Căutare Numele cotidianului: Új Magyar Szó Numele cotidianului A kormány egyéni választókerületes szavazási rendszerét és az államf? által javasolt rendszert egyformán sok bírálat éri. A kett? közt a különbség: a kormány javaslata létezik, míg az elnök csak elvi döntést szeretett volna kicsikarni. Hosszú id?húzások és mindenféle kifogások nyomán a politikai törvénygyár annyira beindult, hogy egyszerre két egyéni választókerületes szavazási modell is a választópolgárok elé került. Egyik a Pro Democra?ia civil szervezet által kidolgozott, a kormány által felel?sségvállalással a parlamenttel elfogadtatott tervezet, a másik az államf?, és a hozzá közelálló Demokrata Párt javaslata, az úgynevezett tiszta, kétfordulós egyéni választókerületes rendszer. A kormány felel?sségvállalással átvitte a Pro Democra?ia tervezetét, de ez nem elégítette ki Traian B?sescu államf?t, aki múlt héten az Alkotmánybírósághoz óvást nyújtott be az ügyben. â–º Egyéni választókerületes listák A kormány tervezete az egyéni választókerületes szavazási rendszert úgy vezetné be, hogy közben a kisebbség képviseletét is szem el?tt tartaná. Vagyis a javaslat szerint nemcsak a kerületükben gy?ztes képvisel?k juthatnának be a parlamentbe, hanem olyan képvisel?k is, akik nem nyertek kerületükben. A tervezet szerint a megszerezhet? mandátumok fele a választókerületek gy?zteseinek jár, a másik felét pedig újraosztják a kerületekben. A cél az, hogy egyforma arányban legyen hangsúly egy adott párt támogatottsága és az általa megszerzett képvisel?i helyek száma között. A tervezet egyébként 284 képvisel?i hellyel számol (ebb?l négy a külhoni románságé), valamint 122 szenátori hellyel (ebb?l kett? a külhoni románságé). Összesen 140 egyéni választókerületet szerveznek a képvisel?ház, 60-at pedig a szenátus esetében. Valamennyi választókerületben egy párt csak egy jelöltet állíthat. Az a jelölt, amelyik a legtöbb szavazatot szerzi, nyertesnek nyilváníttatik, nincs második forduló. A mandátumok másik felét pedig újraosztják a pártok között az országos eredményeik szerint, általában a választókerületekben második, illetve harmadik helyen befutó jelölteknek. A parlamenti küszöb a tervezet szerint továbbra is 5 százalék, de a kispártok is bejuthatnak, ha megnyernek három választókerületet a szenátus, hatot a képvisel?ház esetében. â–º Kis esély az egyéni jelölteknek A szavazatok újraelosztása nagyon bonyolult ebben a rendszerben (három szinten megy végbe), és megengedi, hogy olyan személy is a parlamentbe kerüljön, akire a választópolgárok nem is szavaztak. Ugyanis mindenki csak a kerületében induló jelöltre adja le a voksát, azonban a választások el?tt az összes párt összeállít egy listát. Az újraosztáskor err?l a listáról is bekerülhetnek jelöltek a parlamentbe. Ez az a kitétel, amit az államf? megóvott az Alkotmánybíróságnál, nézetei szerint alkotmányellenes olyan személyek parlamenti bejutása, akik nem mérették meg közvetlen módon magukat a választásokon. Érdekes helyzetet eredményezhet ennek a rendszernek a bevezetése: ugyanis könnyen lehetséges, hogy egy adott választókerületben az els? két jelölt jusson be a parlamentbe, és a szavazók ne értsék, hogy akkor miért kellett köztük mégis választani. Rossz helyzetben vannak az egyéni jelöltek is, hisz amíg a pártok által állított jelöltek esetében elég az els? helyezés egy adott kerületben, az egyéni jelölteknek a bejutáshoz 50 százalék plusz egy szavazatot kell szerezniük. A Traian B?sescu által javasolt rendszer a polgármesteri választásokhoz hasonló parlamenti választási szisztémát ajánl. Vagyis az a jelölt nyer egy adott választókerületben, aki megszerzi a fele plusz egy szavazatszámot. Ha az els? fordulóban ez nem következik be, akkor az els? két helyen álló jelölt megméretkezik a második fordulóban. Ez azt jelenti, hogy az összes szenátusi, illetve képvisel?házi helynek meg fog felelni egy választókerület. A rendszer lényege, hogy a jelölt nagyobb felel?sséggel tartozik a választók irányában, ugyanis közvetlen hozzájárulásukkal kerül a parlamentbe; ezért a pártok igyekeznek majd a lakosság körében népszer?, elismert személyiségeket indítani. Ez a rendszer azonban rontja a kispártok esélyeit, ezek bejutási esélyei nagyon lecsökkennek, hosszú távon pedig bizonyos csoportok (etnikai, szociális stb.) parlamenti képviselet nélkül maradnak. Ugyanakkor azok a személyek, akik kis pártokkal szimpatizálnak, úgy fogják majd érezni, hogy szavazataik elvesznek, nem számítanak, és ezzel újabb nyomás nehezedik rájuk a nagy pártok jelöltjeire való szavazáshoz. Az államf? választási reformjavaslata El?nyök: Hátrányok: A kormány választási reformjavaslata El?nyök: Hátrányok: |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. ÃŽn cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. ÃŽn munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize. |