Căutare

Elõfordulhat, hogy hamarosan két népszavazáson is részt vehet a lakosság.

Március közepén szeretné megrendezni az egyéni választókerületes (uninominális) szavazási rendszerrõl szóló népszavazást Traian Bãsescu. Az államfõ errõl csütörtökön levélben értesítette a parlamentet, egyúttal felkérve a törvényhozó testületet, foglaljon állást az ügyben.

Amint arról beszámoltunk, Bãsescu szerdán a parlament két házának együttes ülésén vetette fel az egyéni választókerületes szavazási rendszerrõl szóló népszavazás ötletét, bejelentve ugyanakkor, hogy az alkotmány 90. cikkelye alapján – amely Románia elnökének a referendum kiírásához való jogát rögzíti – a procedúra már el is kezdõdött. Az államfõ tegnapi levelében hivatalosan is felkérte a parlamentet, fejtse ki álláspontját kérésével kapcsolatban. Parlamenti felszólalásában Bãsescu a politikai rendszer megreformálásával indokolta az egyéni választókerületes módszer szükségességét.
A márciusi dátumot a parlamenti pártok többsége meglehetõsen korainak tartja: szerintük ugyanis nincs elegendõ idõ a referendum megrendezéséhez, ennek elõkészítése ugyanis több idõt igényel. A parlament jogi bizottságainak elõbb ki kell dolgozniuk a referendum tárgyát képezõ határozattervezetet, majd a törvényhozás két házának együttes ülésén kell állást foglalni az ügyben. Az államfõ ezt követõen hirdetheti meg a referendumot, annak elõkészítése azonban ugyancsak idõbe telik, hiszen ki kell jelölni a választóbizottságokat, ki kell nyomtatni a szavazócédulákat, és legalább 30 napos tájékoztatási kampánnyal is számolni kell. Emiatt Bogdan Olteanu képviselõházi elnök úgy vélte: gyakorlatilag lehetetlen megrendezni a referendumot a Traian Bãsescu államfõ által kitûzött idõpontban. Ráadásul az elnök csak azt követõen szabhatja meg az idõpontot, miután a parlament már kifejtette álláspontját a kérdésben.
Az államfõt emellett populizmussal és demagógiával is vádolják a pártok képviselõi. Az RMDSZ-t és a Nagy-Románia Pártot leszámítva ugyanis elvileg valamennyi alakulat egyetért az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetésével. Az RMDSZ képviselõi szerint a szavazási rendszer megváltoztatása azért érintené hátrányosan a szövetséget, mert a magyar többségû megyéket leszámítva (Kovászna és Hargita) más megyékben nem jutna mandátumhoz az érdekvédelmi szervezet. A konzervatívok egyenesen fölöslegesnek tartják a referendumot, arra hivatkozva, hogy a pártok többsége egyetért a szavazási rendszer megváltoztatásával. Bãsescu bejelentésének hátterében az államfõ azon szándékát sejtik, hogy elterelje a figyelmet a menesztését célzó ellenzéki kezdeményezésrõl. A konzervatívok ugyanakkor felvetették, hogy az államfõ azért sürgeti a referendum megrendezését, hogy ne kerüljön sor a menesztésérõl szóló népszavazásra.
Márton Árpád, az RMDSZ képviselõházi frakcióvezetõje viszont nem tartja kizártnak, hogy a két referendumot egyszerre szervezzék meg. Szerinte azonban tovább bonyolítja az ügyet, hogy a Szociáldemokrata Párt már benyújtotta az államfõ menesztésének vitájáról szóló kérését a parlament állandó bizottságainak. Ha ugyanis a parlament ezt megvitatja és elfogadja, 30 napon belül kötelezõ lesz kiírni a Bãsescu tisztségébõl való felfüggesztésérõl szól népszavazást. A tervezett két referendum egyébként nem valószínû, hogy befolyással lehet a május 13-ára beharangozott európai parlamenti választásokra – vélte a Krónikának nyilatkozó Márton Árpád. Az RMDSZ képviselõházi frakcióvezetõje szerint a zûrzavaros törvénykezés miatt a legvalószínûbb, hogy döntõ szerep jut az Alkotmánybíróságnak. Egyelõre ugyanis az is kérdéses, hogy kezdeményezheti-e a referendum megszervezését az államfõ, amikor éppen folyamatban van ellene a menesztési eljárás.