Căutare

„Lazított” az örökbefogadási törvényen a szenátus: a kedden elfogadott módosítással gyorsabban találhatnak családra az elárvult gyerekek, és akár külföldi szülõk is vállalkozhatnak a romániai árvák gondozására, ha a szülõpár egyike román állampolgár.

Ez jó hír, de további egyszerûsítésre lenne szükség – állítják a szakértõk –, mert egyre több az adoptálásra váró gyerek, egyre kevesebb az örökbefogadásra vállalkozó szülõ. Többségüket a hosszadalmas és nehézkes adminisztráció bátortalanítja el. Hat évvel ezelõtt még 2500 házaspár döntött úgy évente, hogy árvát fogad örökbe, idén a számuk a becslések szerint nem haladja meg az 1700-at. Az adoptálás folyamatának hossza perdöntõ: az öt évnél idõsebb gyerekek hetven százaléka egészen biztosan nem talál családra, csak a csecsemõk és a nagyon kis gyerekek a „kelendõek”. Bogdan Panait, az örökbefogadásokért felelõs országos hivatal vezetõje szerint évente hetvenezer gyerek vár elhelyezésre.

Csak csecsemõt!

Az országos adatokkal ellentétben Háromszéken növekvõben van az örökbeadások száma – derült ki a Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság adataiból. Szász Katalin igazgató- helyettes lapunk érdeklõdésére elmondta: idén eddig hét gyerek került „próbaidõre” örökbefogadó szülõkhöz. Két érintettet helybeli, a többieket bukaresti, brassói, illetve Hargita megyei családok fogadták be. Tapasztalatok szerint a nagyvárosokban élõ családok nem kötik különösebb feltételekhez azt, hogy kit fogadnak örökbe. A háromszékiek viszont csak a csecsemõkorú gyerekek iránt nyitottak. A szakemberek és az örökbe fogadó szülõk egyaránt a bonyolult örökbefogadási procedúrára panaszkodnak. A jelenlegi törvény ugyanis elsõsorban a biológiai szülõk jogait védi. Szász Katalin elmondta: egy gyereket akkor nyilváníthatnak örökbe fogadhatóvá, ha szülei törvényszéken lemondanak jogaikról, illetve ha a biológiai szülõk elérhetetlenek, és a bíróság többszöri felszólítására sem jelennek meg a tárgyaláson. Ha a törvényszék örökbe fogadhatóvá nyilvánít egy gyereket, felkerül egy országos listára, bár elsõsorban lakhelyén próbálnak számára új családot találni.

Roma nem kell

A most módosított törvény 2005-ös életbelépése óta Hargita megyében évente tíz-tizenöt gyereket fogadnak örökbe – ez messze elmarad az országos átlagtól. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság vezetõje megerõsítette: a gyermekek jogi helyzetének tisztázása, illetve örökbe fogadhatóvá nyilvánítása az igazán idõigényes folyamat. „Annak ellenére, hogy a nevelõszülõi hálózatban elhelyezett gyermekek többségét a szüleik, családtagjaik nem látogatják és nem érdeklõdnek irántuk, az intézményünknek nem áll módjában örökbe adhatónak nyilvánítani a rászorulókat. A jelenlegi törvény életbelépése elõtt volt egy 6 hónapos türelmi idõszak, ha ez alatt a szülei nem tartották vele a kapcsolatot, akkor a gyermekjogvédelmi hivatal javaslatot tehetett az örökbeadásukra” – nyilatkozta lapunknak a hivatalvezetõ. Mint megtudtuk, a friss módosítások révén újra lesz ilyen türelmi küszöb, egy év áll majd a szülõ rendelkezésére, hogy döntsön. Elekes Zoltán a Hargita megyei viszonyokat ismertetve elmondta: a családok többsége kétévesnél nem idõsebb gyerek örökbefogadására vállalkozik, továbbá a helyiek elzárkóznak a romák, a tartósan beteg vagy fogyatékkal élõk befogadásától. Az alacsony helyi örökbefogadási kedv egyik magyarázata lehet Elekes Zoltán szerint, hogy a Hargita megyei gyermekjogvédelmi rendszerben többnyire roma származású gyermekek élnek.

Hivatali szegregáció

Bogdan Panait az örökbefogadási eljárással kapcsolatban azt is hangsúlyozta, sokszor nem az adminisztratív és jogi feltételek miatt lassú az adoptálás, hanem azért, mert a gyermekvédelmi rendszerekben dolgozók felkészületlenek, ahelyett hogy segítenék a vállalkozó kedvû szülõket, inkább elbátortalanítják õket.