(RMPSZ) a szombaton Szovátán megtartott elnökségi ülésén. Lászlófy Pál, a szövetség elnöke az ÚMSZ-nek elmondta, az elnökség tagjai egyetértettek abban, hogy a törvénytervezet strukturális felépítése sem jó. „Helyenként elszór bizonyos törvényszakaszokat, így sok helyen következetlen, és túlzottan õrzi a centralizmus jegyeit” – összegezte a magyar pedagógusok alapvetõ kifogásait Lászlófy.
Az új felügyeleti formák azt igazolják, hogy mindenrõl szó van, csak éppen az autonóm iskola szellemében nem készült ez a törvény, hangsúlyozta az elnök. „Ami pedig a kisebbségi oktatást illeti, a helyzet még rosszabb, mert semmi abból, amit szakmai érvekre alapozva eddig javasoltunk, nem került be a törvénytervezetbe. Sõt, a 9-es paragrafus, kötelezõnek mondja ki a románnak mint hivatalos nyelvnek a tanítását.
Ez így, tételesen megfogalmazva, eddig nem szerepelt egyetlen elõzõ tanügyi törvényben sem, és mi azt szeretnénk, hogy ebben a formában a továbbiakban se kerüljön be” – hangsúlyozta az elnök. Lászlófy elmondta: a pedagógusok azzal egyetértenek, hogy a román nyelv, mint az ország hivatalos nyelve, tanítható legyen, és elsajátításához biztosítsák az öszszes feltételeket, de tanításának kötelezõ voltát törölni kell a törvénybõl.
Homályos, kétértelmû, következetlen
A magyar pedagógusok sérelmezik továbbá azt is, hogy a román nyelv tanítására vonatkozó egyetlen javaslatukat sem veszi figyelembe a tervezet. „Az I-IV osztályon kívül, az V-VIII-ban és fõleg a líceumban továbbra is a többségi nemzetével egységes tanterv alapján akarják tanítani a románt, pedig ez nem vált be. Ellenkezõleg, beigazolódott: amúgy istenigazából ez nem szolgája a román nyelv tökéletes elsajátítását. Mégis tovább erõltetik és nem akarják megérteni, hogy egy magyar anyanyelvû gyermek számára a román idegen nyelv, s bár fontos, mert az ország nyelve, azt – éppen ezért – másképp, más program szerint kell tanítani, mint a román anyanyelvûeknek” – fejtette ki az elnök.
Az elnökségi ülésen elhangzott, a pedagógusok körében nagy a félelem az iskolák átszervezésével kapcsolatosan is, mert a tervezet szövege helyenként homályos, kétértelmû. Lászlófy szerint ezeket, ott ahol lehetett, õk pontosították, és az adott törvényszakaszokra, bekezdésekre vonatkozó szövegszerûen megfogalmazott javaslataikat elküldik a minisztériumnak, a parlament oktatási bizottságának tagjaihoz, és eljuttatják az RMDSZ oktatási fõosztályára is.
Nem a struktúrán, a tartalmon kell változtatni
Az RMPSZ szeretné azt is, ha az esélyegyenlõség jegyében a nemzetiségek diákjai – így a magyarok is – a többségi nemzethez tartozó társaikkal azonos számú tantárgyból érettségiznének. Hisz tudvalevõ, hogy jelen pillanatban az anyanyelvi vizsga a kötelezõ érettségi tantárgyak mellett pluszban szerepel.
„Nemcsak a mi véleményünk, hogy az anyanyelvi iskolában elég az anyanyelvbõl érettségizni. Számos európai kisebbségi oktatásban annak a kisebbségnek a nyelvébõl kell érettségizni, amelyiken az oktatás folyik. Ennek ellenére mi azt mondjuk, hogy a románnak az opcionális vagy más formák között kellene megtalálni a helyét, hogy az esélyegyenlõség érvényesítésével azonos számú érettségi tantárgyból mérettessék meg minden gyerek” – véli Lászlófy.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége egységesen foglalt állást az oktatás struktúrájának megváltoztatása ügyében is. A szövetség szerint a romániai oktatás követelményinek legmegfelelõbb a már jól bevált háromszor 4-es struktúra (I-IV, V-VIII, IX-XII osztályokkal), az I-V VI-IX és X-XII osztályos oktatásfelosztás nem világos, számos eleme tisztázatlan, felépítése bonyolult, nem felel meg a kor- és sajátságos követelményeknek, ezért az új oktatási ciklusok bevezetése így, ebben a formában szakmailag vitatható.