Căutare

Némi túlzással azt mondhatjuk: alig van Szatmár megyében olyan ember, aki ne ismerné Günthner Tibor mûépítészt, hisz az elmúlt két évtized itteni fejlõdése elválaszthatatlan a nevétõl. Tervezett üzemet, lakóparkot, irodaházat, utat, de két olyan látványos objektumot, mint a Déli Ipari Park és az egy kilométer hosszú szentvéri felüljáró, külön is meg kell említenünk. Günthner Tibor a 2-es szenátori körzetben mérettetheti meg magát november 30-án. Sike Lajos interjúja.

Nemcsak mint szakember, hanem mint közéleti szereplõ is többnyire város- és területrendezéssel foglalkozott. S nem eredménytelenül. Gondoljunk csak vissza mindjárt a rendszerváltás utáni évekre, amikor az akkori, a szélsõséges román pártokkal rokonszenvezõ városvezetés meg akarta változtatni a Németi negyed magyar jellegét. Hogy is volt ez?

Az úgynevezett Délnyugati sugárút megépítésével le akarták bontani a fél Németi negyedet, hogy a letarolt családi házak helyén társasházakat építsenek. A szándék több mint nyilvánvaló volt. Kemény fellépésünkkel és néhány európai gondolkozású román tanácsos magunk mellé állításával az RMDSZ-frakciónak sikerült akkor meghiúsítania ezt a tervet. Így a kertes, csöndes városnegyed többnyire ma is érintetlenül áll, s reméljük, a most kidolgozás alatt lévõ új városrendészeti terv – melynek egyik alapvetõ feladata éppen a hagyományos szatmári értékek védelme – megõrzi a távolabbi jövõnek is. Egyébként nem értem, miért kellett egy bukaresti irodára bízni az új városrendezési terv kidolgozását, hiszen õk nem ismerhetik a szatmári sajátosságokat, s nem tudhatják, mi fáj nekünk, és minek örülünk. Én mindenképpen csak örülni tudok annak, hogy megválasztásom esetén a Németi negyedet is képviselhetem a törvényhozásban. Nagyon vigyázni fogok erre a negyedre, hisz meghitt otthonaival, zöldséges-gyümölcsös kertjeivel nagy értéke Szatmárnak. Persze, arra is figyelek, hogy az egész történelmi városrész megõrizze hagyományos szerkezetét, ne építsék be magas épületekkel, ne vegyék el pénzéhes beruházók a lakosságtól a szép nagy udvarokat és kerteket. S holmi beton- és üvegtornyok ne árnyékolják be szép neogótikus, barokkos és klasszicista templomainkat.

Már a tavasszal, Csehi Árpád megyei tanácselnök kampányában is erõteljesen megjelent Szatmárnémeti régióközpont szerepének növelése, további hangsúlyozása. Úgy látja, van erre esély?

Egy még nyitottabb világban, a határok nélküli Európában mindenképpen! Elég a térképre nézni, hogy észrevegyük, a történelmi Szatmárnémeti egy jóval nagyobb terület központja volt. Kétszáz éve nem véletlenül itt jött létre a római katolikus püspökség, vagy itt volt a MÁV egyik fontos, sok megyére kiterjedõ területi központja, továbbá a királyi bányamérnöki hivatal, s még annyi más országos jelentõségû hatóság. Kellõ odafigyeléssel, jó pályázatokkal már a következõ években a régió – román, magyar, szlovák, ukrán, lengyel területeket kiszolgáló – logisztikai központjává tehetjük. Például a repülõtér korszerûsítésével és forgalmának növelésével, a halmi és a szatmári vasúti csomópontok fejlesztésével, új utak építésével. Máris vannak olyan jelzések, hogy a Nyíregyháza– Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út megépítésével több külföldi befektetõ jön az övezetbe.

Ha szenátor lesz, elsõsorban min szeretne változtatni, de úgy is kérdezhetem, milyen programmal indul?

Van bõven min változtatni. Még mindig nem elég korszerûek a település- és területrendezéssel kapcsolatos törvényeink, sok bennük a kétértelmûség, a félreértelmezési lehetõség, a bürokratikus vonás, nem védik kellõen a helyi közösségek érdekeit. Minden aprósággal a felsõbb hatósághoz kell fordulni, a helyi szakemberek, akik mégis a legjobban ismerik az adott helyzetet, csak nagyon kicsi ügyekben dönthetnek. Ez nemcsak helytelen, de egyenesen megalázó is, hisz éppen azokat zárja ki a döntéshozatalból, akik az adott helyen legjobban ismerik a valóságot. Egyebek mellett ezzel magyarázható, hogy sok városnak a rendszerváltás után két évtizeddel sincs elfogadott településrendezési terve. Szenátorként arra törekszem majd, hogy ez mielõbb megváltozzon. Ugyanakkor módosításra, további finomításra szorul a közbeszerzési törvény is, hogy jobban kiszûrje a szélhámosokat és a szerencselovagokat. Több beruházás, illetve a nyertes pályázatok kivitelezése azért húzódik el, mert a törvény lehetõséget ad a hivatalosan meghirdetett versenytárgyalás eredményének megfellebbezésére olyan cégek részérõl is, amelyek nem rendelkeznek a munka elvégzéséhez szükséges feltételekkel, szakmai és anyagi háttérrel, valamint tapasztalattal. A pereskedések miatt nem egy esetben uniós pénzek felhasználása kerül veszélybe. Mindemellett azon leszek, hogy a kisvállalkozások, amelyeket a most kibontakozó gazdasági világválság leginkább sújt, kellõ védelemben, kormányzati támogatásban részesüljenek, hisz összességében sok százezer embernek adnak munkát, családok százezreinek a megélhetése kerül veszélybe, ha hagyjuk õket tönkremenni.

Végül térjünk vissza Szatmárnémetibe! Itt egyelõre az országos átlagnál nyugodtabb a helyzet, a választási kampány sem korbácsolta fel az indulatokat, nem erõsödött fel a román–magyar szembenállás. Hogy látja, folytatódik-e az a nyugodt és többnyire korrekt együttmûködésen alapuló politizálás, ami a PNL–RMDSZ-kormányzás idején, az elmúlt években megyei szinten kialakult?

Merem remélni, hogy folytatódik, mert ez lenne jó az egész lakosságnak. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy amint a többségiek érdeke mást kíván, a pártok másképpen viszonyulnak hozzánk. A szlovákiai események is azt bizonyítják: ha a magyarság kiesik a kormányzásból és súlytalanná válik, akkor a korábban megszerzett jogokat is könnyen megnyirbálja az új hatalom. Mi ezt csak úgy védhetjük ki, ha erõs parlamenti csoportot hozhatunk létre, ha az RMDSZ parlamenti képviselõi és szenátorai a törvényhozás minden bizottságában ott lesznek, ha a magyarság olyan egységesen felzárkózik mellettünk, hogy nélkülünk egyik pártnak sem lehet stabil kormányzati többséget létrehoznia. Egy percre se felejtsük, az elmúlt négy esztendõ példátlan gazdasági fellendülése és nyugalma, ami a hazai magyarok életében is sok pozitív változást hozott, nem kis részben annak köszönhetõ, hogy az RMDSZ ott volt a kormányban. Mi több, a román közvélemény-kutatások szerint is, miniszterei igen jól dolgoztak. Most sem lehet más, nem lehet kevesebb a célunk.