Căutare

Tudni lehet, hogy az új választási törvény bevezetésével az RMDSZ veszíteni fog jelenlegi mandátumarányából a törvényhozásban; a kérdés csak az, hogy mennyit? Márton Árpád frakcióvezető válaszol. [interjú]

Miben változott az egyéni választókerületeket tartalmazó választási törvény ahhoz a tervezethez képest, amit az RMDSZ korábban elutasított?

Márton Árpád, a választási törvény módosításáról egyeztető pártközi munkacsoport tagja: – Az egyéni választókerületi eljárás gyakran a választási rendszerek többségi vagy vegyes formájának fedőneve.

Az RMDSZ olyan módosító javaslatokat támogat, amelyek a legközelebb állnak a többségi és arányos rendszereket ötvöző, vegyes választási rendszerekhez – ezekben nem vesznek el a kiosztásra kerülő töredékszavazatok, melyek a szövetség szempontjából a magyarság demográfiai súlya miatt is rendkívül fontosak.

A másik veszély – a töredékvoksok elvesztődése mellett – a választókerületek kijelölése kapcsán merül fel. Az egyéni választókerületek olyan módon is megrajzolhatóak, hogy az hátrányosan érintse a romániai magyarok parlamenti képviseletét. (A választási rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakirodalom szerint a választókerületek kijelölésével, a “játékszabályokat” meghatározó pártok, sok esetben maguk javára, manipulálhatják a végső mandátumeloszlást – szerk. megj.)

A választókerületek kijelölésére a jelenlegi tervezetben létezik egy olyan javaslat, mely szerint egy ún. állandó választási hatóság, bizonyos kritériumok mentén átrajzolhatná a kerületeket.


Az RMDSZ ellenzi, hogy újrarajzolhatóak legyenek a választókerületek

azokon a településeken, ahol a demográfiai arányok 10%-os változása észlelhető. Elmondható, a végső választási törvénytervezet elfogadtatásával az RMDSZ egy évet takarított meg azáltal, hogy módosító javaslatait a meglehetősen hosszú elfogadtatási eljárás végén nyújtja be, ellenkező esetben állandóan újra kellene egyeztetni a pártokkal.


Az új választási rendszerben milyen garancia létezik arra nézve, hogy az RMDSZ megtartja jelenlegi mandátumarányát a parlamentben?

– Elméletileg létezik erre garancia, ha a törvénytervezetre benyújtott módosító javaslatokat elfogadja a plénum – akkor a jelenlegi arányokhoz közel álló képviseletet valósíthatunk meg. Ez elsősorban attól függ, hogy az egyéni választókerületek tisztességesen legyenek kijelölve.

Előállhat egy olyan furcsa helyzet, például Szilágy megyében – ezt a megyét két választókerületre osztják –, hogy az egyik kerülethez nem a délkeleti, többségében magyar lakta településeket csatolják, hanem azokat, ahol magyarok nincsenek többségben. Ha a relatív többséggel rendelkező magyar településeket szétszórják a két választókerület között, akkor nem sikerül megszerezni a képviselői mandátumokat.

A magyar lakosság befolyása a választási kerületek kialakításával csökkenthető: például Kovászna megyében is meg lehet csavarni úgy a dolgokat, hogy a második kerületben se RMDSZ-es jelölt kaphassa meg a képviselői mandátumot. Maros megyében megtörténhet, hogy a 60 százalékos többségű magyar közösséget is megoszthatják a kerületek kijelölése révén.

Milyen mandátumelosztási eljárást alkalmaznak a módosítás legutóbbi verziójában?

– Az összmandátumok felét egyéni kerületekben, másik felét megyei kiegyensúlyozással osztanák ki, hogyha a parlament így fogadná el majd a törvényt. Az RMDSZ azt szeretné, ha létezne egy országos lista is az új választási rendszerben – a PSD azonban az országos listát ellenzi. Ez a mandátumelosztási eljárás leginkább a német modellhez áll közel.

A teljes választási rendszer például abban különbözik a magyarországi eljárástól, hogy a választópolgár itt csak egy névre (egyéni jelöltre – szerk.megj.) szavaz, míg Magyarországon egyéni jelöltre és pártlistára egyaránt szavazhat.