Căutare Numele cotidianului: Krónika Articolul: Noha a hazai politikusok, civil szervezetek egy része hajlamos diplomáciai ügyként kezelni, ezáltal pedig Adrian Cioroianu külügyminiszter nyakába varrni – főleg rasszistagyanús elszólása miatt – az olaszországi román bevándorlók kapcsán kirobbant botrányt, a nemzetközivé terebélyesedett jelenség kiváltó okait érdemesebb máshol keresni. Sokkal beszédesebb ugyanis, hogy az elmúlt 17 év során a mindenkori bukaresti kormányok miként viszonyultak szociálpolitikai szempontból a román állampolgárok exodusához. Rögtön elmondható: pancser módon. Kis túlzással Bukarest úgy állt hozzá az eperszed?k kirajzásához, mint a Ceau?escu-rezsim az erdélyi szászok kiárusításához: kifejezetten örült a „tranzakciónak”. Azzal a különbséggel, hogy miközben a diktátor fejpénzt kapott a németekért, a demokratikus Románia azzal a tudattal engedte külföldi vendégmunkára polgárait, hogy keresetük javát úgyis itthon költi majd el a család, no meg annál kevesebb munkanélkülit kell majd eltartani. (Romulus Mailat esete is bizonyítja: a törvénnyel összekülönbözött személyek távozására fellélegeztek itthon). Ez a politika mára oda vezetett, hogy a hárommilliót is meghaladja a külföldön dolgozó román állampolgárok száma, közülük pedig többnyire azok térnek vissza, akiket hazatoloncolnak. Éppen emiatt megmosolyogtató a T?riceanu-kormány er?feszítése, hogy hazacsalogassa honfitársait, hiszen köztudott, hogy a hazai bérek a spanyol, olasz kereseti lehet?ségnél jóval alacsonyabbak. Miközben Torinótól Madridig olyan hírek érkeznek a román közösségekr?l, hogy pártokba, szervezetekbe tömörülnek, templomot építenek maguknak, Bukarest adókedvezménnyel, költözési pótlékkal próbálja hazahívni ?ket, és pótolni a hazai munkaer?piacon keletkezett ?rt. Veszett fejsze nyele, hiszen például a Spanyolországban illegálisan dolgozó 300 ezer román biztosan nem váltaná fel ottani „tiszta” keresetét a romániai adómentesre. Arról nem beszélve, hogy sokkal inkább a még itthon lév? munkaer?nek kellene adókedvezményt biztosítani maradásáért. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |