Căutare

Articolul:

Interjú Derzsi Ákos államtitkárral a spanyol- és olaszországi román állásbörzékről

A munkaügyi minisztérium két hétvége alatt két állásbörzén van túl, a torinói után legutóbb Spanyolországban. Ön miként foglalná össze a tapasztaltakat?

– Az olaszországihoz képest a hét végén lezajlott spanyolországin nagyobb volt az érdeklődés, mintegy 600 fő jelent meg a börzén. A látogatók kilenc vállalkozónál érdeklődhettek, többek közt olyan spanyol vállalkozóknál is, akik romániai befektetéseikhez kerestek munkaerőt. A tevékenyégi kört tekintve döntően az építőiparba toboroztak alkalmazottakat, ezenkívül természetesen egyéb szakmákban is kínáltunk munkahelyeket.

A Foglalkoztatásügyi Hivatal – a magánszféra képviselői mellett – a hétvégi börzén összesen 25 ezer munkahelyet kínált. Újdonság volt, hogy ez alkalommal a mezőgazdasági minisztérium emberei is jelen voltak, akik a tárca fejlesztési programjait mutatták be, de a különböző információs standoknál hasznos információkhoz lehetett jutni a nyugdíjpénztár, az egészségügyi tárca és a kis- és középvállalkozások minisztériumának képviselőitől is.

Fotó: Domján Levente

Derzsi Ákos munkaügyi államtitkár

Az eddigi börzék látogatottságának viszonyításában a mostani 600 érdeklődő nem tűnik kevésnek?

– Az igaz, hogy a tavasszal szervezett spanyolországi börzét 1300-an látogatták meg, de – a jelenlegi, egynapos eseménnyel szemben – akkor az kétnapos volt. De nem kizárt az sem, hogy a spanyolországi román vendégmunkások körében egyre gyengébb a hazatérési érdeklődés, noha egyre nyilvánvalóbb, hogy a spanyolországi építőipar recesszióba került, ami rövidesen számos romániai munkáskezet tehet fölöslegessé.

A börze helyszínéül választott Deportiva El Juncal városkában egyébként 20 ezer fős romániai kolónia él, és döntően az építőiparban tevékenykedik.

A hét végén konkrétan hányan jelezték hazatérési szándékukat?

– A vállalkozók elmondásai alapján elég sokan. A börzén részt vevő cégek képviselői elégedettek voltak, hisz a jelentkezők között még felsőfokú végzettségűeket is találtak, de konkrét számot csak a bértárgyalások lezárulása után tudunk mondani.

Ez mekkora bérigényt takar?

– A spanyolországi munkavállalók tapasztalataink szerint itthon 800 és 1500 euró közötti fizetést szeretnének kialkudni, míg a cégek ajánlatai szakmától és felkészültségtől függően hozzávetőleg havi 500 és 1200 euró között voltak. A jelekből azonban úgy tűnik, hogy ha ehhez a vendégmunkások lakhatási és egyéb kint tartózkodási költségeit is hozzávesszük, akkor a felajánlott bérek és a munkavállalói igények már sokat közelednek egymáshoz.

A minisztérium korábbi állásbörzéiből az volt leszűrhető, hogy az olaszországi vendégmunkások ibériai társaiknál 200-300 euróval kisebb bérekért is hazatérnének. Ez a következtetés a mostani börze után is fennáll?

– A hétvégi börzén résztvevők esetében ez az eltérő bérszintigény továbbra is fennáll, de ez annak is betudható, hogy az Olaszországban dolgozókra a hatóságok, illetve a közvélemény részéről egészen más nyomás nehezedik, mint a Spanyolországban dolgozókra, utóbbi országban ugyanis jobban beilleszkedtek.

Torinóban egy héttel ezelőtt amúgy hányan vettek részt?

– Ott, sajnos, kevesebben vettek részt, mivel az ottani hatóság hibájából komoly szervezési problémákba ütköztünk. A pár száz fős, gyér érdeklődést én a helyszín rossz megválasztásának és az esemény előtt az érdekeltek gyenge informálásának tudom be.

Érdemes-e ön szerint más országokban is állásbörzét szervezni, gondolok itt akár Magyarországra?

– Mivel Spanyolországban és Olaszországban van a legnépesebb romániai vendégmunkás-állomány, a börzék más országra való kiterjesztését jelenleg nem tartom olyan fontosnak. Amúgy Magyarországról nem, de Franciaországból például már jelezték egy ilyen börzének az igényét.