Căutare

A közoktatási törvény tévedése a román nyelv anyanyelvi szintű oktatása

Az oktatási tárca honlapján javaslatokra vár az oktatási törvénycsomag. Asztalos Ferenc képviselő szerint mindent elkövetnek a magyar gyerekek oktatásában előnytelennek minősülő paragrafusok megváltoztatásáért.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke, Lászlófy Pál bejelentette, a szervezet január 25-ig nyújtja be tiltakozását az oktatási minisztériumhoz, mivel az új jogszabálytervezetbe nem került be az, hogy a magyar kisebbségi tanulóknak a román nyelvet idegen nyelvként, sajátos tantervvel és tankönyvekkel kellene tanítani az iskolában.

„Itt az ideje, hogy minden szülő és pedagógus megfogalmazza meg a saját álláspontját a közvitára bocsátott tanügyitörvény-tervezet kapcsán, mert annak a függvényében vagyunk erősek, hogy milyen támogatottságot tudunk felmutatni” – hívja fel a figyelmet Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke a közvita kapcsán.

�–� Nem is idegen, nem is anyanyelv

Az ÚMSZ megkeresésére Lászlófy Pál elmondta, az RMPSZ nem kívánja, hogy a román nyelv „idegen nyelvként” jelenjen meg a kisebbségi tanulók tantervében, mindössze annyit akarnak elérni, hogy ne anyanyelvként tanítsák a román nyelvet a magyar tanulóknak.

Az RMPSZ megyei szervezetei január 15-ig gyűjtik össze a törvény módosítására beérkező javaslatokat. Tekintettel arra, hogy a parlamentben a tanügyi törvény vitáját kitolták február 15-ig, addig bármilyen javaslatot elfogadnak a pedagógusok részéről, mondta Lászlófy Pál. A szövetség elnöke megerősítette, abban az esetben, ha az RMPSZ javaslatait nem fogadják el, nemzetközi fórumokhoz fordulnak.

Ami a román nyelv tanítását illeti, az RMPSZ elnöke szerint eredményesebb lenne a román nyelv oktatása, ha a parlament figyelembe venné javaslataikat, mivel nem anyanyelvi szinten kell tanítani a román nyelvet azoknak a tanulóknak, akiknek más az anyanyelvük.

Ennek kapcsán Asztalos Ferenc képviselő az ÚMSZ-nek elmondta, hiába próbáltak egyeztetni többször is az oktatási miniszterrel, nem volt hajlandó többet vállalni, mint amit a jelenlegi oktatási törvény tartalmaz. Vagyis: I–IV. osztályban sajátos tanterv és sajátos tankönyv szerint oktatják a román nyelvet, az V–VIII. osztályban a román tanulóknak szóló tantervvel azonos követelményeket támasztanak, de lehet más tankönyv szerint tanítani, míg a középiskolában a tanterv is, a program és a tankönyv is azonos a román tanulókéval.

Ami a törvény kisebbségi oktatási fejezetére vonatkozik, Asztalos szerint semmi nem hiányzik belőle, ami a régiben ne lett volna jó a magyar oktatás számára. Megoldódik a románok történelmének és az ország földrajzának az anyanyelvi oktatása egy olyan paragrafus szerint, amely kimondja, hogy minden tantárgyat – a román nyelven kívül – anyanyelven lehet oktatni az elemi első osztálytól a líceumi XII. osztályig. Csupán arra köteleznek Románia földrajzának és a románok történelmének oktatásában, hogy a román földrajzi neveket és a román történelmi személyiségek neveit románul is feltüntetik az anyanyelvi tankönyvekben – fejtette ki Asztalos.

�–� Fejkvóta és decentralizáció

Talán a legnagyobb áttörés a közoktatásitörvény-tervezetben az, hogy a régivel ellentétben a törvény nem kétpillérű lesz, vagyis nemcsak az állami és magánintézmények összességét, hanem a felekezeti oktatási intézmények létjogosultságát is elismeri.

Az új tanügyitörvénytervezettel az oktatás három pilléren nyugszik. A finanszírozásról szóló fejezet legfontosabb eleme az úgynevezett fejkvóta. Ebben a törvénytervezetben – eltérően az eddigi koncepciótól – a fejkvóta követi a tanulót, függetlenül attól, hogy állami, magán- vagy felekezeti intézményben tanul.

Lászlófy a tanügyi centralizmust bírálja, kijelentve, hogy a régi tanfelügyelőségek átkeresztelése megyei tanügyi igazgatóságokká nem lesz eredményes. A megyei tanügyi igazgatóságoknak nem a tanügyminisztérium, hanem a megyei tanácsok alárendeltségében kellene működniük.

Lászlófy elégedett az RMDSZ-szel való együttműködéssel, de eredményesebbnek tartaná az akciót, ha a romániai magyar szülők is nagyobb számban csatlakoznának a szövetség felhívásához, ha minél több javaslat érkezne az RMPSZ elnökségéhez.