Căutare

2007. július 11–12-én erdélyi magyarságunk képviseletében háromtagú küldöttség járt Strasbourgban, melynek tagja volt Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Fodor Imre, volt marosvásárhelyi polgármester, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, volt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke, a Duna–Tisza Társaság brüsszeli irodavezetője. Ez a látogatás részét képezi annak a látogatás-sorozatnak, melyet erdélyi magyar egyházi, polgári és politikai-közéleti emberek az utóbbi két-három esztendőben az Európai Unió fővárosaiban – Brüsszelben és Strasbourgban – eszközöltek.

      Jószolgálati útjuk során romániai magyar közösségünk képviselői felkeresték az Európai Parlament számos képviselőjét és vezető tisztségviselőit – köztük Hans-Gert Poettering EP-elnököt, Joseph Daul európai néppárti frakcióvezetőt és Brian Crowley EP-képviselőt, a Nemzetek Európájáért Unió képviselőcsoportjának elnökét. Fogadták őket Szájer József, a magyar néppárti delegáció elnöke, Tabajdi Csaba magyar szocialista frakcióvezető, az Intergroup kisebbségi munkabizottság elnöke, valamint Szent-Iványi István, az EP liberális frakciójának tagja. Nagy segítségükre volt Gál Kinga képviselő, aki a határon túli – köztük az erdélyi – magyarság ügyeinek élen járó képviselője.
      Erdélyi küldötteink megbeszéléseik során átfogó tájékoztatást nyújtottak a Románia európai csatlakozása óta eltelt fél esztendő tapasztalatairól. Az azóta elért szerény előrehaladást elismerve, felhívták a figyelmet azokra a súlyos problémákra és hiányosságokra, melyek megoldására nézve a román kormány kötelezettséget vállalt. Szem előtt tartva, hogy az uniós tagság önmagában nem jelenti az előírt kötelezettségek automatikus teljesülését, a küldöttség határozottan szorgalmazta a csatlakozási feltételek megvalósulásának következetes nyomon követését – mindenekelőtt a korrupcióellenes harc, az igazságügyi reform, valamint az emberi jogok és a kisebbségvédelem terén.
      Tőkés László püspök szót emelt az európai keresztény-nemzeti értékek mellett, és elismerését fejezte ki Hans-Gert Poettering elnöknek az európai alkotmányos reformfolyamat folytatásáért, amelynek – egyebek mellett – szerves részét képezi a kisebbségvédelem.
      Szilágyi Zsolt sajnálatát fejezte ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hazai és nemzetközi pozíciójának meggyengülése miatt, másfelől pedig az Európai Parlament képviselőinek a támogatását kérte a romániai magyar közösség hiteles európai képviseletének a megvalósításához, kiemelve annak fontosságát, hogy az EP kövesse figyelemmel a küszöbön álló romániai európai parlamenti választások egész folyamatát.
      Fodor Imre beszámolt az SZNT szervezésében zajló székelyföldi belső népszavazásról. A székely területi autonómia széles körű támogatottsága ismeretében az EU politikusainak segítségét kérte annak megvalósításához.
      A küldöttség tagjai felhívták a figyelmet a Románia csatlakozásával kapcsolatos európai országjelentésekben foglalt előírások teljesítésének, illetve folyamatos „monitorizálásának” a fontosságára – a következők szerint: a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elveinek alkalmazása a magyar kisebbségi közösség védelmében; a kulturális autonómia bevezetése; a magyar felsőoktatás helyreállítása; az elkobzott egyházi és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása; a választási és a párttörvény diszkriminatív jellegének a megváltoztatása; a moldvai csángómagyarok védelme stb. Külön is szóltak a felekezeti oktatásról, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyes tanárainak állásukból való törvénytelen elbocsátásáról, az egyházi téren tapasztalható – többségi – diszkriminációról és a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sportpályájának a megoldatlan helyzetéről stb.
      Az Európai Parlament képviselői és vezető tisztségviselői egyetértettek abban, hogy formális felvételén túlmenően Románia tényleges európai csatlakozása hosszan tartó folyamat, melyet szoros együttműködéssel és a romániai helyzet monitorizálásával kell – és lehet – elősegíteni. Aggodalmukat fejezték ki a romániai belpolitikai bizonytalanság, a tartós kormányválság, valamint az RMDSZ politikája vonatkozásában; másfelől elégtétellel nyugtázták Traian Băsescu államelnöki tisztségében való, népszavazással történt megerősítését. Fontosnak tartották az uniós csatlakozással kapcsolatos romániai reformok következetes folytatását, ugyanakkor pedig a romániai magyar közösség EP-képviseletének megvalósítását. Üdvözölték Tőkés László európai parlamenti képviselő-jelöltségét.
      Hans-Gert Poettering indokoltnak és legitimnek ismerte el az erdélyi magyarság autonómiaigényét – mint olyan demokratikus törekvést, amely nem veszélyezteti Románia területi épségét.
      Michl Ebner dél-tiroli képviselő (Olaszország) teljes körű összefogást tartott szükségesnek a kisebbségi magyar önrendelkezés megvalósítása érdekében, ezen belül pedig nagy fontosságot tulajdonított történelmi egyházaink ezirányú támogatásának.
      Brian Crowley szerint hosszas folyamat, kitartó küzdelem eredményeképpen érhetjük el céljainkat – s ebben az EU befolyása és ajánlásai is nagy segítségünkre szolgálhatnak. Fodor Imre a Székelyföld autonómiájáról rendezett népszavazásról adott tájékoztatója után az ír politikus, frakcióvezető meghívta az SZNT elnökét, hogy a referendum befejezése után mutassa be annak eredményeit a Nemzetek Európájáért Unió képviselőcsoport frakcióülésén.
      Michael Gahler a kisebbség lojalitását és a többség nagyvonalúságát ítélte fontosnak kisebbségi kérdéseink rendezésében.
      A Magyar Néppárti Delegáció ülésén részt vevő küldötteink tájékoztatása nyomán a képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy – az RMDSZ hibájából – meghiúsult a közös nemzeti európai parlamenti jelöltlista állítása. Mindazonáltal reményüket fejezték ki és támogatást ígértek a hiteles erdélyi magyar képviselet létrehozásához.
      Elmar Brok elfogadta küldöttségünk meghívását Erdélybe, egy utóbb egyeztetett alkalomra.
      A Fidesz EP-képviselői támogatásukról biztosították Tőkés Lászlót a közelgő európai parlamenti választáson.
      Küldöttségünk tagjai egyetértéssel üdvözölték Kónya-Hamar Sándor írásbeli kezdeményezését a kolozsvári Bolyai Egyetem helyreállítása ügyében, és valamennyi tárgyalófélnél közbenjártak annak támogatása érdekében. Hasonlóképpen szót emeltek a bukaresti római katolikus Szent József székesegyház érdekében, továbbá a kisebbségellenes brutalitásnak áldozatul esett, szlovákiai Malina Hedvig védelmében.
      Az EMNT és az SZNT vezetői strasbourgi útjuk alkalmával megerősödtek abban a meggyőződésükben, hogy erdélyi magyarságunk nemzetközi képviselete és érdekérvényesítése terén az eddiginél is határozottabb nyitásra és az RMDSZ eddigi politikájának a meghaladására van szükség. Ez viszont őszinte párbeszédet és széles körű összefogást tesz szükségessé, melyre mind az EMNT, mind az SZNT készen állnak, tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna–Tisza Társaság sajtószolgálata.