Căutare

Maros megye – Csaknem három hétig folytak az egyeztetések az RMDSZ és a liberális párt helyi képviselői között a két szervezet választási együttműködéséről az MPP és a szövetség közti koalíciós tárgyalás kudarcát követően. Az MPP-sek úgy vélik, a körzetek felosztása Maros megyében a PNL–RMDSZ kiegyezést tükrözi. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a soron levő, hazai törvényhozási választást immár az új, az egyéni jelölésen alapuló törvény szerint szervezik meg, azonnal megindult a találgatás a választók, a politikai alakulatok körében: hogyan fogják majd meghúzni az illetékesek az egyéni választókerületek határait.

Sokan attól tartottak, hogy az erdélyi magyarság parlamenti képviseletének a csonkulásához vezet majd az, ha a kerülethatárok felszabdalják a magyarok által lakott övezeteket. Maros megyében is fennállt az a veszély, hogy a tömbben élő magyar közösségek egyes részei úgy kerülnek majd be az egyéni választókerületekbe, hogy nem lesznek képesek magyar jelölteket kedvező helyzetbe juttatni. Mindenki arra figyelt, hogy Szováta és környéke, a Nyárádmente, a Küküllőmente miképpen jelenik meg a kerületek térképén, hiszen ezekben az övezetekben tömörül a térség magyarsága. Nos, úgy tűnik, nem történt komolyabb kísérlet arra, hogy ezeket szétdarabolják.

Többhetes tárgyalás
„Csaknem három hétig folytak helyi szinten az egyeztetések. Főként a liberális párt helyi szervezetének a vezetőségével tárgyaltunk, hiszen ők vannak kormányon az RMDSZ-szel – tájékoztatta a Krónikát a Maros Megyei Tanács alelnöke, Szabó Árpád, aki egyben az RMDSZ Maros megyei szervezetének az ügyvezető elnöke. – A közigazgatási egységeket nem daraboltuk fel, de például a képviselők esetében Marosvásárhely két kerületre oszlott, hiszen a törvény szerint 70 ezer körül kell hogy legyen az egyes kerületekbe tartozó lakosok száma, és Vásárhely több mint 150 ezer lakost számlál.”

Nyolc–négy az arány
Maros megyében 560 ezer körül van a lakosság létszáma, tehát 8 képviselői és 4 szenátori kerület létezik. A képviselői kerületek közül kettő marosvásárhelyi. A Szováta–Felső-Küküllőmente–Balavásár–Nyárádmente régió kimondottan magyarok lakta kerület (5). Külön kerületet alkotnak a Marosvásárhely környékén levő községek, ez is magyar többségű (3). Jellegzetesen román kerület a Gernyeszeg–Szászrégen–Beresztelke–Görgény völgye (8), és ugyancsak román jellegű az a hosszú övezet, amely a Felső-Marosmentét, a Mezőség egy részét foglalja magában (7). Marosludas környéke (4) sem kimondottan magyar vidék, mint ahogy Dicsőszentmárton Segesvárral és környékével szintén román jellegű övezetet alkot (6). A szenátusnál Marosvásárhely egyetlen kerületnek számít, két további, a Szováta–Felső-Nyárádmente–Alsó-Nyárádmente (2) magyar jellegű kerület. A Szászrégen–Felső-Marosmente–Mezőség (4), valamint a Ludas–Dicsőszentmárton–Segesvár (3) övezet román többségű. Markó Béla szenátorjelöltként nyilvánvalóan a Szováta kerületben indul majd, a másik magyar szenátort Marosvásárhely hozhatja helyzetbe.
Szabó Árpád szerint jó esetben egy marosvásárhelyi és egy Szováta környéki magyar szenátora lesz Maros megyének, és 3 vagy akár több képviselői mandátumra számít a szervezet.

Nem zavarják egymás vizeit
A Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöke, Tőkés András szerint a körzetek felosztása Maros megyében is a PNL–RMDSZ-kiegyezést tükrözi. Marosvásárhelyen is nagyon szépen meghúzták a vonalat: az egyik kerületben fele-fele arányban vannak a románok és magyarok,  a másik kerületben pedig sokkal több a románság. Tehát a várost úgy választották el, hogy a magyarok is labdába rúghassanak, ugyanakkor az egyik biztos hely a román jelölté lesz. Szováta és környéke együtt maradt, gyakorlatilag magyar többségű kerület lett. Tehát a liberális párt és az RMDSZ Maros megyében nem zavarja egymás vizeit. Marosvásárhely környéke is magyar többségű kerület, ez is egyben maradt” – fogalmazott az MPP-elnök.

Az a bizonyos hat pont
Tőkés Andrást arról is kérdeztük: mit tesz a koalíciós tárgyalás kudarcba fulladása után az MPP? „Nagyon hamis beállítás az, hogy visszautasítottuk az RMDSZ ajánlatát” – mondta az alelnök, majd bemutatta a Krónikának azt a hat pontot, amit a legutolsó, marosvásárhelyi, maratoni tárgyalás után kapott kézhez az MPP vezetősége, amiből kiderült, hogy az RMDSZ vezetősége mit ért a belső koalíciós feltételeken. „Az egyik kimondja, miszerint sem az RMDSZ, sem az MPP nem indít olyan jelölteket, akik az idei önkormányzati választásokon nem kapták meg a magyar választók többségének a támogatását. Holott Tőkés Lászlónak azt ígérték korábban, hogy nem szólnak bele a jelölt személyének a kiválasztásába. Másik kitétel: a mi jelöltjeink a sajtóban, a rádióban, tévében, minden kampánygyűlésen arra kellett volna hogy buzdítsák a jelenlevőket, hogy mindenki szavazzon az RMDSZ-re. Az utolsó: a kampányköltségek és az induláshoz szükséges garanciapénz letételéhez az MPP is hozzájárul jelöltjeinek a számarányában. Tehát az RMDSZ minden kormánytámogatást megkap, ő abból fedezte volna a költségek 85 százalékát, a többit meg nekünk kellett volna kitennünk. Ezek után nem tudtuk elfogadni a belső koalícióra vonatkozó javaslatot. Tőkés László is rájött, e feltételek elfogadása azt jelentette volna, hogy az MPP egyesül az RMDSZ-szel.”
Egyelőre az MPP nem döntött arról, hogy hol indít képviselő- és szenátorjelölteket. Úgy szeretnének bejutni a parlamentbe, hogy ne veszélyeztessék az RMDSZ bejutását. Augusztus végéig erre vonatkozóan is döntés születik, mondta Tőkés András.