Căutare

Szász Jenő szerint a választók értékelni fogják a polgáriak bölcsességét. Székely István Gergő politológus szerint több román jelölt juthat be Székelyföldről.

Nem indul a Magyar Polgári Párt az őszi parlamenti választásokon, ellenben független jelölteket támogat – döntött a párt elnöksége. Mi ennek a döntésnek a háttere, és mennyi esélye van egy függetlennek Romániában honatyának lenni, ha magyar – erről beszélgettek az Erdély FM Szabadsággyakorlatok című politikai háttérműsorában Szász Jenő MPP-elnökkel és Székely István Gergő politológussal.

– Amikor azt mondjuk, hogy függetleneket indítunk, akkor ez azt jelenti, hogy fontosnak tartjuk a parlamenti képviseletet, nem kockáztatjuk az RMDSZ bejutását, hanem az RMDSZ-es képviselőkön túl még bejuttatunk néhány olyan képviselőt, aki vállalja az MPP programját – válaszolta Szász Jenő MPP-elnök arra a kérdésre, hogy mit jelent az, hogy függetleneket támogatnak, és ez miért jó.

A pártelnök megfogalmazásában ezzel nemhogy kisebbedne a magyar képviselet a román parlamentben, hanem még nőne is. Így viszont maga az MPP nem válna parlamenti párttá. Akkor miért született ez a döntés?

– Ha be szeretnénk jutni MPP-s képviselőkként, az alternatív küszöbnek számító hat képviselői és három szenátori helyet kellene megszerezni. Ha az alternatív küszöböt akarnánk elérni, azzal már kockáztatnánk az RMDSZ bejutását – érvel az MPP elnöke.

A helyzetről más véleménye van Székely István Gergő politikai elemzőnek: – Kimondom nyíltan, nincs mit köntörfalazni: az MPP-nek semmi esélye nem lett volna arra, hogy három szenátori és hat képviselői mandátumot megnyerjen, és ezt, úgy néz ki, Szász Jenőék is belátták – véli.

Pontosan ennek a alternatív küszöbnek köszönhetően az RMDSZ bejutása betonbiztos, mert még a Székelyföldön kívül is teljesíteni tudja a hat képviselői és három szenátusi követelményt. Ezért némi szarkazmussal a választási törvénynek ezt a kitételét „Lex RMDSZ”-nek is szokták nevezni, hiszen a szövetség az egyetlen, amelyik profitálhat belőle – tudtuk meg a politológustól.


Terem-e babér a függetleneknek?

– A választási rendszer elejétől fogva, 1990-től egy pártbarát rendszer volt, amely nem kedvezett a függetleneknek. Ennek következtében '90 óta a román parlamentben egyetlen egy független honatyát választottak meg – mutat rá Székely István Gergő. Majd hozzáteszi: a legutóbbi, 2004-es választásokon a függetlenként indulók összesen a szavazatok egy százalékát sem gyűjtötték be.

Az ok egyszerű: a törvényeket valamelyik párthoz kötődő honatyák hozzák, és nekik az az érdekük, hogy a következő választásokon is inkább a pártpolitikusoknak álljon a zászló. Így a választási törvény független jelöltekre vonatkozó része enyhén szólva diszkriminatívra sikeredett.


Függetlenekre vonatkozó előírások

A függetlenek számára már az induláshoz szükséges támogatói aláírásokat sem könnyű összegyűjteni. A választókerületben lakó szavazásra jogosultaknak négy százalékát, de minimum 2000 szavazót kell meggyőzni, hogy kézjegyével segítse a ringbeszállást.

Ezen kívül az induláshoz letétbe kell helyezni öt minimálbérnek megfelelő összeget, tehát több, mint 2 500 lejt. A szakértő szerint ez mintegy szűrőként működik, hogy ne indulhasson boldog-boldogtalan. Az a jelölt, aki sikeresen méretteti meg magát, visszakapja az összeget. A többiek viszont úgy tekinthetnek rá, mint egy rossz befektetésre.

A sikerhez azonban nem elég a kerületben a legtöbb szavazatot elnyerni, hanem az abszolút többséget, vagyis az 50 százalék plusz egyet kell megszerezni. Tehát ha az MPP által támogatott független jelölt 49 százalékot ér el, és az RMDSZ-es 35-öt, akkor is az utóbbi nyert. És ez, mint később kiderül, még további problémákat okozhat.

A független jelölt hátrányba kerülhet a szavazás napján is, hiszen nem delegálhat tagokat a választási irodákba, így semmilyen kontrollja nincs az esetleges csalásokkal kapcsolatban. De a szavazó sem talál rá könnyen, ugyanis a szavazólapon először a parlamenti pártok jelöltei vannak, aztán a többi pártoké és csak végül a függetlenek.

Ez egy ötven oldalas szavazólap esetében igencsak hátrányosan érinti a jelöltet, nem beszélve arról, hogy az a szavazó, aki például nem a jelölt nevét jegyezte meg, mert arra számít, hogy ott lesz az MPP-fenyőfa jele, és aszerint úgyis megtalálja, nagyon csalódni fog, ugyanis a függetlenek pártlogókat sem használhatnak.


Az érem másik oldala

viszont az, hogy a párt színeiben induló jelölt hiába kapja meg a legtöbb szavazatot, ha a pártja nem éri el az öt százalékos vagy az alternatív, hat-hármas küszöböt, nem ő lesz a képviselő. Székely rámutat: a független jelölt nem kell teljesítse egyik küszöböt sem, tehát ha megnyer egy egyéni választókerületet, akkor bekerül a parlamentbe.

Nyilvánvaló, hogy Szász Jenőék erre próbálnak rájátszani – teszi hozzá. A politológus véleménye szerint azonban erre sincs sok esély: elég, ha megnézzük, hogy az MPP milyen eredményeket ért el most a helyhatósági választásokon. Egyik megyében sem úgy alakultak az arányok, hogy az MPP elmondhatná azt, hogy az RMDSZ-t bizony megverte – érvel.


Mennyi esély van függetlenként az RMDSZ-szel szemben?

– Fontos lehet, hogy mennyire hitelesen tudják eladni azt, hogy a független jelölt az RMDSZ ellen indul, vagy pedig az összmagyarságot próbálja meg képviselni. Az is fontos lesz, hogy mennyire sikerül olyan jelöltekkel előállni, akiknek a személyes kvalitásai is megfelelnek – vélekedik Székely.

Szász Jenő szerint november 30-a fog választ adni arra a kérdésre, milyen esélyei vannak a független jelölteknek, de mindenképp végeznek méréseket már október elején – "azért is, hogy nézzünk szembe ennek a javaslatnak a realitásával. Mi abban reménykedünk, hogy ezt a fajta bölcsességet, amelyet az MPP döntésével tanúsít, értékelni fogják a választópolgárok, és ennek jegyében lesznek jelöltjeink, akik be tudnak jutni a parlamentbe” – fogalmaz a pártelnök.

A Székelyföldön amúgy nem ismeretlen fogalom a független jelöltek támogatása – mutat rá Székely István Gergő politológus. Sőt, Hargita és Kovászna megyében előszeretettel szoktak függetlenekre szavazni, kimagaslóan az országos átlaghoz képest.

Igaz, ez csak az önkormányzati választásokon fordult elő eddig, a parlamentieken nem. Ennek oka Székely szerint "valószínűleg annak tudható be, hogy a választópolgár érzi, mikor van lehetőség arra, hogy kimondottan a preferenciája szerint szavazzon, és mikor van szükség arra, hogy egységesen jelenjen meg a magyar választóközönség, és megpróbáljon minél több jelöltet bejuttatni Bukarestbe.”

Bár az új választási törvény fényében még nincs összehasonlítási alap összevetni az önkormányzati választásokat a parlamentiekkel, egy precedens már létezik annak igazolására, hogy a szavazó különbséget tesz a választások között. Az európarlamenti választásokon a Tőkés László által elért eredménynek alig a felét tudta hozni az MPP az önkormányzatin, és azt is csak Székelyföldön – erdélyi viszonylatban csak a harmadát.

A választási törvény is nagyban megnehezíti a független helyzetét. Ha nem éri el az 50% plusz egyet, még akkor is az RMDSZ jelöltje a nyertes, ha például a független 49%-ot ért el, míg az RMDSZ-es csak 40-et.

Ez felvet egy újabb problémát a politológus szerint: „A legérdekesebb, hogy mi történik akkor, ha az MPP jól teljesít ugyan, de nem éri el az abszolút többséget. Képzeljünk el egy olyan konfigurációt, hogy Sepsiszentgyörgyön az MPP 40 százalékot szerez, az RMDSZ 35-öt, és mondjuk a román összefogás jelöltje 25-öt.

Ebben az esetben az MPP jelöltje, aki függetlenként indult, nem jut mandátumhoz, ebből az következik, hogy a szavazatai elvesznek, és a választási koefficiens kiválasztásához sem veszik figyelembe. Nem akarok matematikai fejtegetésekbe belemenni, de nem mindegy az, hogy a románok 25 százalékát százzal osztjuk el, vagy pedig hatvannal, tehát a román jelölt és az RMDSZ összesített szavazatarányával. Mert ha az utóbbi helyzetre kerül sor, akkor az történhet, hogy a románok adott esetben nem egy mandátumot fognak elnyerni Kovászna megyében, hanem esélyük van a kettő elnyerésére is. És ez annak köszönhető, hogy az MPP függetlenjeire leadott szavazatok elvesznek.”

Az MPP még nem nevezte meg azokat a körzeteket, ahol független jelölteket támogatna, de Székely István Gergő szerint, ha minden székelyföldi választókerületben állítanak jelöltet, akkor nem arról van szó, hogy javítana a képviselet minőségén, hanem egyszerűen arról, hogy konfrontálódjanak az RMDSZ-szel, gyengítsék az RMDSZ-t, szavazatokat vonjanak el.”

A beszélgetés az Erdély FM Szabadsággyakorlatok című műsorában hangzott el.