekkel terhes, vehemens megnyilvánulásai dacára a sajtóban és a román civil társadalom részéről mérlegelő, mi több, egyetértő vélemények is elhangzottak a székelyföldi területi autonómiáról, ami azt jelzi, hogy ez ügyben is van esély a mentalitás megváltoztatására, és ezáltal a területi autonómia megvalósítására is. Úgy vélte, a Csíkszeredában elfogadott nyilatkozatnak fontos üzenete van a román társadalom, de a magyarság számára is. A nyilatkozat ugyanis arról szól, hogy Romániában egy másfajta társadalmat kell fölépíteni. Az elnök szerint a dokumentum másik fontos üzenete, hogy – bár az autonómiát csak hosszú távon lehet megvalósítani – nem szabad karba tett kézzel ülni: lehet és kell cselekedni. – Az autonómia nem egy egzotikus, romantikus téma, hanem egy nagyon is gyakorlati, konkrét feladatokat előrevetítő célkitűzés, amelynek az erdélyi magyarság döntési szabadságát kell biztosítania – találta fel újra a spanyolviaszt az elnök. Sürgette továbbá a decentralizáció folytatását, és ennek egyik legfontosabb elemeként a különböző ügynökségek, hivatalok megyei önkormányzati hatáskörbe való utalását, az egységes székelyföldi kulturális, oktatási és gazdasági fejlesztési stratégia kidolgozását, Székelyföld egységes arculatának kialakítását, a magyar nyelv hivatalos államnyelvi státusának megteremtését. A szövetségi elnök közölte, az RMDSZ már elkezdte a székelyföldi önkormányzati társulás létrehozására irányuló munkát, és felkérte az SZKT tagjait, nyilatkozatban támogassák a Csíkszeredában elindított kezdeményezést. Mindez igen szépen hangzik, csak azt nem tudni, miért oly égetően fontos az uniós csatlakozás az erdélyi magyarságnak. Hogy minél hamarabb uniós polgárokként élvezhessük a többség ütlegeit, mint a felvidéki magyarok? Vagy hogy minél hamarabb egy gyarmatbirodalomba kerüljünk Gyurcsányékkal? |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |