Căutare

A RMDSZ-hez hasonló regionális pártok számára kedvez? el?írást tartalmaz az új választási törvény, amelyr?l jöv? kedden szavaznak a képvisel?házban. A jogszabály tartalmazza az úgynevezett alternatív küszöb fogalmat.

Eszerint a parlamentbe bejutott pártnak tekinthet? majd az a párt is, amelynek hat képvisel?je és három szenátora végez els? helyen az egyéni választókerületekben.

Az alternatív küszöb teljesítéséhez hat képvisel?i és három szenátori helyet relatív többséggel is meg lehet nyerni. Az ÚMSZ számításai szerint ez azt jelenti, hogy ha a rendelkezés már négy évvel ezel?tt érvényben lett volna, akkor – bizonyos feltételek mellett – az RMDSZ számára a szavazatoknak akár a két százaléka is elegend? lett volna ahhoz, hogy bekerüljön a parlamentbe.

Számításainkkor a 2004-es képvisel?házi választási eredményeket vettük alapul: négy évvel ezel?tt az RMDSZ-nek három képvisel?i helyet sikerült elnyernie Kovászna  és négyet Hargita megyében a két megyére jutó összesen kilenc képvisel?i mandátumból.

Az RMDSZ képvisel?házi listájára a két megyében együttesen mintegy 200 ezren szavaztak, ez az országosan leadott,  hozzávet?legesen 10 millió szavazat két százaléka. A szövetségnek négy évvel ezel?tt nem volt politikai versenytársa Székelyföldön, így a kilenc választókerületb?l legalább hatot megnyert volna az egyéni kerületes választási rendszerben is, vélhet?en összesen szintén 200 ezernyi szavazattal, s a szenátusban is legalább három mandátumra futotta volna.

Idén azonban új helyzetet teremt a bejegyzés alatt álló Magyar Polgári Párt (MPP) megjelenése. Ez már jelent?sen csökkentheti az egyéni RMDSZ-es mandátumok számát a Székelyföldön – mondta lapunknak Márton Árpád, a választási törvényt kidolgozó bizottság RMDSZ-es tagja.

„Ha a múlt évi europarlamenti választások székelyföldi eredményeit vesszük figyelembe, s a T?kés Lászlónak járó szavazatokat az MPP-nek számítjuk, az RMDSZ a kilenc mandátumból legfennebb hármat-négyet nyerhet el. Ne feledjük, hogy a két megyében két olyan kerületben, ahol románok élnek többségben, román párt kapja majd a mandátumot” – figyelmeztetett a politikus.

Márton ezért inkább úgy értékeli: az alternatív küszöb ugyan nem zárja ki annak a lehet?ségét, hogy a romániai magyarság a következ?, várhatóan év végén sorra kerül? választásokon parlamenti képviselet nélkül marad, de „biztonsági szelepet“ jelent.

A képvisel? hangsúlyozta: a magyarság képvisel?inek szereplését jelent?s mértékben befolyásolja majd, hogy milyen lesz a választókerületek etnikai összetétele. Nem sikerült elérni azt, hogy a kerületeket már most jelöljék ki és rögzítsék a jogszabályban, így err?l a kés?bbiekben a kormánynak kell döntenie egy parlamenti szakbizottság által megfogalmazott szempontok alapján.