Căutare Numele cotidianului: A Hét A Hotnews interjút készített az L’Espresso újságírójával, Fabrizio Gattival, aki kipróbálta, milyen az élet románként Olaszországban, majd meg is írta tapasztalatait. Gatti 2007-ben elnyerte az újságírók díját, tényfeltárás kategóriában. Az alábbiakban Gatti tapasztalataiból szemlézünk. (Gatti románként paradicsomot szed;uonna.it) Gatti már régóta foglalkozik a bevándorlók sorsával, például 10 éven keresztül követte az albán feketemunkások sorsát (az albánok ellen is hasonló ellenszenv alakult ki, mint mostanság a románok ellen). Nemrégen azért döntött úgy, hogy kipróbálja románként az életet, mert az olasz Parlament a romániai állampolgárok esetéből kiindulva akarja megváltoztatni a bevándorlási és munkavállalási törvényeket, másrészt az olasz sajtó őrületes xenofób kampányba fogott, amelynek eredményeképpen minden rosszért a románokat kezdték felelőssé tenni. Harmadrészt, már 2000-ben kialakított magának egy román identitást, Roman Ladu néven. 2000-ben Románia nem volt az unió tagja, és akkor sok román munkás illegálisan, papírok nélkül tartózkodott ott. Egy hivatal, a Centri di permanenza temporanea (CPT) foglalkozott a hazatoloncolásukkal. Az újságírókat ide nem engedték be, senki sem tudta, mi folyik bent. Gatti ekkor Roman Ladu néven románként jelentkezett, és ki is tiltották az országból. Ő számolt be az ott zajló visszaélésekről, embertelen körülményekről. Ezek után a hivatalt fel is számolták. Ezek után Roman Ladu kipróbálta, milyen feketemunkásnak lenni a mezőgazdaságban. Tapasztalatait cikkekben és könyvben tette közzé. Legutóbb pedig úgy döntött, hogy az Olaszországból kiutasított Roman Laduként nyakába veszi Európát, hogy lemérje, milyen reakciókat váltottak ki a közelmúltbeli események, és mit gondolnak máshol a közbiztonság szigorításáról. Ugyanis az olasz sajtó azzal van tele, hogy keményebben kellene fellépni a románok ellen, úgy mint Franciaországban, Spanyolországban és Németországban. Körútján kiderült, hogy nem is kezelik olyan szigorúan a bevándorló, idegen és ráadásul román Ladut, mint ahogyan azt az olaszok hinni szeretnék. Gatti úgy véli, hogy az egész felhajtás csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet a valós problémákról, a korrupcióról és a maffiáról. Olaszország ugyanis a második helyen áll Európában, ami a korrupciót illeti. Európai körútját illetően tapasztalatai a következők: románként, pénz nélkül, ráadásul egy kiutasítási végzéssel a zsebében sehol nem volt problémája. A rendőrök minden országban ellenőrizték, de sehol nem bántották. Gatti szerint érdekes volt látni, hogy miben különböznek az egyes országok, mindenhol különféle nemzetiségekre figyelnek inkább, különféle elveket alkalmaznak. Az azonban biztos, hogy sehol nem esnek olyan túlzásokba, mint az olaszok, sőt, az is kiderült, hogy sehol sem alkalmazzák azokat a sokat hangoztatott, vasszigoron alapuló elveket. Az olasz újságíró szerint olyan statisztikákat kellene készíteni, amelyben nemcsak a románok által elkövetett bűncselekmények szerepelnek, hanem azok is, amelyeket az olaszok követnek el a románok kárára. Úgy véli, hogy 2007-ben nem lehet náci, faji tisztogatásra felbújtó elveket hangoztatni (mint ahogyan egyes polgármesterek teszik), és az ilyen embereket börtönbe kellene zárni. Gatti felháborítónak tartja, hogy Olaszországban azok diktálják a törvényeket, akik hatalmi pozícióban vannak és elegendő tőkével rendelkeznek, és teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy ez a Parlament feladata lenne. Gatti nem tud konkrét megoldást javasolni a helyzetre, de azt mindenképpen fontosnak tartja, hogy ezt a kérdést nem bűnözési kérdésként kellene felfogni, hanem társadalmi problémaként. Az, hogy Románia bizonyos régiói a mai napig fejletlenek sok tekintetben, kezelhető ügy. A kormányoknak le kellene ülni tárgyalni, és ki kellene dolgozni a megoldásokat. Továbbá az olaszoknak az integráció kérdésével kellene foglalkozni, nem a faji tisztogatáséval, a fekete munka helyett törvényes munkahelyeket kellene biztosítani a bevándorlók számára is. (hotnews.ro) |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |