Căutare

Articolul:

A mostaninál gyengébb lesz a romániai magyarság parlamenti képviselete, vagy nem lesz egyáltalán? Ez a kérdés foglalkoztatja az RMDSZ vezet?it, miután a parlament elfogadta az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetését el?író törvényt. A szövetség képvisel?i tartózkodtak.

Egyel?re folynak a számítások, de máris szinte biztosra vehet?, hogy a romániai magyarság a mostaninál jóval kevesebb képvisel?t küldhet az els? névre szólóan választott parlamentbe. Pontos számítást egyel?re lehetetlen végezni; az eredmény jórészt attól függ, hogyan alakítják ki az úgynevezett kollégiumokat, amelyekben tulajdonképpen a képvisel?ket és szenátorokat megválasztják.

Ami biztos, hogy a kerületeken belüli felosztás kevésbé fontos Hargita és Kovászna megyében. A törvény ugyanis el?írja, hogy a kollégiumok határai nem haladhatják meg sem a települések, sem a megyék határait, a tömbmagyarság felaprózása tehát gyakorlatilag lehetetlen.

Egy kis számtan

A kedden elfogadott jogszabály értelmében 43 szavazókerület jön létre: egy-egy a 41 megyében, egy Bukarestben és egy a külföldön szavazók számára. A kerületeket kollégiumokra osztják fel több szempont szerint. A legels? a lakosságszám – 160 ezer lakosra jut egy szenátor, illetve 70 ezerre egy képvisel? –, amely azonban nem meghatározó. El?ször is a töredékmandátumokat felfelé kerekítik.

A törvény ugyanakkor kimondja, hogy kerületenként legalább négy képvisel?t és két szenátort kell választani akkor is, ha a lakosságszám ezt nem indokolja. Ennek következtében például Kovászna megyének a mostani egy helyett két szenátora lesz. Ugyanakkor a szenátorválasztó testület két vagy több, osztatlan képvisel?i kollégiumból állhat, amelyeknek ugyanakkor egymással szomszédosnak kell lenniük.

Fotó: Mihály László

Üres törvényhozás – az úgymond névre szólóan választók nem tudják, kikkel telik meg

Hol terem a magyar képvisel??

Hacsak a bejegyzés alatt álló Magyar Polgári Párt (MPP) nem szerez meglep?en magas támogatást, az RMDSZ-nek nem okozhat különösebb gondot a parlamenti küszöb átlépése. Ez továbbra ötszázalékos, azonban létezik egy alternatív bejutási mód: hat képvisel?i és három szenátori mandátum megszerzése. Ha sikeresen kampányol, a szövetség csupán a két székely megyében hét képvisel?i és 4 szenátori helyet szerezhet, hiszen Hargitában és Kovásznában a magyarság számaránya 85, illetve 60 százalék körüli.

Ezen kívül azonban minden más bizonytalan, pontosabban a kollégiumhatárok meghúzásától függ. Elméletileg a mintegy negyven százalékban magyarok által lakott Maros megyében is „kaszálhat” a szövetség, amelynek a kormány tagjaként beleszólása lehet a választási térkép megrajzolásába.

Egyéni mandátumot szerezhet még az RMDSZ Bihar és Szatmár, esetleg Kolozs és Szilágy megyében, bár utóbbi esetekben nagyon ügyes „topográfusokra” lesz szüksége. Kérdés viszont, hogy egyáltalán lehetséges-e minden esetben a magyar települések összegy?jtése, amely attól is függ, hogy az RMDSZ érdekei mennyiben ütköznek a koalíciós társ liberálisokéval.

Névre szóló átverés

A mandátumok elosztása meglehet?sen bonyolult és furcsa. Az els? bizarr mozzanat, hogy a jelöltek – pártok és függetlenek – által elért eredményt nem a kollégiumok, hanem a választókerület szintjén leadott szavazatok arányában állapítják meg. Vagyis hiába szerzi meg valaki a voksok többségét egy adott kollégiumban, ha a megyében leadott összes érvényes szavazat arányában eredménye kisebb 50 százaléknál, várnia kell az újraelosztásra.

A szavazatokat, akárcsak most, az országos eredmények arányában osztják el a pártok között. A procedúra annyira bonyolult, hogy azt a törvényalkotók többsége sem érti, s?t a kidolgozói is csak annyira, hogy az utolsó gazdátlanul maradt mandátumok odaítélésére végs? megoldásként a sorshúzást javasolták.

A lényeg – és az RMDSZ ezért nem szavazott a törvény ellen –, hogy minden párt az országosan szerzett szavazatszámmal arányosan jut képviselethez. A sokat emlegetett névre szóló választás azonban messzir?l sem biztosított. A Székelyföldön kívül – ahol a szavazók nagy többsége az RMDSZ-re szavazhat – csak elvétve ítélhetnek oda egyéni mandátumot, hiszen a román pártok szavazói nem tömbben élnek.

Másfel?l, ha például a magyar érdekképviselet nem lépi át a bejutási küszöböt, a Hargita és Kovászna megyei lakosok akár 80 százalékát olyan politikus képviseli majd, aki a voksok tíz százalékát kapta. És ez az országban bárhol el?fordulhat.