Căutare

Articolul:

1989 előtt a rĂśghĂśzkĂśtĂśttsĂŠg keserĂ­tette meg (egyebek kĂśzĂśtt) a romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrok ĂŠletĂŠt, most a szabad mozgĂĄs okoz gondot, nem csak RomĂĄniĂĄnak, de csaknem az egĂŠsz EU-nak.

BĂĄr a nyugaton ĂŠlő romĂĄn ĂĄllampolgĂĄrok bűncselekmĂŠnyeiről korĂĄbban is folyamatosan ĂŠrkeztek a hĂ­rek, ĂŠs a romĂĄn ĂştlevĂŠl lĂĄttĂĄn mĂĄr rĂŠgebben is lehervadt a mosoly a nyugati hatĂĄrőrĂśk szĂĄjĂĄrĂłl, a mĂĄr-mĂĄr tĂśmeghisztĂŠriĂĄvĂĄ fajulĂł romĂĄnellenessĂŠg azt kĂśvetően lett ĂşrrĂĄ OlaszorszĂĄgon, hogy egy romĂĄn ĂĄllampolgĂĄr kirabolt ĂŠs bestiĂĄlisan meggyilkolt egy olasz nőt. A korĂĄbbi „mĂ­nuszos hĂ­rek” kolumnĂĄs rĂŠmtĂśrtĂŠnetekkĂŠ dagadtak, ĂŠs a romĂĄn ĂĄllampolgĂĄr lassan amolyan persona non gratĂĄvĂĄ vĂĄlik az EU-ban.

A kĂ­mĂŠletlensĂŠg jegyĂŠben

A jobboldali olasz hatĂłsĂĄgok radikĂĄlis intĂŠzkedĂŠseket terveznek a bevĂĄndorlĂłk ellen, ahogyan politikai megfigyelők fogalmaznak: „CsizmaorszĂĄg” csizmĂĄval tipornĂĄ el a bűnĂśzĂŠst. A spanyolcsizma kĂ­mĂŠletlensĂŠgĂŠvel. A szĂŠlsőbaloldali Democrazia Proletaria mozgalom tagjĂĄbĂłl lett szĂŠlsőjobboldali belĂźgyminiszter, Roberto Maroni ĂşjratĂĄrgyalnĂĄ BrĂźsszellel a szabad kĂśzlekedĂŠst szabĂĄlyozĂł tĂśrvĂŠnykezĂŠst, szigorĂş korlĂĄtozĂĄsokat vezetve be „a nemzetbiztonsĂĄg vĂŠdelmĂŠben”.

TĂśrvĂŠnycsomagja, az EU-n kĂ­vĂźli polgĂĄrok esetĂŠben beiktatnĂĄ az illegĂĄlis bevĂĄndorlĂĄs bĂśrtĂśnnel sĂşjthatĂł bűntĂŠnyĂŠnek fogalmĂĄt; kiterjesztenĂŠ a tengeri jĂĄrőrĂśzĂŠst az olasz felsĂŠgvizeken tĂşlra, csupĂĄn azok szĂĄmĂĄra engedĂŠlyeznĂŠ a letelepedĂŠst, akik bizonyos Ăśsszegű, rendszeres havi jĂśvedelemben rĂŠszesĂźlnek, a bevĂĄndorlĂłk csalĂĄdtagjainak csak DNS-vizsgĂĄlat utĂĄn adna tartĂłzkodĂĄsi jogot, kemĂŠnyebben bĂźntetnĂŠ az erőszakos cselekedeteket.

RĂłma szĂŠlsőjobboldali polgĂĄrmestere, Gianni Alemanno – aki ĂŠppen a romĂĄniai bevĂĄndorlĂłkkal szembeni kĂ­mĂŠletlen fellĂŠpĂŠst Ă­gĂŠrő programjĂĄval nyerte meg a vĂĄlasztĂĄsokat – mĂĄr beindĂ­totta a keresztes hadjĂĄratot, amelyet a vĂĄrosban talĂĄlhatĂł nyolcvanĂśt roma-tĂĄborral kezdenĂŠk el. „KĂśnyĂśrtelenĂźl kiszivattyĂşzzuk a vizet a bűnĂśzĂŠs gyomjĂĄt ĂŠltető tavakbĂłl” – Ă­gy szĂłl a vĂĄrosatya hangzatos Ă­gĂŠrete.

BrĂźsszel kĂŠnyszerhelyzetben

BĂĄr az intĂŠzkedĂŠsekben sokan az uniĂłs normĂĄk megsĂŠrtĂŠsĂŠt lĂĄtjĂĄk, politikai megfigyelők szerint a bevĂĄndorlĂłkkal szembeni nĂśvekvő uniĂłs ellenszenv kĂśzepette nehĂŠz lesz a jĂśvő ĂŠvi vĂĄlasztĂĄsok előtt rendkĂ­vĂźl ĂłvatossĂĄ vĂĄlĂł BrĂźsszelt meggyőzni arrĂłl, hogy helytelen lenne pĂŠldĂĄul a megĂŠlhetĂŠsi forrĂĄst szĂĄmon kĂŠrni a letelepedőktől.

A szigorĂ­tĂĄsok hĂ­vei jogosan hivatkozhatnak arra, hogy az EU-n belĂźli szabad mozgĂĄst szavatolĂł tĂśrvĂŠnykezĂŠs politikai szĂĄndĂŠkkĂŠnt nemes ugyan, ĂĄm hiĂĄnyzik belőle a minimĂĄlis gazdasĂĄgi feltĂŠtelszabĂĄs is. BrĂźsszel alighanem engedni kĂŠnyszerĂźl, nem csak az olasz, de a francia ĂŠs spanyol, sőt, a Benelux-, Ăşjabban pedig az ĂŠszaki ĂĄllamok hatĂłsĂĄgainak ĂŠs kĂśzvĂŠlemĂŠnyĂŠnek nem kis megelĂŠgedĂŠsĂŠre.

Mindenki veszĂ­t?

A romĂĄniai bevĂĄndorlĂłkkal egyĂźtt „jĂĄrulĂŠkosan” megjelent bűnĂśzĂŠsi hullĂĄmot nem csak jogi, de gazdasĂĄgi okok miatt is nehĂŠz lesz kitoloncolĂĄsokkal, beutazĂĄsi tilalmakkal megfĂŠkezni. A romĂĄn vendĂŠgmunkĂĄsok nem csak ĂŠvi 6–8 milliĂĄrd eurĂłt kĂźldenek haza, ami a PIB szempontjĂĄbĂłl sem elhanyagolhatĂł Ăśsszeg, de a nyugati munka- ĂŠs ĂŠletmĂłdot elsajĂĄtĂ­tva a romĂĄn tĂĄrsadalom civilizĂĄlĂłdĂĄsĂĄhoz, a munkamorĂĄl javĂ­tĂĄsĂĄhoz is hozzĂĄjĂĄrulnak.

Az OlaszorszĂĄgban hivatalosan nyilvĂĄntartott 324 ezer (a Caritas katolikus szervezet szerint 556 ezer) romĂĄn vendĂŠgmunkĂĄs az olasz PIB tĂśbb mint 1 szĂĄzalĂŠkĂĄt termeli meg. RomĂĄniĂĄban 23 ezer olasz tőkĂŠvel műkĂśdő cĂŠget jegyeztek be, a nyugati megyĂŠkben, a BĂĄnsĂĄgban a termőfĂśldek nagy rĂŠszĂŠn olasz befektetők gazdĂĄlkodnak. Az ĂĄllamkĂśzi kapcsolatok korlĂĄtozĂĄsok miatti esetleges megromlĂĄsĂĄt Ă­gy mindkĂŠt gazdasĂĄg megĂŠreznĂŠ.

RomĂĄnia vĂĄdol

Minderre most Călin Popescu-Tăriceanu kormĂĄnyfő figyelmeztetett, nem minden fenyegető ĂŠl nĂŠlkĂźl. MiutĂĄn telefonbeszĂŠlgetĂŠst folytatott rĂŠgi-Ăşj olasz kollĂŠgĂĄjĂĄval, Silvio Berlusconival, hĂŠtfőn a romĂĄn illetĂŠkesekkel elemezte a helyzetet.

OperatĂ­v tanĂĄcskozĂĄsrĂłl lĂŠvĂŠn szĂł, dĂśntĂŠs is szĂźletett: Cristian David belĂźgyminiszter RĂłmĂĄba utazik, hogy felajĂĄnlja: Bukarest a romĂĄn rendőrsĂŠg ĂŠs ĂźgyĂŠszsĂŠg szakĂŠrtőiből ĂĄllĂł csoporttal tĂĄmogatnĂĄ az olasz hatĂłsĂĄgokat a romĂĄniai bűnĂśzők elleni kĂźzdelemben. (Persze, az olasz partner akĂĄr azt is vĂĄlaszolhatnĂĄ, hogy előbb otthon tegyenek eleget feladatuknak.)

Tăriceanu az erőtlenĂźl fellĂŠpő olasz rendfenntartĂłkat is felelőssĂŠ tette, felrĂłtta, hogy az olasz helyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄsok sorĂĄn kampĂĄnytĂŠmĂĄnak hasznĂĄltĂĄk fel a „romĂĄn kĂŠrdĂŠst”, ĂŠs fontosnak mondotta azt, hogy az olaszorszĂĄgi romĂĄnok, akik mĂĄr nem mernek anyanyelvĂźkĂśn megszĂłlalni az utcĂĄn, „igazi eurĂłpai polgĂĄrnak” ĂŠrezhessĂŠk magukat.

Leonard Orban, román európai biztos korábban arról beszélt, hogy az olasz fél a romaintegrációra kapott uniós alapok alig felét használta fel, 2000–2005 között csupán 3,2 millió dollárt költött, miközben Spanyolország például 7,5 millió eurót fordított e célra.

A román útlevél „átka”

A romĂĄnok olaszorszĂĄgi megĂ­tĂŠlĂŠse elszomorĂ­tĂł. Egy friss felmĂŠrĂŠs szerint a megkĂŠrdezettek 64 szĂĄzalĂŠka nem rokonszenvez a romĂĄnokkal, akik Ă­gy a 61 ĂŠs 49 szĂĄzalĂŠkot ĂśsszesĂ­tő araboknĂĄl ĂŠs kĂ­naiaknĂĄl is nĂŠpszerűtlenebbek. Az nem segĂ­t, hogy a bűncselekmĂŠnyeket jĂłrĂŠszt romĂĄniai romĂĄk kĂśvetik el. A nyugati kĂśzvĂŠlemĂŠny nem ĂŠrzĂŠkeli az ilyenszerű „finom kĂźlĂśnbsĂŠgeket”; szerinte akinek romĂĄn Ăştlevele van, az romĂĄn. MĂŠg akkor is, ha roma. Vagy magyar...