Căutare Numele cotidianului: Erdélyi Napló Numele cotidianulu – A napokban Tőkés László, EP-képviselő javaslatcsomagot tett le az államfő asztalára. Mit tartalmaz ez a csomag? – Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő decemberben, kérésére találkozott Traian Băsescu államelnökkel. Bemutatkozó és tapogatodzó találkozó volt, amelyen számos kérdés felmerült. Azzal váltak el, hogy a fontos kérdésekről – szám szerint hatról – egy dokumentumot nyújtunk át az államfőnek, s a benne lévőket mérlegelve születnek meg a felvetett problémák megoldásához szükséges lépések. Ezt a dokumentumcsomagot adtuk át Traian Băsescunak a napokban. – Milyen kérdésekről van szó? – Az első egy régi javaslat megismétlése egy reprezentatív román–magyar kerekasztal létrehozására, amelyet, mint legmagasabb közjogi méltóság, Traian Băsescu államelnök védnökölne. Ennek lenne feladata, a román–magyar együttélés szempontjából fontos, akár tabunak számító témákat listázni, s ezekre valamilyen megoldást találni. Összetétele a politikum mellett a civil társadalom képviselőiből és a magyar történelmi, illetve a román egyházak elöljáróiból állna. A lényeg, hogy a társadalom minden meghatározó szegmense és ezeknek szóvivői e kerekasztal-beszélgetésen részt vegyenek, hiszen így garantálni lehet, hogy az akciónak valóban lesz valamelyes hatása. A második kérdés a Parciumi Keresztény Egyetem akkreditációs folyamatára vonatkozik. Talán egyetlen magánegyetem akkreditációja sem sikeredett ilyen hosszúra, zegzúgosra és keservesre, mint amilyen e tanintézeté volt. Alapos a gyanú, hogy mindez nem véletlen. Tőkés püspök kéri az államelnöki intézmény támogatását ehhez a folyamathoz, amely közel áll a befejezéshez, hiszen már csak a képviselőházi rábólintás maradt hátra. De minden támogatás elkel e törvény alsóházi átviteléhez. A harmadik pontban az erdélyi magyarság és a kommunizmus bűneiről lenne szó. Ismeretes, hogy az államelnök által kezdeményezett Tismăneanu-bizottság munkájában kis fejezet foglalkozott a magyarság és a kommunizmus viszonyával. Tőkés László úgy döntött, hogy felkér egy történészgárdát folytatni ezt a munkát. Úgy véljük, hogy Băsescu elnök támogatása segíthetné ezt a tevékenységet, hogy a közeljövőben szülessen egy mértékadó, tudományos, de politikai szempontból is fontos dokumentum. – A politikumot jelenleg foglalkoztató választási rendszerről, valamint az autonómiáról nincs szó e csomagban? – De van. A negyedik pontban éppen a választási törvényről mondjuk el a véleményünket. A napokban zajló vitákban sok mindenről szó esik, de arról szinte semmit nem hallunk, hogy a kisebbségek képviseletével mi lesz. Ez nemcsak a magyarságra vonatkozik. 2004-ben Szilágyi Zsolt kollegámmal megkíséreltük, hogy bevigyük azt a modellt, amelyet egy-két európai országban már kipróbáltak, hogy a kisebbségi jelöltek számukra elkülönített helyekre versenyezzenek, így a kisebbségi szervezetek megméretkezhessenek, mégpedig úgy, hogy ne forogjon veszélybe a képviseletük. Ezt vázoltuk fel az államelnöknek, abból a megfontolásból, hogy meggyőzzük a modellünk érvényességéről és hogy segítsen majd bevinni a köztudatba. Akkor majd a parlamenti viták során is komolyabban veszik. A hatodik pontban beszélünk az autonómiáról. Ez nem maradhatott ki. Ismeretes az államelnöknek az elég merev álláspontja ebben a kérdésben, éspedig az, hogy Udvarhelynek annyi autonómiája lesz, mint Caracalnak. Se több, se kevesebb. Nemigen tudta eddig senki ebből a meggyőződéséből kimozdítani. Ezzel az anyaggal teszünk kísérletet e kimozdításra, hiszen összefoglaltuk benne a közjogi autonómiát illető eddigi kísérleteket, törvénytervezeteket. Az SZNT és az EMNT által előterjesztett jogszabály-javaslatokról van szó, valamint a Bakk Miklós által vezetett munkacsoport csomagjáról az asszimetrikus regionalizmus kodifikációjáról. Megpróbáltuk rendbe foglalni az érveinket, hogy miért fontos mind a kisebbség, mind a többség számára, ha ilyen típusú autonómiák a román jogrendben megjelennek. Szerintem, szükség van a kezdeményezésre, még akkor is, ha ez közvetlen eredményhez nem vezet. Decemberben az államelnök azt a szándékát osztotta meg velünk, hogy nagy közvitát kezdeményez Románia közigazgatási, területi átrendezéséről. Talán soha nem aktuálisabb a mi csomagunk, bevinni a vitába, a reformba az elképzeléseinket. – Kimaradt az ötödik pont. – Ez a kisebbségi államtanácsos kinevezésére vonatkozik. Az államelnöki hivatalban majd minden nagy témának van felelőse, egy elnöki tanácsos személyében, csak a kisebbségi kérdésekkel nem foglalkozik elnöki tanácsos. Ezt jeleztük az államelnöknek, aki konkrét javaslatot kért. Ezt megtettük: Smaradna Enache az illető. Kevés alkalmasabb személyt lehet találni egy ilyen típusú munkakör betöltésére, aki ennyi empátiával közeledik a kisebbségi kérdésekhez és ugyanakkor a többség-kisebbség viszonyt is helyesen értelmezi. Az elmúlt húsz évben többszörösen is bizonyította, hogy rátermett egy ilyen feladatra. Reméljük, eredménnyel ajánlottuk az államelnöknek. (Smaranda Enache kezdeti beleegyezése ellenére visszautasította a kisebbségi államtanácsosi állást – szerk. megjegyzése) – A kezdeményezés dicséretes. Mikorra látja, hogy valami is megvalósul belőle? – Remélem, hogy a közeljövőben kapunk a csomagunkra választ, és nem kell sokáig várnunk arra, hogy Tőkés Lászlót ismét fogadja az államelnök, amikor is megtudhatjuk, hogy álláspontjaink közül, melyeket hajlandó támogatni, magáévá tenni és melyekkel nem akar foglalkozni. A román államrendben az államelnök nem mindenható, de fontos intézmény, támogatása nyom a latba. Főleg akkor, amikor az RMDSZ viszonya az államelnökkel eléggé fagyos, s kontraproduktív ez az állapot. Tehát, gondjainkra alternatív megoldásokat kell keresgélni. Persze, szükségét látom az RMDSZ és a szövetségen kívüli erők közötti egyeztetésnek, hogy amikor az egyik csatorna befagy, megpróbálsz a másik csatornán előbbre jutni. – Most, hogy az RMDSZ vezetősége megvonta öntől a politikai támogatását, de ön az MPP-nek sem tagja, mi a jelenlegi helyzete? – A saját helyemen állok, mint amiként tettem ezt az elmúlt húsz évben. Kamaszkorom egyik versélménye – már nem is emlékszem a költő nevére, mintha a Farkas Árpád korosztályából lenne az illető – szerint, ha azt akarom, hogy segítsem a világot, akkor egyetlen helyen állhatok, a magam helyén. Hiszek valamiben és hajlandó is vagyok ezért cselekedni, ez a Tőkés László-i értékrend, ha ezt tömören kell megfogalmaznom. Emellett álltam az elmúlt tizennyolc évben, s ott lesz a helyem, ahol ezt az értékrendet komolyan veszik. Az RMDSZ ezt lábbal tiporta, ezért távolították el 2003-ban Tőkés püspököt, amely szimbolikus lezárása volt egy hozzáállásnak, a politikai bizalom tőlem való megvonása csak annak a megerősítése, hogy a szövetségnek erre az értékrendre nincs szüksége, sőt, olykor meg is tagadja. Ezzel üzentek mindenkinek, aki esetleg kacérkodik az említett értékrend felé való közeledéssel, azt vigyázzon magára. Az, hogy a MPP-be leszek vagy nem, az annak a függvénye, hogy ezt az értékrendet mennyire karolja majd fel. Ha ezt komolyan veszi és beülteti a programjába, akkor biztos, hogy helyem lesz itt. Ha nem, nem. De akinek szüksége lesz a munkámra az meg is kereshet, nem fogok tolakodni, az biztos. Az RMDSZ-be sem úgy kerültem, hogy tolakodtam volna, ez így adódott. Az elmúlt évek folyamán az ember alakul a szerepekhez és a szerepek választják az embert. A következő hetekben, hónapokban ki fog alakulni, hogy miként folytatom a politikai tevékenységemet. Az sem baj, ha nem lesz folytatás, mert ha erre nem kerül sor, akkor arra, amit én képviselek jelenleg nincs szükség. Ez esetben visszatérek a civil foglalkozásomhoz. Nem tagadom, hogy a politika virusa erős, tehát nem jó szívvel fogok megválni tőle, de ha úgy érzem, hogy megváltozott az idő és rám nincs szükség, akkor sem esem kétségbe. Az élet, így is, úgy is, megy tovább. |
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară. În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date. Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize. |