Căutare

Az RMDSZ is kész elfogadni az egyéni választókerületes rendszert, ha az erre vonatkozó és a szenátushoz már benyújtott törvénytervezetet a megbeszélt és a Szövetség által is elfogadhatónak tartott formában szavazza majd meg a parlament.

Az RMDSZ is kész elfogadni az egyéni választókerületes rendszert, ha az erre vonatkozó és a szenátushoz már benyújtott törvénytervezetet a megbeszélt és a Szövetség által is elfogadhatónak tartott formában szavazza majd meg a parlament – ezt Markó Béla RMDSZ-elnök jelentette ki tegnap. Közölte, az RMDSZ képviselőházi frakciója az elmúlt napokban tárgyalt a kérdésről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőivel, és úgy tűnik, sikerül egy olyan vegyes rendszert elfogadtatni, amelyben a töredékszavazatok nem vesznének el, hanem bekerülnének egy kosárba, ahonnan utólag arányosan osztanák el a pártok között. Az RMDSZ vezetője szerint egy olyan rendszerről van szó, amelyet Európában több országban is alkalmaznak. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nem értett egyet az egyéni szavazókörzetes rendszer bevezetésével, véleménye szerint nem a rendszert, hanem ennek szereplőit kell okolni a politikai élet alacsony színvonala miatt.

Fotó: Rompres

A liberálisok, a demokraták és a szociáldemokraták által benyújtott törvénykezdeményezést a Pro Democratia Egyesület dolgozta ki, azt azonban az indítványozók elvárásával ellentétben nem sürgősségi, hanem szokványos eljárásban tárgyalja a szenátus. A PNL vezetői bejelentették, hogy a Tãriceanu-kormány kész felelősséget vállalni a jogszabályért abban az esetben, ha a honatyák nem igyekeznek annak elfogadásával. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a kormány ellen nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, a jogszabályt elfogadottnak tekintik, parlamenti vita nélkül.
Cristian Pârvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke szerint, a 2004-es parlamenti választások alapján végzett szimulálások szerint, a parlament összetétele nem különbözne sokban a jelenlegitől az egyéni választókerületes rendszer bevezetését követően sem.

Szerinte a mandátumok a jelenlegihez hasonlóan oszlanának meg, anynyi különbséggel, hogy a honatyák száma tizenkét százalékkal csökkenne – a képviselőké 332-ről 286-ra, a szenátoroké 137-ről 120-ra. Pârvulescu úgy véli, azok a honatyák, akik késleltetni próbálnák a jogszabály elfogadását, jó okot szolgáltatnának Traian Bãsescu államfőnek arra, hogy ősszel, akár az európai parlamenti választások időpontjára népszavazást írjon ki a kérdésben. Azt is elmondta, hogy a törvénytervezet nem tartalmazza a választási küszöb csökkentését.

Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő bejelentése szerint a választási törvénykönyv kidolgozásával megbízott testület egész nyáron dolgozik majd a jogszabályon annak érdekében, hogy arról szeptember elején szavazhassanak a honatyák.

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki részt vett a tárgyalásokon, a Romániában javasolt egyéni választókerületes rendszer kapcsán lapunknak elmondta: minden megyében a lakosság arányszámától függően 144 lakosra jutó egy képviselő és 340 lakosra jutó egy szenátor figyelembevételével, a választási évet megelőző statisztikai adatok szerint kiszámítják, hogy megyénként hány egyéni választási körzet van. „Ezekben az egyéni választókörzetekben minden egyes párt, politikai szövetség és nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy jelöltet javasolhat, illetve minden körzetben indulhatnak egyéni jelöltek is.

Minden egyéni körzetben a jelölteket fölveszik egy jegyzékbe, az állampolgár pedig szavaz egyre közülük” – fejtette ki Márton Árpád. Az eredmények összesítését követően megnézik, mely pártok érték el a választási küszöböt, és jelöltjeik közül megyénként hányan jogosultak mandátumra. A lényeg azonban az, hogy a törvény előírja az országos leosztást azokra a mandátumokra, amelyek az összesített egyéni kerületek és megyei pótlások közötti különbséget teszik ki, és ha kiderült, hogy egy pártnak még jár mandátum, akkor azt megkapja.