Căutare

„Érettségin, amikor a román diák románból – anyanyelvéből vizsgázik –, akkor a magyar is anyanyelvével kéne kezdje az érettségit“ – fogalmazott Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.

Az RMPSZ vezetője szerint az új tanügyi törvény sok részét csak formailag módosították, tartalmilag nem. Úgy véli, a román nyelvet sajátos program és sajátos tanterv szerint kell tanítani a nemzeti kisebbségeknek.

Konkrét érvekkel „szálljon be” a nép

Balázs Lajos, a Sapientia egyetem tanára a Hargita megyei javaslatgyűjtő tanácskozáson elmondta, tanszéke kidolgozott egy alternatív tantervet is, a román nyelv mint nem anyanyelv oktatására az V–VIII. és IX–XII. osztályok számára.

A törvény ellentmondásossága abban rejlik, hogy míg biztosítja az anyanyelven történő tanulás és vizsgázás lehetőségét, a vizsgáztatás alkalmával a kisebbségi tanulóknak eggyel több megmérettetésen kell részt venniük. Ha cikkelyenként konkrét érvekkel ellátott, és alaposan kidolgozott javaslatokat nyújtanak be a tanügyminisztériumba, „jobban elérhetjük célunkat” – fogalmazott Lászlófy.

A tanárok jogállása és bére is vita tárgya

A tanárok fizetésemeléséről, kollektív munkaszerződésről és egyéb juttatásokról tárgyalt tegnap Cristian Adomniţei miniszter a szakszervezetekkel. Jelentős béremelés a kezdő tanároknál lehetséges. Minderről jövő héten tárgyal újra a szaktárca. Az oktatók bérének törvénye kiegészíti a közvitára bocsátott tanügyitörvénycsomagot – tájékoztatott Cătălin Croitoru, a FEN országos tanügyi szakszervezet elnöke.

Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes az ÚMSZ-nek elmondta, a megyében a legtöbben azt kérik, a törvény nyújtson garanciát arra, hogy a magyar gyermekek nem anyanyelvként, hanem idegen nyelvként tanulhatják a román nyelvet.

Megyeszinten összesítik a javaslatokat

A minisztériumi honlapra meglehetősen kevés beérkező javaslat miatt a tanügyminiszter minden megyében tanácskozásokat szervez, minisztériumi képviselettel, a közvitára bocsátott tanügyi törvénycsomag kapcsán. A nyilvános tanácskozásokon pedagógusok, a helyi és megyei önkormányzatok képviselői, a szakszervezetek, civil szervezetek, szülők, diákok, újságírók is részt vehetnek.

A Hargita Megyei Egyeztető Tanács ülésén elfogadták azt a dokumentumot, amely tartalmazza a tanügyi törvényre vonatkozó észrevételeket, hangsúlyosan kiemelve a román nyelv nem anyanyelvként történő oktatására tett javaslatokat.

Ugyanakkor Antal István és Asztalos Ferenc képviselők azt javasolják, amennyiben a tanügyitörvény-tervezet módosítására benyújtott javaslatot a miniszter még parlamenti vitára bocsátás előtt nem fogadja el, a várható vita időtartama alatt a tanulók és szülők segítségével és parlamenti jelenlétével kíván a Hargita megyei RMDSZ nyomatékot adni kérésének.

A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium igazgatónője, Szabó Zsuzsa elmondása szerint a református gimnáziumok tavaly decemberi találkozóján kidolgoztak egy javaslatcsomagot, amelynek legfontosabb eleme, hogy a tanügyi törvény garantálja az egyházi iskolák állami finanszírozását, hiszen a mostani jogszabály csak a tanárok fizetését biztosítja.

Diákok is kérelmeznek

A Kovászna Megyei Diákönkormányzat és az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezete is megfogalmazta az új közoktatási törvényre vonatkozó javaslatait, melyek közt szerepel a román nyelv és irodalom speciális tankönyvek és programok alapján történő oktatása a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákoknak. Ugyanakkor a tankönyvek és érettségi tételek lefordítása a nemzeti kisebbségek nyelvére időben és fennakadások nélkül történjék.

A javaslatok között áll az is, hogy a líceumba való bejutás egyetlen elbírálási feltétele az iskola által megszervezett felvételi vizsga legyen, kiiktatva egyéb megmérettetési vizsgákat.

Továbbá, a tanterv mennyiségi csökkentése: legtöbb 10-12 tantárgyat oktassanak, I–IV. osztályban legtöbb 4, V–VIII. osztályban legtöbb 5, középiskolában legtöbb 6 óra legyen naponta. A diákszervezetek kérik, hogy a megyei tanügyi igazgatóságok a megyei tanácsok alárendeltségében működjenek, hiszen a tanfelügyelőségek minisztériumi hatáskörben való tartása arról árulkodik, hogy nem óhajtják végrehajtani a valós decentralizációt.

Végül a javaslatlistán szerepel az állami oktatási támogatás („gyerekpénz”) létjogosultsága minden iskolát látogató diák számára, azoknak is, akik betöltötték a 18. életévüket.

Mindezzel a diákok a tanügyi rendszer stabilitását szeretnék elérni, azt, hogy a reform bevezetésének első évében minden oktatási típus és ciklus számára legyenek ezek ismertek, minden oktató és tanuló számára.

A tanügyi törvényről egyeztetnek az egyházak

A tanügyi törvényhez kapcsolódó, a felekezeti oktatást érintő javaslataikról egyeztettek tegnap Kolozsváron a történelmi egyházak képviselői. Gál László gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyei főtanfelügyelőtől megtudtuk, a résztvevők a vallásolimpiák kérdéséről is tárgyaltak.

„Míg az ortodox egyház olimpiái hivatalosan elismert tantárgyversenyként szerepelnek, a magyar egyházaknak meg kell találniuk a magyar vallásolimpiák hivatalos elfogadtatásának lehetőségeit” – magyarázta lapunknak Gál. Tájékoztatása szerint az egyházak az egyeztetést február 17-ig, a javaslatmegtétel határidejéig folytatni kívánják.