Căutare

Az államfő azért akar mindenáron referendumot a választási reformról, mert ha rászervezi a népszavazást az EP-választásokra, akkor maga is kampányolhat, a PD pozícióit erősítve.

Băsescu október 22-ig, azaz hétfőig szabott határidőt a parlamentnek, hogy elküldje neki aláírásra a választási reformról, vagyis az egyéni kerületes rendszer bevezetéséről törvényt. Figyelmeztetett, hogy ellenkező esetben népszavazást ír ki e témában. Márton Árpád az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőke lapunknak korábban kifejtette,


az államfő által szabott határidő teljesíthetetlen.

Az egyik új fordulat az, hogy a kormány feltehetően a képviselőház felhatalmazását felhasználva igyekszik megakadályozni az europarlamenti választások és a választási reformról szóló népszavazás egymásra szervezését. Az előírás szerint – melyet már elfogadott a képviselőház – a választás elhalasztható lenne, ha egy napon írják ki vele a népszavazást.

Mivel Tăriceanu egyszer már elhalasztatta az eredetileg áprilisra kiírt EP-választást, egy újabb ilyen akció valószínűleg ismét jókora botrányt kavarna.

Az egyéni választókerületekről szóló törvény erőteljesen vitatott téma. Október 16-án, kedden a választási bizottság elvetette a pártok, többek között az RMDSZ módosító javaslatait és a szöveget egy hozzácsatolt jelentéssel küdte át megvitatásra a szenátusnak.

A választási reform témája belekavart a 2008-as költségvetésről szóló egyeztetésbe is: az eredetileg október 18.-ra volt beütemezett pártközi egyeztetést Călin Popescu Tăriceanu kormányfő jövő hétre halasztotta, mert a miniszterelnök büdzsé és társadalombiztosítási alap mellett az egyéni választókerületekről szóló törvény áttárgyalását is napirendre tűzte. (A költségvetési törvényről a parlament november 27-én szavaz, közvetlenül az európai parlamenti választások után.)

Választásireform-ügyben a politikai erők nagy része ellentmondásosan viselkedett: szóban szinte mindenki támogatta a jelenlegi listás szavazási rendszer átalakítását egyéni választókerületes rendszerré, a háttérben azonban mintha


sokan szándékosan ellene "játszottak" volna.

Az elmúlt hónapokban a reform véglegesítésével megbízott parlamenti szakbizottságban húzták-halasztották a kérdés rendezését, ígyhát sokan lehetetlennek tartják, hogy a tervezet az ultimátumban megszabott határidőre elkészüljön. Közben az alkotmány szerint az államfőnek joga van referendumot kiírni országos jelentőségű ügyekben.

Ha népszavazás lesz a témában, szinte biztos, hogy a többség a választási reform mellett szavaz, mert Băsescu a nép képviselőinek nagyobb felelősségvállalása érdekében kampányol az egyéni választókörzetes rendszerért, ami a lakosság nagy részének nagyon tetszik.

Megfigyelők szerint Băsescu a Demokrata Párt (PD) pozícióit szeretné erősíteni, mert ha népszavazást ír ki, maga is kampányolhat, növelve a demokraták népszerűségét. Ebből a szempontból a PD-vel szembenálló minden párt ellenérdekelt a két választás összekapcsolásában.

Tăriceanu miniszterelnök szerette volna elkerülni a kettős szavazást, azzal érvelve, hogy a politikai erők kevésbé fognak összpontosítani az országot érintő európai témákra, és inkább a belpolitikai viták irányába terelik az emberek figyelmét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt jelezte: elvi okokból tartja fölöslegesnek a népszavazást, mert nem kétséges, hogy a választók nagy többsége igennel szavaz majd.

Băsescut látszik erősíteni e témában Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament (EP) elnökének bukaresti megnyilatkozása. Pöttering szerint az európai normák nem zárják ki


a kétféle szavazás egyidejű megrendezését.

A pártoknak nem sikerült feloldaniuk az ellentmondást: a politikusok többsége "fázik" ugyan egy esetleges november 25-i, az EP-választásokra rászervezett népszavazástól, mégis sokan közülük a választási törvény elfogadásának késleltetésével mindent megtettek a mostani helyzet kialakulásáért.

A választási törvény módosítása mögött a másik pártpolitikai szempont az, hogy elemzők szerint a romániai pártok nagy része kevés olyan komoly politikus-jelöltet lenne képes felmutatni, akik az egyéni megmérettetés során is megállnák a helyüket.

Mint ahogy a Transindex is beszámolt róla (lásd Egyéni kerületi választás: mandátumok bánják c. összeállításunkat), az RMDSZ parlamenti mandátumainak száma jelentősen csökkenhet a reform miatt. Ezért a magyar párt megfelelő kompenzációs mechanizmust szándékszik beépíteni az új választási rendszerbe, de kérdés, javaslatait elfogadja-e a szenátus.

A Tăriceanu-kormány egy dolgot tehet: a törvénytervezetet "felelősségvállalással" terjeszti a parlament elé. E formula szerint a tervezetről vita nélkül szavaznak a honatyák. Ennek azonban az a kockázata, hogy az esetleges parlamenti elutasításba bele is bukhat a PSD bizalmatlansági indítványát alig túlélt kormány.